Képregény

Világvégi mesék

  • Baski Sándor
  • 2017. február 26.

Könyv

Valamiért megunhatatlanul izgalmas élmény újra és újra elképzelni a civilizáció resetelését. A posztapokaliptikus víziók a hetvenes-nyolcvanas évek hidegháborús hangulatában voltak a legnépszerűbbek, de most új erővel tértek vissza. Mozikban a Mad Max, a tévésorozatos nézettségi listát az élőhalottak uralják, és a magyar képregényekben is a világpusztulat a sláger. A Slusszkulcs klán szürreális agymenése és a Mad Max-átirat Cafe Postnuclear az utóbbi kötetet íróként jegyző Szűcs Gyula szerkesztésében olyan antológia jelent meg, amely vállaltan a műfaj rajongóit célozza meg.

A Világvégi mesék húzóneve Lakatos István, a Lencsilány alkotója, az ő története azonban, bár kétségkívül frappáns, mindössze kétoldalas etűd, míg az igényes kivitelezésű Saltland inkább tekinthető az azonos című posztapokaliptikus társasjáték promóciós anyagának, mint önálló képregénynek. A fő att­rakció az a Paneldzsungel, amely korábban online már megjelent, mindenféle visszhang nélkül, fekete-fehérben.

A negyvenoldalas képregény a csernobili atomerőmű második felrobbanása után játszódik, a nukleáris téltől sújtott Magyarországon. Erre a Gombalovas álnéven működő Békefi testvérek rajzaiból nem feltétlenül jönnénk rá, a jellegtelen belső és külső terek alapján a helyszín bármelyik kelet-európai város lehetne. Néhol a figurák is elnagyoltak, és akadnak kevésbé szerencsés grafikai megoldások – más kérdés, hogy az esetlenségek pont passzolnak a B filmes dramaturgiához. Az író Wajzer „Chavez” Csaba felesleges kitérők és sallangok nélkül mesél, és a műfaj kötelező paneljait egyetlen, de annál hangsúlyosabb ponton frissíti fel: a túlélők nem kietlen országutakon, hanem panelházakban adják elő az „ember embernek farkasa” szituációs gyakorlatot. A végeredmény vigasztalanabb és zsigeribb, mint egy tetszőleges Walking Dead-epizód, ami azért nem kis teljesítmény.

Univerzál-Kaméleon Bt., 2016, 52 oldal, 2990 Ft

Neked ajánljuk