Képregény

Világvégi mesék

  • Baski Sándor
  • 2017. február 26.

Könyv

Valamiért megunhatatlanul izgalmas élmény újra és újra elképzelni a civilizáció resetelését. A posztapokaliptikus víziók a hetvenes-nyolcvanas évek hidegháborús hangulatában voltak a legnépszerűbbek, de most új erővel tértek vissza. Mozikban a Mad Max, a tévésorozatos nézettségi listát az élőhalottak uralják, és a magyar képregényekben is a világpusztulat a sláger. A Slusszkulcs klán szürreális agymenése és a Mad Max-átirat Cafe Postnuclear az utóbbi kötetet íróként jegyző Szűcs Gyula szerkesztésében olyan antológia jelent meg, amely vállaltan a műfaj rajongóit célozza meg.

A Világvégi mesék húzóneve Lakatos István, a Lencsilány alkotója, az ő története azonban, bár kétségkívül frappáns, mindössze kétoldalas etűd, míg az igényes kivitelezésű Saltland inkább tekinthető az azonos című posztapokaliptikus társasjáték promóciós anyagának, mint önálló képregénynek. A fő att­rakció az a Paneldzsungel, amely korábban online már megjelent, mindenféle visszhang nélkül, fekete-fehérben.

A negyvenoldalas képregény a csernobili atomerőmű második felrobbanása után játszódik, a nukleáris téltől sújtott Magyarországon. Erre a Gombalovas álnéven működő Békefi testvérek rajzaiból nem feltétlenül jönnénk rá, a jellegtelen belső és külső terek alapján a helyszín bármelyik kelet-európai város lehetne. Néhol a figurák is elnagyoltak, és akadnak kevésbé szerencsés grafikai megoldások – más kérdés, hogy az esetlenségek pont passzolnak a B filmes dramaturgiához. Az író Wajzer „Chavez” Csaba felesleges kitérők és sallangok nélkül mesél, és a műfaj kötelező paneljait egyetlen, de annál hangsúlyosabb ponton frissíti fel: a túlélők nem kietlen országutakon, hanem panelházakban adják elő az „ember embernek farkasa” szituációs gyakorlatot. A végeredmény vigasztalanabb és zsigeribb, mint egy tetszőleges Walking Dead-epizód, ami azért nem kis teljesítmény.

Univerzál-Kaméleon Bt., 2016, 52 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.