Képregény

Világvégi mesék

  • Baski Sándor
  • 2017. február 26.

Könyv

Valamiért megunhatatlanul izgalmas élmény újra és újra elképzelni a civilizáció resetelését. A posztapokaliptikus víziók a hetvenes-nyolcvanas évek hidegháborús hangulatában voltak a legnépszerűbbek, de most új erővel tértek vissza. Mozikban a Mad Max, a tévésorozatos nézettségi listát az élőhalottak uralják, és a magyar képregényekben is a világpusztulat a sláger. A Slusszkulcs klán szürreális agymenése és a Mad Max-átirat Cafe Postnuclear az utóbbi kötetet íróként jegyző Szűcs Gyula szerkesztésében olyan antológia jelent meg, amely vállaltan a műfaj rajongóit célozza meg.

A Világvégi mesék húzóneve Lakatos István, a Lencsilány alkotója, az ő története azonban, bár kétségkívül frappáns, mindössze kétoldalas etűd, míg az igényes kivitelezésű Saltland inkább tekinthető az azonos című posztapokaliptikus társasjáték promóciós anyagának, mint önálló képregénynek. A fő att­rakció az a Paneldzsungel, amely korábban online már megjelent, mindenféle visszhang nélkül, fekete-fehérben.

A negyvenoldalas képregény a csernobili atomerőmű második felrobbanása után játszódik, a nukleáris téltől sújtott Magyarországon. Erre a Gombalovas álnéven működő Békefi testvérek rajzaiból nem feltétlenül jönnénk rá, a jellegtelen belső és külső terek alapján a helyszín bármelyik kelet-európai város lehetne. Néhol a figurák is elnagyoltak, és akadnak kevésbé szerencsés grafikai megoldások – más kérdés, hogy az esetlenségek pont passzolnak a B filmes dramaturgiához. Az író Wajzer „Chavez” Csaba felesleges kitérők és sallangok nélkül mesél, és a műfaj kötelező paneljait egyetlen, de annál hangsúlyosabb ponton frissíti fel: a túlélők nem kietlen országutakon, hanem panelházakban adják elő az „ember embernek farkasa” szituációs gyakorlatot. A végeredmény vigasztalanabb és zsigeribb, mint egy tetszőleges Walking Dead-epizód, ami azért nem kis teljesítmény.

Univerzál-Kaméleon Bt., 2016, 52 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.