A halál útvesztője sem töri meg a sormintát, Dick precízen felvonultatja kedvenc rögeszméit, de a regény premisszája mégiscsak különleges.
Ahogy az írói előszóból kiderül, Dick "a vallásos gondolkodás absztrakt logikai rendszerét" próbálta kifejleszteni. Így született meg a Létrehozó, a Közbenjáró és a Földönjáró szentháromságára épülő teológia. Mennyiben különbözik az emberek világlátása, gondolkodása és mindennapi élete egy olyan alternatív világban, ahol az imát nem elmormolják, hanem galaktikus táviratként adják fel egy konkrét címre? Már egyedül ennek a kérdésnek a boncolgatásával meg lehetne tölteni egy ezeroldalas kötetet, Dicknél viszont ez csak a kiindulópont. Villámgyorsan összetereli tizennégy szereplőjét egy Delmak-O nevű telepesbolygóra, ahol, mintha csak egy Leslie L. Lawrence-krimiben lennénk, sorra haláloznak el. A túlélők, akik természetesen a különféle pszichiátriai problémák katalógusaiként szolgálnak, mindössze azt nem tudják csak, hogy ki helyezte át őket erre a telepre, mi a küldetésük, miért változtatja helyét a bolygó egyik épülete, és hogy lehet-e hinni a mindent tudó sárkánynak.
A halál útvesztője elsőrangú pszichedelikus krimitrip, ott a helye Dick legjobbjai közt, a legnagyobb rejtély vele kapcsolatban mégis az, hogy miként tudta mind ez ideig elkerülni az éber hollywoodi producerek figyelmét.
Fordította: Veres Mihály. Agave, 2014, 195 oldal, 2880 Ft
