Könyv

Philip K. Dick: A halál útvesztője

  • Baski Sándor
  • 2014. július 5.

Könyv

A rutinosabb Dick-olvasóknak már az első oldalon illene gyanút fogniuk, amikor kiderül, hogy A halál útvesztőjének világában Isten léte nem hit és remény kérdése, hanem bizonyosság. Ha van egyetlen, visszatérő motívuma az életműnek, akkor az éppen a ráismerés, hogy semmi sem biztos, nincsenek fix pontok az univerzumban, ami valóságosnak tűnik, az többnyire csak illúzió.

A halál útvesztője sem töri meg a sormintát, Dick precízen felvonultatja kedvenc rögeszméit, de a regény premisszája mégiscsak különleges.

Ahogy az írói előszóból kiderül, Dick "a vallásos gondolkodás absztrakt logikai rendszerét" próbálta kifejleszteni. Így született meg a Létrehozó, a Közbenjáró és a Földönjáró szentháromságára épülő teológia. Mennyiben különbözik az emberek világlátása, gondolkodása és mindennapi élete egy olyan alternatív világban, ahol az imát nem elmormolják, hanem galaktikus táviratként adják fel egy konkrét címre? Már egyedül ennek a kérdésnek a boncolgatásával meg lehetne tölteni egy ezeroldalas kötetet, Dicknél viszont ez csak a kiindulópont. Villámgyorsan összetereli tizennégy szereplőjét egy Delmak-O nevű telepesbolygóra, ahol, mintha csak egy Leslie L. Lawrence-krimiben lennénk, sorra haláloznak el. A túlélők, akik természetesen a különféle pszichiátriai problémák katalógusaiként szolgálnak, mindössze azt nem tudják csak, hogy ki helyezte át őket erre a telepre, mi a küldetésük, miért változtatja helyét a bolygó egyik épülete, és hogy lehet-e hinni a mindent tudó sárkánynak.

A halál útvesztője elsőrangú pszichedelikus krimitrip, ott a helye Dick legjobbjai közt, a legnagyobb rejtély vele kapcsolatban mégis az, hogy miként tudta mind ez ideig elkerülni az éber hollywoodi producerek figyelmét.

Fordította: Veres Mihály. Agave, 2014, 195 oldal, 2880 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.