Könyv

Philip K. Dick: A halál útvesztője

  • Baski Sándor
  • 2014. július 5.

Könyv

A rutinosabb Dick-olvasóknak már az első oldalon illene gyanút fogniuk, amikor kiderül, hogy A halál útvesztőjének világában Isten léte nem hit és remény kérdése, hanem bizonyosság. Ha van egyetlen, visszatérő motívuma az életműnek, akkor az éppen a ráismerés, hogy semmi sem biztos, nincsenek fix pontok az univerzumban, ami valóságosnak tűnik, az többnyire csak illúzió.

A halál útvesztője sem töri meg a sormintát, Dick precízen felvonultatja kedvenc rögeszméit, de a regény premisszája mégiscsak különleges.

Ahogy az írói előszóból kiderül, Dick "a vallásos gondolkodás absztrakt logikai rendszerét" próbálta kifejleszteni. Így született meg a Létrehozó, a Közbenjáró és a Földönjáró szentháromságára épülő teológia. Mennyiben különbözik az emberek világlátása, gondolkodása és mindennapi élete egy olyan alternatív világban, ahol az imát nem elmormolják, hanem galaktikus táviratként adják fel egy konkrét címre? Már egyedül ennek a kérdésnek a boncolgatásával meg lehetne tölteni egy ezeroldalas kötetet, Dicknél viszont ez csak a kiindulópont. Villámgyorsan összetereli tizennégy szereplőjét egy Delmak-O nevű telepesbolygóra, ahol, mintha csak egy Leslie L. Lawrence-krimiben lennénk, sorra haláloznak el. A túlélők, akik természetesen a különféle pszichiátriai problémák katalógusaiként szolgálnak, mindössze azt nem tudják csak, hogy ki helyezte át őket erre a telepre, mi a küldetésük, miért változtatja helyét a bolygó egyik épülete, és hogy lehet-e hinni a mindent tudó sárkánynak.

A halál útvesztője elsőrangú pszichedelikus krimitrip, ott a helye Dick legjobbjai közt, a legnagyobb rejtély vele kapcsolatban mégis az, hogy miként tudta mind ez ideig elkerülni az éber hollywoodi producerek figyelmét.

Fordította: Veres Mihály. Agave, 2014, 195 oldal, 2880 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.