Könyv

Philip K. Dick: A halál útvesztője

  • Baski Sándor
  • 2014. július 5.

Könyv

A rutinosabb Dick-olvasóknak már az első oldalon illene gyanút fogniuk, amikor kiderül, hogy A halál útvesztőjének világában Isten léte nem hit és remény kérdése, hanem bizonyosság. Ha van egyetlen, visszatérő motívuma az életműnek, akkor az éppen a ráismerés, hogy semmi sem biztos, nincsenek fix pontok az univerzumban, ami valóságosnak tűnik, az többnyire csak illúzió.

A halál útvesztője sem töri meg a sormintát, Dick precízen felvonultatja kedvenc rögeszméit, de a regény premisszája mégiscsak különleges.

Ahogy az írói előszóból kiderül, Dick "a vallásos gondolkodás absztrakt logikai rendszerét" próbálta kifejleszteni. Így született meg a Létrehozó, a Közbenjáró és a Földönjáró szentháromságára épülő teológia. Mennyiben különbözik az emberek világlátása, gondolkodása és mindennapi élete egy olyan alternatív világban, ahol az imát nem elmormolják, hanem galaktikus táviratként adják fel egy konkrét címre? Már egyedül ennek a kérdésnek a boncolgatásával meg lehetne tölteni egy ezeroldalas kötetet, Dicknél viszont ez csak a kiindulópont. Villámgyorsan összetereli tizennégy szereplőjét egy Delmak-O nevű telepesbolygóra, ahol, mintha csak egy Leslie L. Lawrence-krimiben lennénk, sorra haláloznak el. A túlélők, akik természetesen a különféle pszichiátriai problémák katalógusaiként szolgálnak, mindössze azt nem tudják csak, hogy ki helyezte át őket erre a telepre, mi a küldetésük, miért változtatja helyét a bolygó egyik épülete, és hogy lehet-e hinni a mindent tudó sárkánynak.

A halál útvesztője elsőrangú pszichedelikus krimitrip, ott a helye Dick legjobbjai közt, a legnagyobb rejtély vele kapcsolatban mégis az, hogy miként tudta mind ez ideig elkerülni az éber hollywoodi producerek figyelmét.

Fordította: Veres Mihály. Agave, 2014, 195 oldal, 2880 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.