Képregény

Café Postnuclear

  • Baski Sándor
  • 2015. december 5.

Könyv

Noha a posztapokaliptikus sci-fi barbár romantikája a nyolcvanas évek óta egy pillanatra sem szűnt meg menőnek lenni, a Mad Max sorozat idei újraélesztése még vonzóbbá tette a műfajt. Budai Dénes és Szűcs Gyula mégsem vádolható azzal, hogy meglovagolták volna a trendeket, képregényük első verziója ugyanis már öt éve elkészült.

A sztori alapötlete parádés. Hogy festene ma a világ, és benne Magyarország, ha a csernobili katasztrófát követően a két nagyhatalom kirobbantja az atomháborút? A válasz ismerős lehet a Mad Max filmekből, csak az ausztrál sivatag szerepét itt a magyar ugar játssza, Max Rockatansky bőrébe pedig egy bizonyos Kovács „Johnny” János bújik, aki éppoly kíméletlenséggel aprítja az országúti bandákat és a szektavezéreket, mint Mel Gibson egy óceánnal arrébb.

A Café Postnuclear több rajongói fanzine-nél, de túl öntudatos ahhoz, hogy magában is működjön. A sztori, de még a karikatúra-főhős is csak ürügyként szolgál egy kétségkívül látványos szerelmi vallomáshoz, amelynek címzettje egyfelől a disztópikus sci-fi 80-as évekbeli mutációja, másfelől a késő szocializmus – a szerzők gyerekkora – mára kultikussá vált tárgyai. Nincs is talán olyan panel, amelyre ne jutna legalább egy popkulturális kikacsintás, ami a rajongói szív megmelegítéséhez pont elég, de egy koherens világ felépítéséhez kevés. Ideális esetben lenne esélyük és idejük a szerzőknek arra, hogy belőjék a megfelelő arányt, az utolsó oldalon ugyanis folytatást ígérnek. A hazai képregénypiacot ismerve azonban erre sajnos semmi garancia nincs.

Totalcar.hu, 2015, 72 oldal, 3480 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Egy mellbevágó film arról, mit tett a Fidesz a társadalommal

Bod Tamás kollégánk közreműködésével készült dokumentumfilm, ami azt mutatja be, hogyan használja szavazógépként a legelesettebbeket az állampárt. A szavazat ára című filmből nemcsak egy olyan ország képe rajzolódik ki, ahol a szavazatvásárlás még emberséges opciónak is számít, hanem egy olyané is, ahol a Fidesz élet és halál ura lett.

Kisfiúhorror

Kiváló modellként szolgál a társadalom működésére a kisfiúk csoportdinamikája; a világirodalom több példával is szolgál e tézis megerősítésére (ebbe a sorba illeszkedik A Pál utcai fiúk is). R. M. Ballantyne 1857-es Korallszigete látszólag ártatlan kalandregény egy csapat, lakatlan szigetre vetődött kisfiú megpróbáltatásairól.

Érdemeink szerint

Egy fura gépben ébredsz, ahol minden világít, pittyeg és tütül. Nem tudod, ki vagy, sem azt, hogy mit keresel itt. Amikor legalább néhány végtagod felett visszanyered az uralmadat, és már az egyensúlyérzékedről is rájössz, hogy van ilyened, lassan felfedezed a környezetet.

Mikszáth ír, Móricz ír

  • - turcsányi -

Mindenki ismeri a híres brezinai bacsát, Olej Tamást. Vagy a bodoki gazdát, Sós Pál uramat a csáklyájával, vagy legalább Baló Ágnes kelengyeládáját, ott viszi a megáradt Bágy, hátán a kis Borcsa Cukri báránykájával.

Titoktartók képeskönyve

A darab egy mozdulatlanul álló fiatal férfi látványától, ami, ha akarjuk, alig több a semminél, eljut egy virágokkal, emberalakokkal és egyéb kellékekkel zsúfolt, kaotikusan szép színpadképig, amely eleven rét és temetői táj egyszerre.

Egy szovjet nő

  • Pálos György

Bulgakov A Mester és Margaritájában az események ördögi láncolatát egy mellékszereplő, nevezetesen Annuska ügyetlensége indítja be: kiönti az olajat, s egy villamos az irodalmi szerkesztőnek, Berlioznak, levágja a fejét.

Örök gyerek

Csehov az idén is hangsúlyosan van jelen a magyar színházi repertoárban, csak a Ványa bácsiból ez a harmadik bemutató az utóbbi néhány hónapban. Játszották Sopronban és most Budaörsön, a Radnótiban pedig az ősváltozatot vették elő Erdőszellem címmel. De a Sirálytól a Cseresznyéskertig, Zalaegerszegtől Nagyváradig tucatnyi friss bemutatón szeretnék bizonyítani a társulatok, hogy alkalmasak a csehovi próbatételre.

Folytatódik

Orbán Viktor 2017-ben saját kezűleg avatta fel az újjáépített Klebelsberg villát, és bejelentette, hogy az egykori kultuszminiszter örökösének tekinti magát.