Tévé

John Oliver-show az elmúlt hét híreiről

  • Baski Sándor
  • 2014. június 22.

Interaktív

Az amerikai televíziós színtéren ma már intézménynek számít a Comedy Centralon futó The Daily Show, és nem véletlenül. Mértékadó felmérések szerint Jon Stewart műsorvezetőt a közélet iránt érdeklődő közönség megbízhatóbb véleményvezérnek tartja, mint az igazi, "komoly" újságírókat. Hétköznaponta jelentkező szatirikus műsora egyszerre politika- és médiakritika, amely a választókat hülyére vevő, vastagbőrű politikusokon és a szintúgy népbutításban utazó hírcsatornákon élcelődik kreatívan összevágott bejátszások segítségével.

Tavaly nyáron, Stewart távollétében a műsor egyik álriportere, John Oliver vezette a show-t. Oly meglepő rátermettséggel, hogy az HBO menten leigazolta. A napi formátumot hetire cserélték, és már debütált is a John Oliver-show az elmúlt hét híreiről.

A műsor a Daily Show-hoz képest helyzeti hátrányból indul, a heti frissülés miatt nem tud naprakész lenni, cserébe viszont kidolgozottabbak a poénjai, feszesebb a szerkezete, és a témák is nagyobb változatosságot mutatnak. Az első három adásban szó esett az amerikai hírtévék által ignorált indiai választásról, a halálbüntetésről, Brunei új saría törvénykezéséről, illetve sikerült feltérképezni az ukrajnai konfliktust az Eurovíziós Dalversenyen fellépő orosz és ukrán énekesek dalszövegeinek elemzésével. Ennyiből is kitűnhet, hogy Oliverék számára a világ nem ér véget az USA határainál (a szélesebb látókör nyilván annak is köszönhető, hogy a show-mester nem amerikai, hanem angol, s a zöldkártya mellett egy cambridge-i diploma is lapul a zsebében), az "ezzel a komoly témával inkább ne vicceljünk" mondat pedig valószínűleg ritkán hangzik el a szerkesztőségi üléseken. Oliver megnyilatkozásait a fajsúlyos kérdésekről vehetjük nyugodtan készpénznek. Hogy emellett még humora is van, az már csak a bónusz.

Comedy Central


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.