Képregény

Magyar Szuperhős Mesék

  • Baski Sándor
  • 2014. június 29.

Könyv

Amikor már nemcsak Pókember, Batman vagy Superman, de Amerika kapitány is visszajáró vendégnek számít a hazai multiplexekben, joggal hiányolhatjuk a magyar szuperhősöket, ha nem is a mozikból, de legalább a képregényekből.

Bár örvendetes fejlemény, hogy a havonta megjelenő EpicLine magazinban bemutatkozhatott a Zorróról és Fantomról mintázott Fekete Holló, önálló képregényes kiadványban továbbra sem találkozhatnak helyi érdekű szuperhősökkel a műfaj hívei.

Ezt a kínzó hiányt a most debütált Magyar Szuperhős Mesék sem enyhíti, a tetszetős, képregényes stílusú borító sugallatával ellentétben ugyanis a füzet nem a képregények, hanem az illusztrált mesék műfajában indul. Az alkotók által "Képes Krónikaként" definiált formátum lényege, hogy minden szövegoldalhoz egy olyan egész oldalas rajz tartozik, amelyen általában az adott fejezet legdinamikusabb pillanata elevenedik meg.

Ha a képregénypaneleket nem is, a szuperhőssztorik kötelező paneljeit gondosan adaptálja a kiadvány, az első két mesében így a két hős, Hungária kapitánya és Harcsa Huszár eredettörténeteit ismerhetjük meg (az előbbit átlagos történelemtanárból a fejére eső Szent Jobb transzformálja át szupererős és szuperbölcs igazságosztóvá, míg az utóbbi veszélyes vegyi anyagoktól mutálódik halból humanoiddá), a harmadik részben pedig már szövetségre is lépnek a félelmetes Vérpuli ellen.

A hangnemet nagyjából a 6 és 12 év közötti gyerekekre kalibrálták, ami indokolttá teszi a lényegre törő, rövid mondatokat. Dicsérendő továbbá a szöveget átható gyengéd irónia, a cselekmény viszont talán még ennek a korosztálynak az igényeihez mérten is együgyű. De legalább a miénk.

Fantasmania.hu, 2014, 50 oldal, 990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.