Bori Erzsébet

Egy jó történetet többször is el lehet mesélni. Ez lett a sorsa a norvég ellenállók nagy fegyvertényének, amellyel a II. világháború alatt kétszer is megsemmisítették a nácik nehézvízkészleteit.

Jó oka van annak, hogy a Pynchon-regények vászonra viteléért nem törte magát a mindig éhes és mindenevő filmipar.

Az Enigma és a feltörése, illetve a számítógép „megszületése” a 20. század egyik alaphistóriája, melynek talán legérdekesebb figurája valóban Alan Turing. Most épp az Oscar-díjra hajtanak vele. Ennek kapcsán néztünk utána a műtörténeti előzményeknek és a történelmi tényeknek.

Ritka eset, hogy az eredeti szöveg, a cenzúrázatlan változat, a rendezői vágás számottevően javítson egy mű megítélésén; ennél még az is gyakoribb, hogy a befogadó igazolva látja a kiadói, produceri beavatkozást (ha az egészen durva, baltás csonkolásoktól ezúttal eltekintünk). A tapasztalatok alapján nem vártam hű de nagy revelációt a Dorian Gray első, szerzői változatától sem.

Spitzer Barbarát tíz éve ismertük meg egy bensőséges, lassú, szép filmből, amelyben Francia­országba emigrált zsidó nagyszülők leszármazottjaként e bonyolult többes identitás harmadik összetevőjét, a magyart keresi (Ami megmaradt belőle…). A mostani utazás térben szűkebb, de jóval messzebbre visz az időben.

Ezt most megúsztuk.

Az I. világháború centenáriumára időzített emlékezéssorozat egyik nagy vállalkozásának szánták a BBC és az Open University négyrészes dokumentumfilmjét, amely a kezdetektől az óriási jelentőségű utóhatásokig tekinti át az eseményeket – szigorúan brit nézőpontból.

A bűnügyi sorozatok viszonylag újabban felkapott ága kitüntetett szerepet ad a földrajzi értelemben vett tetthelynek.

A Vad nyomozók az 1970-es években játszódik, a 90-es években íródott és a 2000-es évek nyelvén beszél (magyarul). Ezért kárhoztatni kéne a fordítót, de nem teszem: nagyrészt innen, a nyelvből jön az az otthonosságérzet, amely módot ad a mezei olvasónak, aki nem a dél-amerikai irodalom-szakértője, hogy valahogy elfészkelődjön a több száz idegen névből - reálisan létezett 20. századi költők, írók, esszéisták, forradalmárok, politikusok, fiktív alakok, országok, városok, utcák, épületek, folyóiratok, mozgalmak, ételek, italok etc. nevéből - felépülő, észbontóan ismeretlen világban.

Áprilisban volt tíz éve, hogy Kurt Cobain öngyilkos lett. A drogelvonóból szökött, vásárolt egy vadászpuskát, egy akkora adag heroint, hogy egy lónak is sok lett volna, írt egy búcsúlevélfélét és szétloccsantotta az agyát.