Dokumentumfilm

Fésületlen pontosság

Barbara Spitzer: Teleki téri mesék

  • Bori Erzsébet
  • 2014. december 27.

Film

Spitzer Barbarát tíz éve ismertük meg egy bensőséges, lassú, szép filmből, amelyben Francia­országba emigrált zsidó nagyszülők leszármazottjaként e bonyolult többes identitás harmadik összetevőjét, a magyart keresi (Ami megmaradt belőle…). A mostani utazás térben szűkebb, de jóval messzebbre visz az időben.

Bereményi Géza Eldorádójában 1945 és 1956 között látjuk a Teleki téri piacot és vidékét, amely már csak nyomokban őriz egy letűnt világot, a háború előtt itt élő, kereskedő csóró zsidókét. A főváros módos zsidói az Újlipótvárosban, a kőgazdagok budai villákban, a szegényebbek Erzsébetvárosban laktak, a legszegényebbek meg a Józsefvárosban. Róluk vagy egy részükről tán még a nagy tudományú statisztikai hivatal sem tudott, lévén a nagy többség Galíciából, a pogromok elől menekülve, a 19. század végén–fordulóján betelepült „pólisi”, akinek nem telt a honosításra. Az első nemzedék még nem beszélt magyarul, a jiddis volt az anyanyelve, zsúfolt bérkaszárnyákban, patkányok-poloskák között, klasszikus proletárnyomorban élt, de a második–harmadik generáció jórészt már asszimilálódott, egyről a kettőre lépett, kódisból kisegzisztencia lett. Meghonosodott és fogalommá vált a „Teleki téri zsidó”. Sok ezren lehettek, talán néhány tízezren is, mert ha eldobtál egy követ a téren, jó eséllyel zsinagógát találtál el. Pontosabban egy-két lakásból kialakított szerény imaházat, ahol a szülőföldjükről magukkal hozott vallást gyakorolták.

A Teleki 22. szám alatti „kloyz” a Csortkovból jött hászidoké volt, és Jancsó Miklósnál tűnt fel először a vásznon, amikor a Kövek üzenete sorozatban bejárta a történelmi Magyarország elnéptelenedett, pusztuló zsidó temetőit, zsinagógáit. Ennek az 1911-ben alapított imaháznak a sorsa is a vészkorszakban pecsételődött meg, de Gláser Jakab csodával határos módon átmentette a kommunizmus évtizedein a rendszerváltásba, ami elhozta a pesti zsidó világ (meg az antiszemitizmus) reneszánszát. „Juci bácsi” 2006-ban, 94 éves korában meghalt, de szerencsére a fiatalabb nemzedékek nem vették magukra azt a szégyent, hogy hagyják elveszni az örökségét. A Zsidó Filmfesztivál egyik sikerfilmje az örökség átvételéről, a közösségépítésről, az élő hagyományról szól. Spitzer Barbara munkájában még mindig itt lakó vagy már elszármazott idős szemtanúk emlékeznek szüleik, nagyszüleik, saját gyerekkoruk világára, rabbik és történészek beszélnek a hely múltjáról, a hászid „szefárd” rítusról, az ittenieket is érintő kamenyec-podolszki népirtásról. A legérdekesebb mégis az új generáció térfoglalása, az önkéntes munka az imaház rendbetételéért, történelmi emlékeinek felkutatásáért, a hétköznapi élet és az ünnepek. A zsidó vallás nagyon szigorú és szabályozott, ami sokakat el­riaszthat, de ennek itt nyomát sem látni. Nyilván a hely szelleme, a lepattant, ugyanakkor életteli „nyócker” és egy szegényebb közösség eleve földközelibb vallásgyakorlása együtt teszi azt a vonzó szabadságot, fésületlenséget, aminek láttán a néző szeretne ehhez a közösséghez tartozni. Ez persze Spitzer Barbara érdeme is, mert a – számos közreműködővel, szinte közösségi filmként készült – Teleki téri mesék nem akarja jobb színben feltüntetni, kifésülni sem a látványt, sem a szerkezetet, hanem hagyja szabadon beszélni (akár politikailag nem egészen korrekt dolgokat is) a szereplőket; úgy informatív, hogy nem érezzük a tanító célzatot, főként pedig hagyja élni és magáért beszélni a helyet.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.