VERZIÓ melléklet

Cenzúrázott hangok

  • Bori Erzsébet
  • 2015. december 5.

Film

Gyomorszorító film. Az alapja egy hanganyag, amelyet két fiatal kibucnyik, Ámosz Oz és Avraham Sapira vett fel szalagos magnóra 1967-ben, a hatnapos háború után, az épp leszerelt kortársaikkal beszélgetve. Olyan jövőbe látó, súlyos igazságok hangzanak el benne, hogy kész csoda, miért csak a hetven százalékát cenzúrázta ki az IDF.

A hatnapos háború, melyet a szovjetek támogatta négy arab ország egyesített és jelentős túlerőben lévő hadereje ellen vívtak, fényes győzelemként rögzült a köztudatban és a történelemben. Ebbe rondított (volna) bele a könyv (angolul The Seventh Day címmel jelent meg). A kibucok új, szabra nemzedéke többnyire balos, sőt kommunisztikus eszméket vallott, szekuláris volt, de magától értetődőnek vette a cionizmust. Mindenki kapott kiképzést, de ’67-ben szagoltak először puskaport. E megrendítő élmény hatása alatt folytak a beszélgetések. Szigorúan este, a napi munka után, hiszen civilekről van szó, akik hazafias kötelességük teljesítése után visszamentek traktorosnak. Egymás közt voltak, őszintén beszéltek az emberarcot öltött ellenség, a hadifoglyok, menekültek iránt érzett szánalomról – akiknek a helyébe könnyen beleképzelhették magukat, hiszen egy fordított helyzet mellett szóltak az esélyek –, az alkalmi atrocitásokról; arról, hogy a gyerekkel a karjukon, batyuval a hátukon menetelők láttán értették meg, milyen lehetett a holokauszt.

Néhány nappal a diadal után félelmetes tisztánlátással jósolják meg az Izraelre váró permanens háborút, amelynek most ágyazott meg azzal, hogy védekezőből megszállóvá, Dávidból ha nem is Gó­liáttá, de a régió jelentős katonai hatalmává vált.

Mit kezdhet egy rendező pár hangszalaggal és hét „hallgató fejjel”? Mor Loushy elképesztően erős archív felvételeket gyűjtött össze a szövegekhez, ellenpontnak bevágta az ABC ’67-es tudósításait, és hét öregembert, a hajdani kibucnyikokat, akik némán is beszédes arccal hallgatják egykori szavaikat.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.