Bundula István

A magyar vezetés 1941 végén tisztában volt azzal, hogy Németország veresége elkerülhetetlen, mégis kitartott mellette a végsőkig. Miért?

A kockázatokkal mit sem törődő mentalitás a legijesztőbb - jellemzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéseit Király Júlia, aki szerint a jegybank növekedési hitelprogramja is e túláradó optimizmusra épít elsősorban. A kkv-szektorra zúdított olcsó hitel buktatóin túl a volt alelnök a hazai bankrendszer jelenlegi állapotáról is beszélt lapunknak.

Orbán újabb, kétharmados parlamenti Fidesz-többséget eredményező győzelmén kívül annak lenne még szörnyű következménye, ha a választásokon nyertes ellenzéki koalíció rövid időn belül megbukna. Márpedig utóbbira is van esély, mert Orbán az esetleges vereségre is felkészült - mondja Debreczeni József, aki arról is beszél, miért tartja fikciónak a magyar "mérsékelt jobboldalt".

Nem pártszövetségben, hanem egy jelöltállító szervezetként indul az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért (PM), vagyis jövőre a parlamentbe jutáshoz számukra elegendő az 5 százalék feletti eredmény. Változatlanul 10 százalék fölötti szavazatra számít azonban Szigetvári Viktor, aki nemcsak az Együtt 2014 egy évét értékelte, hanem beszélt a kampányról, a szocialistákról és Gyurcsányról is.

Holokausztról szóló híres esszéjében (lásd: A modern kor és a Holocaust, 2000, 1991. július) Zygmunt Bauman egy Le Monde-riporttal illusztrálja fő állítását.

A jelenlegi helyzetben egy ellenzéki politikus legyen political animal, amit tőle meg is kap a baloldali választó - mondja jelenlegi szerepéről Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke részletesen beszél az MSZP és a pártja közötti eredménytelen tárgyalásokról, valamint arról, hogy mi tartja még mindig a politikában, amikor pedig lehetséges szövetségesei is rémülten menekülnek ölelő karjai elől.

Harmadik ülése után sem világos, hogy a minisztériumi kezdeményezésre összeült Antiszegregációs Kerekasztalnak ebben a formájában van-e értelme. A civil oldal kezdeményez, a minisztérium érdeklődést mutat, de konkrétum egyelőre nincs. Vannak viszont a szegregációt elősegítő kormányzati intézkedések.

Nagy publicitást egyelőre nem kapott, de a választások közeledtével ez nyilván változik: Balog Zoltán miniszter javaslatára Antiszegregációs Kerekasztal alakult. A hivatalos romapolitikával szemben kritikus civilek komolyan veszik a felkérést, de csak akkor látják értelmét a kerekasztalnak, ha az az integráció érdemi előrelépését szolgálja.

Szerdán, 81 éves korában elhunyt Horn Gyula volt miniszterelnök. Az 1990 utáni legeredményesebb kormányfő volt – ami legalább annyira a korszak kritikája, mint amennyire az ő dicsérete.

A forrásgyűjtemény 1941 és 1947 között keletkezett dokumentumokat közöl a Magyar Honvédség megszálló alakulatainak a Szovjetunió elfoglalt területein véghezvitt háborús bűntetteiről. Pontosabb lett volna azonban, ha a szerkesztők már az alcímben is jelzik: kizárólag orosz levéltári anyagokról van szó.

Ma délután 5 órakor mutatják be Kis János Mi a liberalizmus? című könyvét az OSA Archívumban. A szerzővel tavaly beszélgettünk Orbán Viktor rendszeréről.

Az 1930-as, 40-es évek magyar közéletében fontos szerepet játszó Kovács Imre legfőbb erénye a józan valóságértelmezésen alapuló analízis képessége volt. Bár tévedésektől ő sem volt mentes (1945 előtt számolt egy parasztforradalom lehetőségével, vagy 1945 után helyeselte a svábok kitelepítését), de a fontos pillanatokban sohasem a könnyebb utat, az osztály- vagy a nemzeti elvű nézőpont leegyszerűsítő és torzító sémáit választotta.