Bundula István

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága január 29-én kelt első fokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a cigány gyerekek indokolatlan értelmi fogyatékossá minősítése és az ebből fakadó iskolai elkülönítés miatt.

Az Együtt 2014 választási mozgalom elindításával az eddig megegyezni képtelen MSZP és LMP lépéskényszerbe került. A két párt, ha eltérő okokból is, egyaránt kivárásra játszik. Ha Bajnai Gordonék nem csak a virtuális térben lesznek erősek, akkor majd komolyan veszik őket.

Noha a Fidesz több mint egy évtizede nem volt ennyire rossz állapotban, a jelenlegi állás szerint összefogás nélkül nem győzhető le 2014-ben. Sőt a demokratikus ellenzék választási koalíciója sem garancia Orbánék menesztésére, mivel az új magyar választási rendszer minden elemében a hatalmon lévők érdekeit szolgálja.

A Mihancsik Zsófia és Kelemen László által üzemeltetett vélemény- és hírportálon, a galamus.hu-n írta június végén azt a cikket (Akadémikus antiszemitizmus), amelyben az antiszemita ideológia fogalomhasználatát hányja a 20. századi magyar történelem elismert kutatója, Romsics Ignác szemére. A cikk valóságos áradatot indított el.

A kötet tíz fejezete közül kettő - a Kárpátalja 1939-es visszacsatolásával és a II. világháború utáni rövid életű magyar demokráciával foglalkozó írás - a jelen összeállítás részére készült, de további kettő (1956-ról és a rendszerváltásról) is most olvasható először magyarul.

Múlt szerdán az elsőfokú bíróság nem egyszerűen fölmentette minden vád alól Szilvásy Györgyöt, Tóth Károlyt, Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt: azzal, hogy a bíróság az ejárás során az UD-ügyet a fejéről a talpára állította, kimondatlanul is koncepciós eljárással vádolta meg az ügyészséget.

Tavaly tavasszal Gyöngyöspatáról hetekre kivonult a magyar állam, és a helyét szélsőjobboldali szervezetek "rendfenntartói" foglalták el. A nyílt etnikai konfliktus kitörésével fenyegető helyzetért az országgyűlési többség szerint a kormányon kívül mindenki más hibás.

Áder, Orbán és a foci.

Az elmúlt húsz év egyik legkártékonyabb politikai akciója, a négy éve, 2008. március 9-én tartott "szociális népszavazás" nemcsak a szocialista-liberális koalíciót döntötte romba. Hosszabb távon nem csupán a referendumot kezdeményező Fidesznek, de az országnak is felmérhetetlen károkat okozott.

Az előzménykötethez, a 2010-ben ugyancsak Romsics Ignác szerkesztésében megjelent Magyarország az első világháborúban (lásd: Egy század forrásága,Magyar Narancs, 2011. február 24.) című kiadványhoz hasonlóan a kiadó ezúttal is színvonalas produktummal állt elő.