Bundula István

A "fülkeforradalom" következményeként az ország mára gazdaság- és társadalompolitikai zsákutcába jutott.

Roma civil aktivisták Ide tartozunk - Népszámlálás 2011 elnevezéssel kampányt indítottak annak érdekében, hogy a roma lakosság minél aktívabb legyen az októberi népszámláláson, s hogy cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Orbán és Gyurcsány azért tudott nyerni, mert rájuk volt igény; és egyikük sem rosszabb, mint a társadalom, amely éppúgy nem hajlandó szembenézni a valósággal, mint a politika - mondja a Sawyer Miller Group elnöke, aki 1994-ben és 1998-ban Demszky Gábor kampányfőnöke, majd tanácsadója, 1999-ben az SZDSZ kommunikációs igazgatója volt.

Jelenlegi, még a pártállami időkből örökölt szervezeti fölépítése és kultúrája alkalmatlanná teszi a rendőrséget arra, hogy hatékonyan és szolgáltató testületként működjék.

A készülő Orbán-alkotmány a deklarált ambíciók ellenére sem veti meg egy új köztársaság alapjait - a jelenlegi minőségét azonban alaposan leronthatja, mivel a mostani parlamenti kétharmadnak lehetőséget adna valamennyi független intézmény tartós megszállására.

A korai SZDSZ kisebbségpolitikai titkára volt, majd különböző beosztásokban állami tisztségviselőként is a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozott. Az általa elnökölt Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványát a jelenlegi kormány lehetetlenítette el - a politika nem tart igényt arra a szaktudásra, ami pedig muníciót szolgáltathatna a máig uralkodó, avítt 19-20. századi eszméken alapuló kisebbségpolitika alternatívájához.

Európai parlamenti képviselőként múlt csütörtökön három és fél percben elmondhatta véleményét a magyar Országgyűlésben a jövő évi költségvetésről. "Többszörös hazugság van a rendszerben" - értékelte a kormány gazdaságpolitikáját másnap a Narancsnak a volt pénzügyminiszter, aki 2009-ben az MDF-lista éléről került Brüsszelbe.

Ha nincs olyan hatalmi ág, amely a törvényhozó döntéseit felülbírálhatja, akkor az alkotmányosság csak fikció, és a totális állam képe jelenik meg - értékeli a Fidesz Alkotmánybíróság-ellenes javaslatát Tordai Csaba, aki 2008-2010-ig a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkáraként dolgozott. Úgy látja, a kormánytöbbség alkotmányozó lendülete a szimbolikus kérdésekre terjed ki, érdemben nem kíván változtatni a hatályos alaptörvényen.

Hatvanöt évvel ezelőtt, 1945. november 4-én tartották a világháború utáni első nemzetgyűlési választásokat Magyarországon. Maga a szavazás minden tekintetben törvényes volt, ám ezzel együtt sem tekinthető többnek, mint a szovjetizálódás egyszeri demokratikus intermezzójának.

Orbán Viktor kormányfő a múlt szerdán jelentette be, hogy a bankadó után újabb, ún. válságadók jönnek. Az indok változatlan: az adófizetők tovább nem terhelhetők, a közteherviselésből azoknak is ki kell venniük a részüket, akik eddig csak a profitot halmozták: a távközlési és telekommunikációs cégeknek, az energetikai szektornak, valamint a kereskedelmi áruházláncoknak.

A Fidesz nagyarányú győzelmét senki nem vitatja, de az önkormányzati választás sajátosságai miatt mindegyik parlamenti párt talált biztatót az eredményekben - még az is, amelyről azt hinnénk, hogy inkább sírnia kellene.

A nyolc és a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokhoz hasonlóan egyértelmű - sőt, egyértelműbb - eredmény várható október 3-án. A Fidesz majdnem mindent visz, az MSZP még nem esik szét, a Jobbik a fővárosban és a Dunától keletre tovább erősödhet, az LMP-nek pedig változatlanul az lesz a legfőbb gondja, hogy országgyűlési frakciója mögé működő pártot varázsoljon.