Bundula István

Ha nincs olyan hatalmi ág, amely a törvényhozó döntéseit felülbírálhatja, akkor az alkotmányosság csak fikció, és a totális állam képe jelenik meg - értékeli a Fidesz Alkotmánybíróság-ellenes javaslatát Tordai Csaba, aki 2008-2010-ig a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkáraként dolgozott. Úgy látja, a kormánytöbbség alkotmányozó lendülete a szimbolikus kérdésekre terjed ki, érdemben nem kíván változtatni a hatályos alaptörvényen.

Hatvanöt évvel ezelőtt, 1945. november 4-én tartották a világháború utáni első nemzetgyűlési választásokat Magyarországon. Maga a szavazás minden tekintetben törvényes volt, ám ezzel együtt sem tekinthető többnek, mint a szovjetizálódás egyszeri demokratikus intermezzójának.

Orbán Viktor kormányfő a múlt szerdán jelentette be, hogy a bankadó után újabb, ún. válságadók jönnek. Az indok változatlan: az adófizetők tovább nem terhelhetők, a közteherviselésből azoknak is ki kell venniük a részüket, akik eddig csak a profitot halmozták: a távközlési és telekommunikációs cégeknek, az energetikai szektornak, valamint a kereskedelmi áruházláncoknak.

A Fidesz nagyarányú győzelmét senki nem vitatja, de az önkormányzati választás sajátosságai miatt mindegyik parlamenti párt talált biztatót az eredményekben - még az is, amelyről azt hinnénk, hogy inkább sírnia kellene.

A nyolc és a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokhoz hasonlóan egyértelmű - sőt, egyértelműbb - eredmény várható október 3-án. A Fidesz majdnem mindent visz, az MSZP még nem esik szét, a Jobbik a fővárosban és a Dunától keletre tovább erősödhet, az LMP-nek pedig változatlanul az lesz a legfőbb gondja, hogy országgyűlési frakciója mögé működő pártot varázsoljon.

Lapunk megjelenésének napján választ két új alkotmánybírót az Országgyűlés. Bihari Mihályt már korábban megnevezte a Fidesz, Stumpf István jelölése viszont Orbán Viktoron kívül mindenkit meglepett.

A múlt hét végi MSZP-kongresszus sokkal előrébb nem vitte a baloldal megújulását. A párt szürke eminenciása, Balogh András köztársaságielnök-jelölt kitalálója önmarcangol, és az országot a Balkán felé vezető lejtő tetején látja. Úgy véli, az, ami ma megosztottságnak és szétszakadtságnak látszik, holnap "sokszínűség" és "szövetség" néven a szocpárt visszakapaszkodásának lehet a módja. Bundula István

Hétfőn Sólyom László államfő aláírta az önkormányzati képviselőkről szóló új törvényt, így ősszel már ez alapján választunk helyhatóságokat. A szabályozás tipikus Fidesz-kreálmány: alaposan átrendezi a politikai viszonyokat, de lényegi változást a reformra szoruló önkormányzati rendszerben nem okoz.

"Mikszáth percről percre elgondolkozóbbá, komolyabbá vált. Az előbb még nevető és nevettető vonások egyre élesebbek, gúnyosabbak, szinte marók lettek. Elkezdett beszélni. Először azokról, akiknek üres széke s pohara még ott állott, azután tovább a Monarchiában szereplő összes alakokról - egészen a Habsburg-dinasztiáig. Az orvos kíváncsiságával, tudásszomjával boncolt (...) és kifejtette, okfejtette, hogyan, miért rohan a maga tragikus vesztébe az ország. Jósolt mindent, ami bekövetkezett, mindent. A Habsburg-ház összeomlását, háborút, nemzetiségek lázadását és a legrettenetesebbet: a belső összeroppanást." Bár Jókai nevelt lányának, Feszty Árpádnénak a visszaemlékezései nem mentesek az utólagos okoskodástól, fenti leírása jól jellemzi mind az író pozícióját ("körön belül kívül lenni", ahogyan Mészöly Miklós megfogalmazza majd e megfigyelői státus lényegét), mind az öregedő Mikszáthon elhatalmasodó pesszimizmust. Mikszáth 1887-től élete végéig a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, Tisza Kálmán, majd Tisza István támogatója - mindenekelőtt amiatt, mert úgy véli, a rendelkezésre álló választékból még mindig ők azok, akik leginkább az ország javára tehetnek. Mindvégig fenntartja magának a kételkedés jogát, igaz, különvéleményei soha nem válnak végzetes konfliktusok forrásaivá; politikustársairól, a közélet legkülönbözőbb figuráiról írt szatírái, karcolatai miatt engesztelhetetlen ellenséget nem szerez; mint ahogyan fenntartásai és a műveiben hangoztatott ellenérzései dacára az sem okoz számára problémát, hogy elfogadja azt a hódolatot, amit az általa kritizált hivatalos Magyarország neki megadott.

Az Országgyűlés alakuló ülésén a második Orbán-kormány sajtóhírek szerint nyolc törvényjavaslat benyújtására készül. A módosítások egyike a kettős állampolgárság megszerzésének a szabályait érinti.

Ami az első forduló után is látható volt (lásd: Az egyiknek sikerül, Magyar Narancs, 2010. április 15.), az immár tény: a Fidesz-KDNP megszerezte az országgyűlési mandátumok több mint kétharmadát. Ez kétségkívül nagy dolog, noha nem példa nélküli; mint ahogyan nem példátlan az egyik politikai térfél összeomlása sem.

Nagy fordulatnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy első fordulós elsöprő sikere után a Fidesz ne szerezze meg a kétharmados parlamenti többséghez szükséges még hiányzó mandátumokat április 25-én. Esélyeit az is növeli, hogy ellenfelei nemcsak vele, hanem egymással is szemben állnak.