A többi az olvasóra van bízva

Romsics Ignác (szerk.): Magyarország a második világháborúban

Könyv

Az előzménykötethez, a 2010-ben ugyancsak Romsics Ignác szerkesztésében megjelent Magyarország az első világháborúban (lásd: Egy század forrásága,Magyar Narancs, 2011. február 24.) című kiadványhoz hasonlóan a kiadó ezúttal is színvonalas produktummal állt elő.

Igaz ez a kivitelre is - nagyszerű képanyag, áttekinthető tördelés, a főszöveget primer forrásokkal, rövid életrajzokkal kiegészítő keretes írások -, és igaz a tartalomra is. A tizenhat tanulmány mindegyike világos vonalvezetésű, nyelvezetük pedig jó példa arra, hogy a szakszerűség és a közérthetőség nem egymást kizáró formajegyek. A stiláris letisztultság minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a legtöbb szerző évtizedek óta kutatott témáit összegezte jelen kötet számára. Ennek következtében persze az érdeklődő olvasó nemegyszer találkozhat ismerős bekezdésekkel, ami azonban csak egy esetben zavaró némileg: egy egyébként remek tanulmányába (Hátország: kormánypolitika és társadalom) Pritz Pál a Bárdossy Lászlóról szóló dokumentumregényéből (Bárdossy László, Elektra, 2001) emelt át néhány részletet - ám mivel a két szöveg műfajilag nem illik össze, ezért ezek a (jobb híján nevezzük így: történetírói gonzó) betétek kissé furán hatnak. (Például: "A hosszú führeri győzelmi monológ hatása alól Bárdossy tagadhatatlanul nem tudta kivonni magát. Már a főhadiszállás hangsúlyozott puritanizmusa is kedvezően befolyásolta. Hitler nagy barna szemei pedig meleg fényben fürdették a vendéget, s mindaz, ami elhangzott, egy más világba repítette.")

A könyv hét hadtörténeti tárgyú írást is közöl, ami elsőre aránytévesztésnek tűnik - pedig egyfelől természetes (elvégre ez egy háborúról szóló könyv), másfelől e tanulmányok vagy a laikus közönség előtt kevéssé ismert, vagy pedig ismerni vélt, de rosszul tudott tényeket mutatnak be, illetve tisztáznak. Előbbire jó példa Ungváry Krisztián dolgozata a szovjet területeken megszállói feladatokat ellátó hadseregcsoportokról (A Kárpát-csoport és a megszálló erők harcai), az utóbbira pedig Szakály Sándor összefoglalója a korabeli magyar katonai elitről. Szakály többek között a tisztikar szociológiai szempontú elemzésével igyekszik oszlatni azt a máig élő tévhitet, hogy a katonai vezetésben a sváb (német) származásúak domináltak volna. Vagy például egy másik tanulmányában (Magyarország hadba lépése) Szakály határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a II. világháborúba lépés Horthy Miklós felelőssége, és nem Bárdossy László miniszterelnöké - márpedig utóbbit főleg a hadba lépés miatt vádolják majd 1945-ben háborús bűnnel.

A kötettel szembeni furcsa érzés oka tehát nem a magyar hadsereggel, annak műveleteivel foglalkozó szövegek túlsúlya. Hanem inkább a hiányérzet.

A területi revízió igényének, majd a megnagyobbodott ország megtartásának mindenekfelettisége volt a Horthy-korszak politikai-katonai döntéseinek imperativusa. Ez majdnem mindegyik írásban előkerül: például az Ukrajnában megszállói-rendfenntartói feladatokat ellátó alakulatokat ezért nem szerelték föl jobban, vagy az 1942-ben a szovjet frontra kiküldött 2. magyar hadseregbe ezért nem a legalkalmasabb korosztályokat hívták be - hiszen a katonaság erejét a románokkal szembeni döntő háborúra kellett tartalékolni; a tisztikar háború- és németpártisága nem valamiféle eredendő németimádat, hanem elsősorban a revánsvágy következménye, már csak amiatt is, mert a tiszti állomány fele az elcsatolt területekről származott; és a németektől való távolságtartás igénye, a kiugrási tapogatózások legfőbb mozgatója is a revízió magasabb szempontja volt.

Hogy mindez milyen következményekkel járt az eleve szűk mozgástérrel rendelkező magyar politika számára, arról van szó ugyan bővebben Pritz Pál és Romsics Ignác két-két tanulmányában, de ezzel együtt is helye lett volna az összeállításban egy kizárólag ezzel foglalkozó munkának. Mert bár a kötetbeli írások (vagy éppen a szerzők korábbi munkái) eléggé egyértelműen mutatnak abba az irányba, hogy Magyarország második világháborús tragédiája elsősorban a revíziós politika önsorsrontó, mindenáron való képviseletének a következménye, ezt ebben az ismeretterjesztő, a szélesebb közönség számára készült munkában is hangsúlyosabban kellett volna megjeleníteni.

Kossuth - Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2011, 204 oldal, 7500 Ft

(Recenziónkat a Magyarország az első világháborúban c. kötetről lásd itt.)


Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.

Te kinek képzeled magad?

Miután leérettségiztek, összehoztak egy zenés darabot a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatos diákjai arról, hogyan élték meg konfliktusaikat az igazgatónővel, aki fideszes önkormányzati képviselő. Az előadás kész, fesztiválon szerepelnek vele.