A többi az olvasóra van bízva

Romsics Ignác (szerk.): Magyarország a második világháborúban

Könyv

Az előzménykötethez, a 2010-ben ugyancsak Romsics Ignác szerkesztésében megjelent Magyarország az első világháborúban (lásd: Egy század forrásága,Magyar Narancs, 2011. február 24.) című kiadványhoz hasonlóan a kiadó ezúttal is színvonalas produktummal állt elő.

Igaz ez a kivitelre is - nagyszerű képanyag, áttekinthető tördelés, a főszöveget primer forrásokkal, rövid életrajzokkal kiegészítő keretes írások -, és igaz a tartalomra is. A tizenhat tanulmány mindegyike világos vonalvezetésű, nyelvezetük pedig jó példa arra, hogy a szakszerűség és a közérthetőség nem egymást kizáró formajegyek. A stiláris letisztultság minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a legtöbb szerző évtizedek óta kutatott témáit összegezte jelen kötet számára. Ennek következtében persze az érdeklődő olvasó nemegyszer találkozhat ismerős bekezdésekkel, ami azonban csak egy esetben zavaró némileg: egy egyébként remek tanulmányába (Hátország: kormánypolitika és társadalom) Pritz Pál a Bárdossy Lászlóról szóló dokumentumregényéből (Bárdossy László, Elektra, 2001) emelt át néhány részletet - ám mivel a két szöveg műfajilag nem illik össze, ezért ezek a (jobb híján nevezzük így: történetírói gonzó) betétek kissé furán hatnak. (Például: "A hosszú führeri győzelmi monológ hatása alól Bárdossy tagadhatatlanul nem tudta kivonni magát. Már a főhadiszállás hangsúlyozott puritanizmusa is kedvezően befolyásolta. Hitler nagy barna szemei pedig meleg fényben fürdették a vendéget, s mindaz, ami elhangzott, egy más világba repítette.")

A könyv hét hadtörténeti tárgyú írást is közöl, ami elsőre aránytévesztésnek tűnik - pedig egyfelől természetes (elvégre ez egy háborúról szóló könyv), másfelől e tanulmányok vagy a laikus közönség előtt kevéssé ismert, vagy pedig ismerni vélt, de rosszul tudott tényeket mutatnak be, illetve tisztáznak. Előbbire jó példa Ungváry Krisztián dolgozata a szovjet területeken megszállói feladatokat ellátó hadseregcsoportokról (A Kárpát-csoport és a megszálló erők harcai), az utóbbira pedig Szakály Sándor összefoglalója a korabeli magyar katonai elitről. Szakály többek között a tisztikar szociológiai szempontú elemzésével igyekszik oszlatni azt a máig élő tévhitet, hogy a katonai vezetésben a sváb (német) származásúak domináltak volna. Vagy például egy másik tanulmányában (Magyarország hadba lépése) Szakály határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a II. világháborúba lépés Horthy Miklós felelőssége, és nem Bárdossy László miniszterelnöké - márpedig utóbbit főleg a hadba lépés miatt vádolják majd 1945-ben háborús bűnnel.

A kötettel szembeni furcsa érzés oka tehát nem a magyar hadsereggel, annak műveleteivel foglalkozó szövegek túlsúlya. Hanem inkább a hiányérzet.

A területi revízió igényének, majd a megnagyobbodott ország megtartásának mindenekfelettisége volt a Horthy-korszak politikai-katonai döntéseinek imperativusa. Ez majdnem mindegyik írásban előkerül: például az Ukrajnában megszállói-rendfenntartói feladatokat ellátó alakulatokat ezért nem szerelték föl jobban, vagy az 1942-ben a szovjet frontra kiküldött 2. magyar hadseregbe ezért nem a legalkalmasabb korosztályokat hívták be - hiszen a katonaság erejét a románokkal szembeni döntő háborúra kellett tartalékolni; a tisztikar háború- és németpártisága nem valamiféle eredendő németimádat, hanem elsősorban a revánsvágy következménye, már csak amiatt is, mert a tiszti állomány fele az elcsatolt területekről származott; és a németektől való távolságtartás igénye, a kiugrási tapogatózások legfőbb mozgatója is a revízió magasabb szempontja volt.

Hogy mindez milyen következményekkel járt az eleve szűk mozgástérrel rendelkező magyar politika számára, arról van szó ugyan bővebben Pritz Pál és Romsics Ignác két-két tanulmányában, de ezzel együtt is helye lett volna az összeállításban egy kizárólag ezzel foglalkozó munkának. Mert bár a kötetbeli írások (vagy éppen a szerzők korábbi munkái) eléggé egyértelműen mutatnak abba az irányba, hogy Magyarország második világháborús tragédiája elsősorban a revíziós politika önsorsrontó, mindenáron való képviseletének a következménye, ezt ebben az ismeretterjesztő, a szélesebb közönség számára készült munkában is hangsúlyosabban kellett volna megjeleníteni.

Kossuth - Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2011, 204 oldal, 7500 Ft

(Recenziónkat a Magyarország az első világháborúban c. kötetről lásd itt.)


Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.