Bundula István

Ami az első forduló után is látható volt (lásd: Az egyiknek sikerül, Magyar Narancs, 2010. április 15.), az immár tény: a Fidesz-KDNP megszerezte az országgyűlési mandátumok több mint kétharmadát. Ez kétségkívül nagy dolog, noha nem példa nélküli; mint ahogyan nem példátlan az egyik politikai térfél összeomlása sem.

Nagy fordulatnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy első fordulós elsöprő sikere után a Fidesz ne szerezze meg a kétharmados parlamenti többséghez szükséges még hiányzó mandátumokat április 25-én. Esélyeit az is növeli, hogy ellenfelei nemcsak vele, hanem egymással is szemben állnak.

A bejutásra esélyes két kis párt közül a Lehet Más a Politika (LMP) a maximális 20, az MDF 18 területi (és persze az országos) lista állítására jogosult. Egyik szervezet egyéni jelöltjeinek a száma sem éri el viszont a százat, ami a végső mandátumelosztásnál fog visszaütni.

Csaknem harminc regény, megszámlálhatatlanul sok novella és rövidebb írás (melyek jó része máig kiadatlan) szerzője, a kiegyezést követő két évtized jó néhány, nagy visszhangot kiváltott irodalmi-közéleti vitájának-botrányának a főszereplője - mégis, 1902. március 19-én bekövetkezett halálát jószerivel észre sem vette a literátus nyilvánosság.

Az interjú másnapján előadást tartott a Bokros Lajos Baráti Körben, de már korábban is nyilvánosan kijelentette, hogy a "politikai közepet" támogatja. Amellett, hogy ez mit is jelent, Heller Ágnes arról is beszélt, mi a baja a kultúrpolitikával mint olyannal.

Tizedik kötetéhez érkezett az Osiris Kiadó nagyszabású, és immár kétségbevonhatatlanul minőségi vállalkozása, a Nemzet és emlékezet című sorozat. Az egységesen hármas tagolású (Források; Közéleti, politikai irodalmi emlékezet; Tudományos emlékezet) szöveggyűjteményeket az adott korszak értő ismerői szerkesztik, eddig minden alkalommal nemcsak arányosan válogatva a primer és szekunder forrásokból, illetve a szaktanulmányokból, de többnyire izgalmas, továbbgondolásra érdemes szempontokat is fölvetve. A sorból a mostani kiadvány sem lóg ki, amennyiben Az első világháború megbízhatóan hozza az elvárt nívót.

A hajdani két nagy rendszerváltó párt együtt próbálja túlélni a 2010-es választásokat. Próbálkozásuk logikus és ésszerű, bár nyilatkozataikkal - főként az MDF - inkább ártanak maguknak. A jó helyzetfelismerést persze nem szükségképpen követi eredményes kivitelezés - az MDF és az SZDSZ is elszúrhatja a dolgot.

A rendszerváltozás utáni hatodik országgyűlési választásra készülünk, de az első olyanra, amelynek már a kormányzati ciklus eleje óta ismert a győztese. Az uralkodó vélemény szerint csupán az a kérdés, hogy összejön-e a nyertesnek a végén az alkotmányozáshoz is elegendő kétharmados parlamenti többség.

Két heti- és egy napilap is közölt előzetest Debreczeni József új Orbán-könyvéből a megjelenés hetében.

Megjelenésünk napján mutatják be a magyarországi mozik Mészáros Márta Kéthly Annáról szóló filmjét, ami nekünk is remek apropóul szolgál felidézni történelmünk e kétségkívül nagyszerű alakját.

A történelmi Magyarország széthullásának trianoni szentesítésével nyolc évtizede nem tud mit kezdeni a magyar közgondolkodás. Pedig időről időre akadtak olyanok, akik érzelmektől mentesen igyekeztek szembenézni a békeszerződésekhez vezető úttal és a következményeivel - akár már a két világháború között is, amikor a veszteség miatti fájdalom a mindennapok élménye, a status quo megváltoztatása pedig a politikai élet központi kérdése volt.