Bundula István

  • Bundula István

    Szerkesztő

Bundula István cikkei

Akiben az élet megölte az irodalmat

Csaknem harminc regény, megszámlálhatatlanul sok novella és rövidebb írás (melyek jó része máig kiadatlan) szerzője, a kiegyezést követő két évtized jó néhány, nagy visszhangot kiváltott irodalmi-közéleti vitájának-botrányának a főszereplője - mégis, 1902. március 19-én bekövetkezett halálát jószerivel észre sem vette a literátus nyilvánosság.

"A kultúrpolitika idegen a demokráciától"

Az interjú másnapján előadást tartott a Bokros Lajos Baráti Körben, de már korábban is nyilvánosan kijelentette, hogy a "politikai közepet" támogatja. Amellett, hogy ez mit is jelent, Heller Ágnes arról is beszélt, mi a baja a kultúrpolitikával mint olyannal.

Könyv - Eljött az Erő - Az első világháború. Szerkesztette: Szabó Dániel

Tizedik kötetéhez érkezett az Osiris Kiadó nagyszabású, és immár kétségbevonhatatlanul minőségi vállalkozása, a Nemzet és emlékezet című sorozat. Az egységesen hármas tagolású (Források; Közéleti, politikai irodalmi emlékezet; Tudományos emlékezet) szöveggyűjteményeket az adott korszak értő ismerői szerkesztik, eddig minden alkalommal nemcsak arányosan válogatva a primer és szekunder forrásokból, illetve a szaktanulmányokból, de többnyire izgalmas, továbbgondolásra érdemes szempontokat is fölvetve. A sorból a mostani kiadvány sem lóg ki, amennyiben Az első világháború megbízhatóan hozza az elvárt nívót.

Alsó madárfogás

A hajdani két nagy rendszerváltó párt együtt próbálja túlélni a 2010-es választásokat. Próbálkozásuk logikus és ésszerű, bár nyilatkozataikkal - főként az MDF - inkább ártanak maguknak. A jó helyzetfelismerést persze nem szükségképpen követi eredményes kivitelezés - az MDF és az SZDSZ is elszúrhatja a dolgot.

Választási évkezdet: MSZP, Fidesz - Kijáratot keresve

A rendszerváltozás utáni hatodik országgyűlési választásra készülünk, de az első olyanra, amelynek már a kormányzati ciklus eleje óta ismert a győztese. Az uralkodó vélemény szerint csupán az a kérdés, hogy összejön-e a nyertesnek a végén az alkotmányozáshoz is elegendő kétharmados parlamenti többség.

Példaképtelenségre ítélve

Megjelenésünk napján mutatják be a magyarországi mozik Mészáros Márta Kéthly Annáról szóló filmjét, ami nekünk is remek apropóul szolgál felidézni történelmünk e kétségkívül nagyszerű alakját.

Könyv - Impassibilité - Zeidler Miklós: A revíziós gondolat

A történelmi Magyarország széthullásának trianoni szentesítésével nyolc évtizede nem tud mit kezdeni a magyar közgondolkodás. Pedig időről időre akadtak olyanok, akik érzelmektől mentesen igyekeztek szembenézni a békeszerződésekhez vezető úttal és a következményeivel - akár már a két világháború között is, amikor a veszteség miatti fájdalom a mindennapok élménye, a status quo megváltoztatása pedig a politikai élet központi kérdése volt.

Könyv - Iránytűk - Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948

A kötet címe annyiban félrevezető lehet, hogy valamiféle pontosan körülhatárolható, jól megfogható egységes hagyomány meglétét sugallja - holott erről szó sincs, és ezt a szerkesztő Romsics Ignác bevezető tanulmánya is világossá teszi. Az európai politika fő irányait a francia forradalom óta jobb- vagy baloldaliként szokás kategorizálni, amivel semmi baj sincs, de tudnunk kell, hogy rendkívül sokszínű, állandóan változó tartalmakkal van dolgunk. A fogalmakhoz - jobboldal, baloldal - ma már értékek tucatját társítjuk, noha eredetileg pusztán azt jelölték, hogy egyetlen kérdésben (a király vétójoga) kinek mi az álláspontja a francia alkotmányozó nemzetgyűlésben. Ráadásul már ott sem volt egységes a jobb- és a baloldal; és e fragmentálódás csak erősödött az idők folyamán a pártok versengésén alapuló parlamentáris demokráciákban. (A pragmatikus angolok e téren is következetesebbek voltak, hiszen az alsóházi képviselők nem pártállásuk, hanem a választási eredményeik alapján lettek bal- vagy jobboldali képviselők: a kormánypártiak helye mindig a házelnök jobb oldalán, az ellenzékieké pedig mindig a bal oldalán van.)

"Igen, a lufi kipukkadt"

Fodor Gábor elnökösködése alatt nem beszélt nyilvánosan a pártjáról, az EP-választási kudarc és az utána történtek után azonban úgy érzi, ennek az SZDSZ-nek már az sem tud ártani, ha a véleményét mindenkivel megosztja.

Kövess minket: