Csáki Judit

Jogos a kérdés: mit keres Phaidra a fitneszklubban? Van válasz: a mostohafiát, Hippolütoszt keresi, akibe szerelmes, és akinek több oka is van rá, hogy ezen a trendi helyen, szupermodern gépek közt, tükrökkel és csábos plakátokkal körülvéve töltse az idejét.

Tulajdonképpen tényleg helyénvaló ma eljátszani a Vörös és feketét. Bármikor helyénvaló. Kivált a Vígszínházban, ahol jól meg kell gondolni, mire jön be több mint ezer néző esténként. Hát Stendhalra talán bejön. Vagy azért, mert olvasta, vagy azért, mert nem. Eddig rendben is volnánk. Csáki Judit

A színházi kritikának - e sorok írójának is - nagy adóssága, hogy a huszonöt éves fennállását sajátos módon, egy fontos színháztörténeti/színház-politikai sorozattal, a Notóriusokkal ünneplő Katona József Színházról nem született legalább egy mértékadó-értékelő tanulmánykötet, melyben a kritikusok megkísérelték volna leírni, mitől "a Katona" a Katona. Mi az a specifikus, csak erre a színházra jellemző gondolkodásmód és színházi nyelv, amely a Katona produkcióit rendre meghatározza és "katonássá" teszi? A válasz kimunkálásában épp a Notóriusokkal is segítségünkre van a színház: megmutatja a kontextust, amelyben dolgozik. A színház morális művészet - alighanem valahol errefelé kell keresni a választ; Csáki Judit

Nem a színielőadások szokásos év végi torlódása sodorta egymás mellé ebben az írásban a Bérháztörténetek 0.1 és a DZSING! című produkciót. A két "szegényszínházi" előadás struktúrája hasonló, fogalmazásmódja rokon, világa pedig közös. A miénk. Ismerős. Kortárs. Csáki Judit

A főiskoláról egyenesen a Vígszínházba vitt az útja: 1979-ben főrendező lett, 1985-ben igazgató. Neve összeforrt a Vígszínházzal - ezen kívül csak külföldön rendezett, ott viszont sokat. Most úgy döntött: nem pályázik újra az igazgatói tisztségre.

Színházban a vállalkozást dicsérni nagyjából annyit tesz, mint az előadást szolidan szidni. Márton László Erdély-trilógiájának második részébe alighanem azért vágott bele Csizmadia Tibor rendező és az egri társulat, mert az első elég jól ütött ki: A nagyratörő színrevitele bebizonyította, hogy van (vagy lehet) érdeklődés a történelmi drámák iránt. Csáki Judit

A Nemzeti előcsarnokát, büféjét benépesítő-beordibáló, a ki-kicsodát magyarázó főiskolások, valamint a múzeumból idekölcsönzött Euripidész-márványfej szépen kijelölik az Oresztész című előadás intonációs skálájának két végpontját. A mai magyarázatoktól a sokgenerációs antik sorscsapássorozatig.

Gazdag előadás a Katona József Színházban bemutatott Barbárok. És e pillanatban nincsen még egy színház Magyarországon, ahol ezt a gazdagságot ennyire gazdagon lehetne megmutatni. Csáki Judit

A színház olyan egyszerű dolog.

Nehéz odafigyelni az apró részletekre a Radnóti Színház Osztrovszkij-előadásában, annyira erősen szól a Farkasok és bárányokból az aktualitás. Pedig a legelső fontos részlet éppen az, hogy ezért itt semmit sem tesznek - rájátszásról, forszírozásról ne is beszéljünk -, csak el van játszva a darab. Na jó, némi tömörítéssel. És: Morcsányi Géza új fordításában. Csáki Judit

Ha most dvd-ről visszanézném Mohácsi János másfél évtizeddel ezelőtti kaposvári Miller-rendezését, alighanem a különbségek ugranának ki ehhez a mostanihoz, a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatott Istenítélethez képest. De így, visszanézés nélkül az emlékezet a hasonlóságokat érzékeli elsősorban - majd onnan vesz éles kanyart a másságok felé, és egyszerre tör felszínre a környezet, a hangsúlyok és az intonáció megváltozása. Csáki Judit