Csáki Judit

És nem is egy, hanem egész csontvázhadsereg dől ki a szekrényből, amikor a dán Hansen família a családfő ötvenedik születésnapját ünnepli. Hazajön a három felnőtt gyerek, turbófokozaton működik a személyzet, kicsípve mindenki, még a terített asztal is - becsípve meg csak később lesznek.

Hurrá, nyaralunk! - legalábbis Pintér Béla Társulatának előadásában; méghozzá Horvátországban, egyenesen Korcsulán, de tán nem tévedek, ha azt gondolom, a magyar nyelv asszociációs rugalmassága teremtette Pintérék színpadára éppen ezt a szigetet.

Meggondolandó: akinek megfájdul a háta, a dereka, a nyaka, a térde vagy a feneke, ha jó két órát üldögél egy színháznézésre abszolúte alkalmatlan dobogón vagy párnán, az hagyja ki a Krétakör Szorokin-bemutatóját, mert a kelleténél többet fog szenvedni az első rész alatt.

Georges Feydeau népszerű bohózatát mindeddig általában A balek címen játszották - és elvben legalábbis kérdéses, hogy A hülyéje, ezzel az ő ragozott alakjával, többnyire önállóan nem, csak egy frázis részeként való megjelenésével jobb cím-e ennek a műnek.

Caligulaként tűnt föl legutóbb a most 32 éves művész. Négy éve a Krétakör tagja, benne is van szinte minden előadásukban. Előtte a Katonában játszott, és persze filmezik is.

Van nekem egy álmom: villanyfényes nézőtéren vastapsra rendeződnek a tenyerek, én fölállok, és sűrű bocsánatkérések közepette kiverekszem magam a hatodik sor közepéről.

A Vendelnek az a tragédiája, hogy nem ízlik neki többé a sör - még ebben a rekkenőben sem! -, a testi gyönyörök sem ízlenek, sőt kedve sincsen hozzájuk. Vendel ezenkívül meg van halva, illetve meg van ölve, de ez nem tragédia, hanem direkte mázli. Tudom, hogy az, de hogy miért, azt most nem tudom fölidézni.

A nyári fesztiváloknak az a nagy előnyük, hogy a kontextusuk - az a valami, ami a produkciókat körülveszi - mindig kiváló. Kezdjük mindjárt az időjárással: nyár van, ugye, ha esik, ha fúj. Folytassuk az infrastruktúrával: jó éttermek mindenütt akadnak.

A sztori egyik figyelemre méltó epizódja, amikor a "vén színházi róka" és az újdondász-exkönyvelő a legeslegrosszabb szövegkönyvet keresik, hogy abból aztán létrehozzák a legeslegrosszabb musicalt, hogy abból aztán - mint erre az exkönyvelő még könyvelő korában rávilágít - jól meggazdagodjanak.

A kolozsváriak előadása leginkább Woyzeck-tanulmány; Mihai Maniutiu Woyzeckje, a színészeké - egy lehetséges Woyzeck, maradjunk ebben. Persze, ha belegondolunk, nemigen lehet másként, hiszen Büchnernek Woyzeck című drámája nincsen: töredékei vannak, melyek összeillesztésre szorulnak.

Amikor egy igen hideg és barátságtalan estén, egy elmaradt színházi előadás helyett, mintegy dacból és bosszúságból, hogy a véletlen és a valóság karöltve már megint egyszer összezilálta az én nehezen összeszerkesztett, bonyolult logisztikai műveleteket igénylő havi színházi menetrendemet, és felborulni látszik minden, növekszik és görög a hólabda, ami nyilván agyon fog engem nyomni lavinakorában, akkor eldöntöttem, hogy ma este nem dolgozom, hanem megnézem a "csajokat" a Sufniban.