Mit bizonyítanak a nyelvcserék a történelemben?
A magyarság történetének része a nyelvcsere, de más népeknél is végbement, sok esetben kifejezetten meglepő módon.
Cseresnyési László
Cseresnyési László cikkei
"A nyelv létrejöttének az előfeltétele az, hogy már eleve létezzen a nyelv"
Kezdettől fogva foglalkoztatja az emberiséget és a tudományt, hogy melyik lehetett minden nyelvek őse, az ún. ősnyelv. A választ nem tudjuk, sőt azt sem, hogy a világ nyelvei egyetlen ősnyelvből eredtek-e.
Kósa Lajos korunk Konfuciusza
A magyar nyelvi kultúrában talán semmi sem annyira sokszínű és brutálisan kozmopolita, mint az utónévadás. Cseresnyési László írása az utónévadás szabályozásáról és arról, mi köze van ehhez a fideszes politikusnak.
Nem zárult le megnyugtatón a gyűlöletbeszéd visszaszorításáról szóló vita
Szent tehenünk, a szabad véleménynyilvánítás nagyszerű vívmány, de őrültség erre hivatkozással sérülni hagyni a közérdeket, azaz tolerálni és garázdálkodni hagyni a békétlenséget szító, rágalmazó radikálisokat - írja publicisztikájában Cseresnyési László nyelvész.
Tudhat-e többet a nyelvről egy nyelvművelő, mint bármelyik magyar beszélő?
"A nyelvművelők nem csupán a nyelvi normát terjesztő pedagógusként látják önmagukat. A reformkorból itt felejtett harcosok ők, akik hisznek abban, hogy jövőnk záloga a tiszta és egységes nemzeti nyelv, amelyet sem a bárdolatlan nyelvjárások, sem az idegen nyelvekből átvett elemek nem szennyeznek." Cseresnyési László írása.
Cseresnyési László: Magyar zéró
A NER legnagyobb bűne az, hogy idegenszívű állampolgárrá minősítette az ellenfeleit, és olyan mértékben indoktrinálta a híveit, hogy őrültségek egész sorát plántálta az agyukba.
Milyen kérdéseket vetnek fel a leggyakoribb nyelvi tévhitek?
Korántsem igaz az, hogy a nyelvtudósok mindig tényeken alapuló bölcsességekkel gazdagítják a nemzetet, míg a dilettánsok mindig csak butaságokat beszélnek.
Tanácsok nyelvtanuláshoz, tévhitek a nyelvtanulásról
Milyen a jó nyelvtanár? Érdemes-e kisgyerekeknek idegen nyelvet tanítani? El lehet-e sajátítani tökéletesen egy idegen nyelvet felnőttkorban? Létezik-e „nyelvérzék”? Cseresnyési László nyelvész írása.
Mit kell tenni és mit érdemes tudni annak, aki idegen nyelveket akar tanulni?
Az Európai Unió államai közül (Romániát leszámítva) Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelveken. Cseresnyési László nyelvész írásában a nyelvtanulók gyakorlati problémáit és a nyelvtanulással kapcsolatos hiedelmeket veszi sorra.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Sokan reménykedünk abban, hogy akár meg is történhet az, amire márciusban még senki sem gondolt. Elkezdődhet valami új, lesz talán egy olyan kormány, amelyik nem akarja folyton a képünkbe vágni azt, hogy övék az ország, a hatalom és a dicsőség. Mi meg csak élhetjük majd az ostoba kis életünket, miként az erdők vadjai, avagy az égnek madarai.
Cseresnyési László: A Gyárfás Tamás elleni elsőfokú ítéletről
Egy tanulmány szerint „bűnösséget megállapító és szabadságelvonással járó ítélet csak a valószínűség igen magas, bizonyossághoz közeli fokán hozható”. Valóban beszélhetünk-e ebben az ügyben a valószínűség igen magas, „bizonyossághoz közeli” fokáról?