Cseresnyési László: Magyar zéró
A NER legnagyobb bűne az, hogy idegenszívű állampolgárrá minősítette az ellenfeleit, és olyan mértékben indoktrinálta a híveit, hogy őrültségek egész sorát plántálta az agyukba.
Cseresnyési László
Cseresnyési László cikkei
Milyen kérdéseket vetnek fel a leggyakoribb nyelvi tévhitek?
Korántsem igaz az, hogy a nyelvtudósok mindig tényeken alapuló bölcsességekkel gazdagítják a nemzetet, míg a dilettánsok mindig csak butaságokat beszélnek.
Tanácsok nyelvtanuláshoz, tévhitek a nyelvtanulásról
Milyen a jó nyelvtanár? Érdemes-e kisgyerekeknek idegen nyelvet tanítani? El lehet-e sajátítani tökéletesen egy idegen nyelvet felnőttkorban? Létezik-e „nyelvérzék”? Cseresnyési László nyelvész írása.
Mit kell tenni és mit érdemes tudni annak, aki idegen nyelveket akar tanulni?
Az Európai Unió államai közül (Romániát leszámítva) Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelveken. Cseresnyési László nyelvész írásában a nyelvtanulók gyakorlati problémáit és a nyelvtanulással kapcsolatos hiedelmeket veszi sorra.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Sokan reménykedünk abban, hogy akár meg is történhet az, amire márciusban még senki sem gondolt. Elkezdődhet valami új, lesz talán egy olyan kormány, amelyik nem akarja folyton a képünkbe vágni azt, hogy övék az ország, a hatalom és a dicsőség. Mi meg csak élhetjük majd az ostoba kis életünket, miként az erdők vadjai, avagy az égnek madarai.
Cseresnyési László: A Gyárfás Tamás elleni elsőfokú ítéletről
Egy tanulmány szerint „bűnösséget megállapító és szabadságelvonással járó ítélet csak a valószínűség igen magas, bizonyossághoz közeli fokán hozható”. Valóban beszélhetünk-e ebben az ügyben a valószínűség igen magas, „bizonyossághoz közeli” fokáról?
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Amikor Rochefoucauld-Liancourt herceg Párizsból Versailles-ba érkezett, a királyi felség már tudta, hogy nagy a baj. XVI. Lajos neglizsében fogadta a kamarást, és elborzadva így szólott: „Szörnyű ez a lázadás, kedves hercegem.” Mire a herceg így válaszolt: „Felség, ez nem lázadás (révolte), hanem egy nagy forradalom (révolution).”
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Az államjog francia teoretikusa, Jean Bodin 1576-ban jelentette meg a Les six livres de la république című művét, amelynek veleje a hatalom oszthatatlanságáról szóló tanítás.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Az alábbi írás a nyelv és identitás viszonyáról szól, ami szerintem sokkal bonyolultabb dolog annál, mint hogy egyszerűen elfogadjuk azt a kézenfekvőnek tűnő tételt, hogy „a nyelv a nemzeti identitás legfontosabb eleme”.
Megtaníthatatlan mennyiségű anyagot zsúfoltak a gimnáziumi nyelvtankönyvekbe
Nem gondolták át azt sem, hogy mi a Magyar nyelv című tankönyv célja.
Cseresnyési László: Nyelv és neurózis
Ez a woke nem valami új dolog. Én például már negyven éve hallottam egy fekete diáktársamtól Minneapolisban a stay woke (éberen figyelj) kifejezést. Akkor persze a woke még csak az afroamerikai angol szava volt, és a feketék diszkriminációjával szembeni ellenállásra utalt.