Cseresnyési László

  • Cseresnyési László

Cseresnyési László cikkei

Érzékenyített utazás a folyón

A múlt héten pakkot hozott nekem a posta, benne Mark Twain Huckleberry Finn című regényének Alan Gribben professzor által nyelvileg gondosan megpurgált kiadásával (NewSouth Books, 2011). Az olvasó ebből már talán ki is találta, hogy az alábbi írás a PC-cenzúra és a gyűlöletbeszéd problémájáról fog szólni.

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Hérodotosz szerint (4.184) az Atlasz hegységtől tíznapi járóföldre élt az atarantok népe. Az atarantoknak nincs nevük, nem esznek húst és nincsenek álmaik. Hérodotoszt a „történetírás nagy mesemondójának” szokták nevezni, de lehet, hogy ez a mese nem teljesen légből kapott.

Nyelv és neurózis

Az alábbi írásban a propagandáról, a politikai agitációról és a manipulációról lesz szó. Talán meglepő, de a kollektív ideológiai agymosás története rövidebb egy évszázadnál, miközben maga a politikai manipuláció vélhetően azóta létezik, amióta létezik maga az állam.

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Nemrég olvastam egy Facebook-posztban a magyar szleng csóró és a sóher szavairól. Az jutott az eszembe erről, hogy a nyelvészek voltaképpen csupán két dolgot nem tudnak a kölcsönzésről: miért történik és hogyan. Az alábbi írás tehát csupán kísérleti jellegű lehet.

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

János Jelenései szerint a végítélet előtt a rabságba vetett Sátán megszabadul és harcba hívja Góg és Magóg népét, akik a föld négy szegletén laknak. Mi lennénk netán Góg és Magóg fiai? Az alábbi (szövevényes) írás annak az új-régi történelemnek a (szövevényes) hátteréről szól, amelyik immár poraiból feltámadott a magyar iskolai oktatásban.

Kövess minket: