Cseresnyési László

Zhengming, avagy a nevek kiigazítása

Az utónévadás szabályozásáról

Publicisztika

„A kormányzás legfontosabb lépése a nevek kiigazítása.”
(Konfuciusz: Beszélgetések és mondások, 13.3)

Sajátos zsurnalisztikai műfajt képviselnek újévkor azok a cikkecskék, amelyekben a vicces újságíró válogat az óév során a Magas Hivatalnak benyújtott névjavaslatokból, amelyekben a szülők extrém, új utónevek (keresztnevek) engedélyezését kérik. Például volt olyan szülő, aki a Pandémia vagy a Padlizsán nevet akarta adni a gyerekének. Néhány hete a NER a névadás terén is rendet teremtett: ez az írás ennek hátterét igyekszik megvilágítani.

*

Fájdalmas dolog az, ha a felelőtlen szülői névválasztás következményeit egy újdonsült állampolgárnak egy életen át kell viselnie. Erről hagyományosan jogszabály rendelkezik a legtöbb államban. Egyes országokban létezik az anyakönyvezhető nevek hivatalos listája: még olyan virtigli liberális demokráciákban is van ilyen, mint Dánia vagy Izland. Magyarországon már egy 1948-as jogszabálygyűjteményhez mellékeltek egy olyan névjegyzéket, amely mintegy ezer anyakönyvezhető és ennél több nem anyakönyvezhető nevet listázott. Ennek a helyébe lépett a Minisztertanács felkérésére készült Ladó János-féle Magyar utónévkönyv (1971). Az anyakönyvezhető nevek listája folyamatosan frissül és bővül. A névlista (2691 női név és 2012 férfinév) megtalálható a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján: nytud.hu/oldal/utonevjegyzek.

Fiú vagy lány?

Sok országban lista ugyan nincs (az Egyesült Államok legtöbb államában, Japánban stb.), de az anyakönyvet vezető tisztviselő megtagadhatja az egyén méltóságát sértő név regisztrálását. A szülő ilyenkor jogorvoslatért folyamodhat. A japán főváros Akishima kerületében például 1993 júliusában egy kisfiút Akuma (Ördög) néven kívántak anyakönyveztetni. A tisztviselők ezt megtagadták, így bírósági ügy lett a dologból. Az apa végül elállt a tervétől, és a megbélyegző „Ördög” helyett a frappáns és nem kifogásolható „13” nevet adta a kisfiának. Más példa: 2008 októberében a római fellebbviteli bíróság megtiltotta egy házaspárnak, hogy Venerdìnek nevezzék a fiukat, akit így Gregorio néven anyakönyveztek. A Venerdì, azaz Péntek, Defoe regényében Robinson Crusoe szolgalelkű legényének a neve. Hogyan lehetne így hívni egy büszke olasz fiút?! A szülők azonban elmondták a Corriere della Sera riporterének, hogy a Venerdì név szerintük igen jó hangzású, a keresztelő pap is elfogadta azt, tehát ők igenis Venerdìnek fogják szólítani a fiukat.

A potenciális utóneveket véleményező nyelvészeknek be kell tartani az összes törvényi előírást, amelyeket a jogalkotók az elmúlt évszázad során kifundáltak. Van például egy 1952-es rendelet, amely szerint egy személy utóneveként csak két név jegyezhető be. Van egy másik törvényi előírás, hogy az idegen eredetű neveket magyarosan kell írni és ejteni. Erről már az 1894-es és az 1963-as törvény is rendelkezett, majd a 2025-ös megerősítette ezt. Tehát például Ginger utónév nincs magyarul, de Dzsindzser van. Szörnyen néz ki, ráadásul egy hajszállal sem lesz ettől magyarosabb a név, de a törvény az törvény. Értelmetlen az a jogi rendelkezés is, hogy magyar utónévként uniszex nevek nem létezhetnek. A törvényhozó ábrándos célja nyilván az volt, hogy a magyar legyen az a különleges nyelv, amelyben pusztán a név alapján meg lehet mondani, hogy férfi vagy nő a viselője. Erről persze szó sincs: ki gondolná például, hogy az Alexandrin vagy az Idril női név, a Nága meg férfi? Megjegyzem, valamennyi általam ismert nyelvben léteznek olyan utónevek, amelyeket férfiak és nők is kaphatnak: a Dzsindzser a magyarban női név (mint Ginger Rogers , de vö. Ginger Baker– egyébként egyikőjüknek sem ez az eredeti utóneve). Az angol El(l)iot a magyar Eliot férfi utónév forrása, de ezt az angol nevet nők is használják. A Joyce ma már inkább női keresztnév, de még mostanság is sok angol és ír férfi viseli ezt a nevet. Ugyanilyen uniszex név a Leslie. Ha egy ilyen nevet „magyarosítanak”, akkor önkényesen el kell dönteni, hogy női vagy férfinévként jegyezik be. Ezt a kollégák el akarják kerülni, mert ha mondjuk a Dzsojsz vagy a Lezli nevet magyar női névként regisztrálnák, akkor utána nem lehet belőle „adható” magyar férfi utónév. Szóval például Andrea Bocelli magyar rajongóinak is bele kell törődniük abba, hogy kis­fiúknak nem adható az Andrea férfinév, mert az már női név, ugye.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.