Cseresnyési László

Zhengming, avagy a nevek kiigazítása

Az utónévadás szabályozásáról

Publicisztika

„A kormányzás legfontosabb lépése a nevek kiigazítása.”
(Konfuciusz: Beszélgetések és mondások, 13.3)

Sajátos zsurnalisztikai műfajt képviselnek újévkor azok a cikkecskék, amelyekben a vicces újságíró válogat az óév során a Magas Hivatalnak benyújtott névjavaslatokból, amelyekben a szülők extrém, új utónevek (keresztnevek) engedélyezését kérik. Például volt olyan szülő, aki a Pandémia vagy a Padlizsán nevet akarta adni a gyerekének. Néhány hete a NER a névadás terén is rendet teremtett: ez az írás ennek hátterét igyekszik megvilágítani.

*

Fájdalmas dolog az, ha a felelőtlen szülői névválasztás következményeit egy újdonsült állampolgárnak egy életen át kell viselnie. Erről hagyományosan jogszabály rendelkezik a legtöbb államban. Egyes országokban létezik az anyakönyvezhető nevek hivatalos listája: még olyan virtigli liberális demokráciákban is van ilyen, mint Dánia vagy Izland. Magyarországon már egy 1948-as jogszabálygyűjteményhez mellékeltek egy olyan névjegyzéket, amely mintegy ezer anyakönyvezhető és ennél több nem anyakönyvezhető nevet listázott. Ennek a helyébe lépett a Minisztertanács felkérésére készült Ladó János-féle Magyar utónévkönyv (1971). Az anyakönyvezhető nevek listája folyamatosan frissül és bővül. A névlista (2691 női név és 2012 férfinév) megtalálható a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján: nytud.hu/oldal/utonevjegyzek.

Fiú vagy lány?

Sok országban lista ugyan nincs (az Egyesült Államok legtöbb államában, Japánban stb.), de az anyakönyvet vezető tisztviselő megtagadhatja az egyén méltóságát sértő név regisztrálását. A szülő ilyenkor jogorvoslatért folyamodhat. A japán főváros Akishima kerületében például 1993 júliusában egy kisfiút Akuma (Ördög) néven kívántak anyakönyveztetni. A tisztviselők ezt megtagadták, így bírósági ügy lett a dologból. Az apa végül elállt a tervétől, és a megbélyegző „Ördög” helyett a frappáns és nem kifogásolható „13” nevet adta a kisfiának. Más példa: 2008 októberében a római fellebbviteli bíróság megtiltotta egy házaspárnak, hogy Venerdìnek nevezzék a fiukat, akit így Gregorio néven anyakönyveztek. A Venerdì, azaz Péntek, Defoe regényében Robinson Crusoe szolgalelkű legényének a neve. Hogyan lehetne így hívni egy büszke olasz fiút?! A szülők azonban elmondták a Corriere della Sera riporterének, hogy a Venerdì név szerintük igen jó hangzású, a keresztelő pap is elfogadta azt, tehát ők igenis Venerdìnek fogják szólítani a fiukat.

A potenciális utóneveket véleményező nyelvészeknek be kell tartani az összes törvényi előírást, amelyeket a jogalkotók az elmúlt évszázad során kifundáltak. Van például egy 1952-es rendelet, amely szerint egy személy utóneveként csak két név jegyezhető be. Van egy másik törvényi előírás, hogy az idegen eredetű neveket magyarosan kell írni és ejteni. Erről már az 1894-es és az 1963-as törvény is rendelkezett, majd a 2025-ös megerősítette ezt. Tehát például Ginger utónév nincs magyarul, de Dzsindzser van. Szörnyen néz ki, ráadásul egy hajszállal sem lesz ettől magyarosabb a név, de a törvény az törvény. Értelmetlen az a jogi rendelkezés is, hogy magyar utónévként uniszex nevek nem létezhetnek. A törvényhozó ábrándos célja nyilván az volt, hogy a magyar legyen az a különleges nyelv, amelyben pusztán a név alapján meg lehet mondani, hogy férfi vagy nő a viselője. Erről persze szó sincs: ki gondolná például, hogy az Alexandrin vagy az Idril női név, a Nága meg férfi? Megjegyzem, valamennyi általam ismert nyelvben léteznek olyan utónevek, amelyeket férfiak és nők is kaphatnak: a Dzsindzser a magyarban női név (mint Ginger Rogers , de vö. Ginger Baker– egyébként egyikőjüknek sem ez az eredeti utóneve). Az angol El(l)iot a magyar Eliot férfi utónév forrása, de ezt az angol nevet nők is használják. A Joyce ma már inkább női keresztnév, de még mostanság is sok angol és ír férfi viseli ezt a nevet. Ugyanilyen uniszex név a Leslie. Ha egy ilyen nevet „magyarosítanak”, akkor önkényesen el kell dönteni, hogy női vagy férfinévként jegyezik be. Ezt a kollégák el akarják kerülni, mert ha mondjuk a Dzsojsz vagy a Lezli nevet magyar női névként regisztrálnák, akkor utána nem lehet belőle „adható” magyar férfi utónév. Szóval például Andrea Bocelli magyar rajongóinak is bele kell törődniük abba, hogy kis­fiúknak nem adható az Andrea férfinév, mert az már női név, ugye.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.