Egotrip

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Egotrip

Néhány náci apokrif

Heinrich Himmlernek, az SS vezetőjének árja örökséget kutató tudósairól az utókor általában úgy vélekedik, hogy futóbolondok vagy imposztorok gyülekezetéről van itt szó, akik kiszolgálták Himmler hagymázos őstörténeti projektumait. Például azt, amelynek révén Ernst Schäfer expedíciója (1938–1939) úgymond megtalálta Tibetben az elsüllyedt Atlantiszról elmenekült árják leszármazottait.

Az SS égisze alatt működő Ahnenerbe, az 1935 és 1945 között működő ősörökségi intézet zsoldjába szegődött tudósok (úgy másfél százan) talán képesek voltak elválasztani egymástól mítoszt és valóságot, de az „igazságnak” egy ideológiával átitatott környezetben alig van jelentősége. Hitler a Mein Kampfban rámutatott arra, hogy a történelem olyan stúdium, amelynek feladata az ifjúság hazafias nevelése és a nemzeti büszkeség ápolása. A történelem ilyen értelemben valóban az élet tanítómestere, Cicero csak abban tévedett, hogy a históriát mindig az igazság fénye (lux veritatis) világítja meg. Nevelő erejük az anekdotáknak is lehet, bár ezek legtöbbször nem igaz történetek. Lényeges csak az, hogy a narratívák összeférjenek a nemzetiszocialista ideológiával. Egy anekdota néha jól beilleszthető az ideológiai építménybe. Például a lándzsához, amellyel egy római katona átszúrta a megfeszített Krisztust, számos csoda köthető, de a legnagyobb mégis az volt, amikor 1909-ben az ifjú Hitler meglátta azt egy kiállításon, révületbe esett, és egy pillanatra megvilágosodott előtte az ő magasztos történelmi küldetése. Remek történet. A lándzsa egyébként ma a bécsi Hofburg kincstárában tekinthető meg.

A nácik törődtek az ideológia és a történelem harmóniájával. Például a Mein Kampf 11. fejezetében a Führer átvette H. S. Chamberlain hármas felosztását, miszerint van egy kultúra­teremtő faj: ez az árja (germán), de vannak kultúrarombolók is: itt főként a zsidókra kell gondolnunk. Továbbá léteznek még kultúra­hordozó (Kulturträger) „fajok”, azaz nemzetek is. Ha ezen elgondolkodunk, akkor disszonanciának tűnik, hogy a régi görögök és rómaiak kultúrája, írásbelisége időben megelőzni látszik a germánt. A Führer ezt a problémát a déli országok kedvező klímájával magyarázta 1942. július 7-én egy „asztali beszélgetésében”. Az élelmes Himmler azonban már 1937-ben megtalálta azt a klasszika-filológust, Franz Altheimet (1898–1976), aki képes volt akár ősi germán rúnafeliratokat is felfedezni Itáliában (Val Camonica, Lombardia).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.