Dékei Kriszta

A galéria földszintjén egy csoportos kiállítás – Hazaúttalan –, míg az emeleten Szász Lilla egyéni tárlata látható, a kurátorok Erőss Nikolett, illetve Szegedy-Maszák Zsuzsanna. S bár a kiállítások koncepciója eltérő, mégis összeköti a kettőt, hogy problémafelvetéseik és kérdéseik hasonlók. Továbbá az is, hogy bár a néző bőven talál a kurátori szövegekben értelmezési kulcsokat, mégis sokszor támadhat hiányérzete.

A festő és képzőművész egyéni kézjegyét egyfajta „személyes eklektika” jellemzi, szabadon jár-kel műfajok, anyagok és témák között. Készített olajfestményeket, assamblage jellegű munkákat, objekteket, installációkat és videókat.

Vízilabdázónak indult, később Angliában egy pakisztáni festőművész hatására kezdett érdeklődni a kortárs művészet iránt. A galerista-kurátortól azt is megkérdeztük, mit jelent az, hogy művészetközvetítő.

Az egyik legviccesebb kiállítási kritikát Hajdu Istvántól olvastam a Beszélőben. Arról szólt, hogy hosszan áll a bezárt galéria előtt.

Az általában filozófusok, esztéták, elméleti szakemberek által hangoztatott „vége-elméletek” sorában a festészet az első, halálozásáról már az 1800-as évek közepétől beszélnek. (A művészettörténetet e század elején temették el.)

Közel két évvel ezelőtt kezdett bele a Mozaik Zsidó Közösségi Klub együttműködve a Mazsihisszel és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel (OR-ZSE) a Dáf projektbe – ennek keretében a zsidó közösség több mint száz tagja interpretálta a tórai hetiszakaszok üzenetét.

A Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros vezetője s egyben a kiállítás kurátora, Deák Nóra nem véletlenül választotta ki e képzőművészeket; mindhárman erősen kötődnek Dunaújvároshoz – ketten a városban születtek, Várnai pedig kisdiákként Kazincbarcikáról került ide. A kiállítás ugyanis azt a kérdést járja körül, mit jelent Dunaújvárosban képzőművésszé válni, létezik-e dunaújvárosi művészet, miként jelennek meg a művészek munkáiban a városban szerzett tapasztalatok.

A 2013-ban alapított Easttopics nonprofit kezdeményezés a kelet-európai kortárs művészet népszerűsítésére, egy olyan folyamatban lévő projekt, amely közelebb hozza, s egyben hálózatszerűen összefogja a térség államainak (többek közt a volt Jugoszlávia utódállamai, a balti államok, Görögország és Belorusszia) kortárs szcénáit és szereplőit.

A fiatal szobrász 2012-es diplomamunkájában, a Csepel G. E. tornarobotban már ott van a humor, szerepelnek talált tárgyak, de mindent visz a szobor háttértörténete.

Kisfaludy András 1998-ban készítette el a csupán három évig működő Kex együttesről szóló dokumentumfilmjét, amelynek címét az együttes egyik, kislemezen megjelent számából kölcsönözte.

1969. július 20-án landolt az Apollo 11 a Holdon, a sikeres leszállást és a két űrhajós, Neil Armstrong és Edwin Aldrin első sétáját a televízió élőben közvetítette.

A Bauhaus (1919–1933) indulásának centenáriumi évében szerte a világon számos kiállítás tiszteleg a művészeti mozgalom emlékének. Magyarország persze nem versenyezhet a Németországban megtalálható anyaggal – amit fel tudunk mutatni, az leginkább a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep (1931), továbbá azok a magyar származású művészek, akik a weimari és a dessaui Bauhausban alapozták meg nemzetközi hírnevüket.