Dobsi Viktória

Az ország történetében példátlan merényletsorozat után a francia politika és társadalom az okokat és a következményeket kutatja – ki-ki a maga eszközeivel, s érdekei szerint.

Hónapokon át tartó heves vita és megatüntetésekbe torkolló ellenkampány után májusban lépett hatályba Franciaországban a házasságkötés és örökbefogadás intézményét az azonos nemű párokra is kiterjesztő törvény. A homofóbiaellenes szervezetnek soha nem volt még ennyi munkája.

Június 5-én kora este Párizs egyik forgalmas sétálóutcájában tragédiába torkollott skinheadek és baloldali fiatalok összetűzése. Az antifasiszta aktivitásáról ismert egyetemista, a 18 éves Clément Méric csütörtök délutánra belehalt itt szerzett sérüléseibe.

Spanyolország nem az állam felelőtlen költekezése, hanem a magánszféra és különösen az ingatlanvállalkozások nyakló nélküli hitelfelvétele miatt került bajba. Az unió negyedik legerősebb gazdasága a múlt hét végén az Európai Unió mentőalapjának segítségét kérte.

A két állva maradt elnökjelölt tévévitáját lapzártánk után rendezik, de úgy tűnik, Sarkozyn nem segíthet már semmi. Francois Hollande győzelmébe lassan az unió vezető politikusai is belenyugszanak. Felforgatja-e Európát a szocialista párti francia elnök?

A hétvégén tartják az első fordulót: és nemcsak a két továbbjutó személye tűnik biztosnak, de az is, hogy a szocialista Francois Hollande a május 6-i második körben legyőzi Nicolas Sarkozyt. Kik és milyen ajánlattal léptek színre eddig?

A spanyol legfelsőbb bíróság hétfőn felmentette Baltasar Garzón vizsgálóbírót a kötelességszegés és a hivatali visszaélés vádja alól. A Pinochet tábornok elleni elfogatóparancs kiadásáról, a Franco-rezsim tömeggyilkosságait firtató nyomozásáról és egyéb rázós ügyekről elhíresült jogásznak azonban ez már nem oszt, nem szoroz:

A független Algéria idén lesz ötvenéves, s az évforduló Franciaországban is számos alkalmat teremt az 1954 és 1962 közti függetlenségi háború megannyi mozzanatának felidézésére. Az egyik ilyen az az 1961. október 17-i párizsi demonstráció, amelynek szabályos vérfürdő lett a vége. Lapunk azt a történészt faggatta, aki a 80-as években először próbálta előásni ezt a feledés homályából.

Ha az ETA nem lenne, Baszkföldről talán a gasztronómia, Chillida szobrai és Mikel Laboa dalai vagy a Pireneusok birkanyájai jutnának eszünkbe. E hipotézis néhány év múlva valósággá válhat: a fegyveres szakadár szervezet két hete ünnepélyesen lemondott az erőszakról.

Az elmúlt évtizedek legrosszabb eredményét érte el a hét éve kormányzó szocialista munkáspárt vasárnap, a válság beköszönte óta első alkalommal rendezett országos (helyhatósági) választásokon. A jövőre esedékes országgyűlési voksolás előjátékának is tekintett szavazáson az ellenfelét tíz százalékkal verő néppárt mellett relatív győztesnek mondható a többéves illegalitás után újra kiálló baszk függetlenségi mozgalom és a "Végre valódi demokráciát!" elnevezésű civil szerveződés is.

Hogyan folytatódott a Résistance és az Occupation, a Pétain-rezsim kiszolgálói, a francia fasizmus hívei és az ellenállók háborúja az 1945 utáni korban - és hogyan ért véget? A kérdés nemzetközi hírű szakértőjét kérdeztük.

"A kapitalista utópia hieroglifái, kriptogramjai és kincses szigetei Morus Tamás után szabadon" - lehetne akár ez az alcíme a Société Réaliste néven futó magyar-francia alkotópáros március elején nyílt párizsi kiállításának. A kortárs képzőművészet egyik legrangosabb francia kiállítóhelyén, a Jeu de Paume-ban május 9-ig, jövőre pedig Budapesten is látható tárlat a Ludwig Múzeum közreműködésével született, akárcsak a hozzá kapcsolódó könyv, amely izgalmasan dokumentálja a témáit elméleti műhelyekben, konferenciákon is feldolgozó duó korábbi kalandozásait is. Jean-Baptiste Naudy és Gróf Ferenc 2004-ben alakult szövetkezetének magyar tagjával beszélgettünk.