Dobsi Viktória (Párizs)

Több millióan mentek utcára vasárnap Franciaország majd 200 településén, hogy emlékezzenek a január 7-én elindított merényletsorozat áldozataira, hitet tegyenek a köztársaság, a demokrácia és a szabadságjogok mellett, és egységesen álljanak ki a fanatizmus és a terrorizmus ellen.

Hogyan dolgozza fel a francia történelmi tudat a francia–algériai háborút, a gyarmatok elveszítését, és hogyan tekint a 13 évszázados zsidó jelenlétre? A francia emlékezet világhírű kutatóját kérdeztük.

A hatévente esedékes helyi választások gyakran végződnek a hatalmon lévők vereségével, amit a köztársasági elnökök rendszerint a kormányzó csapat részleges cseréjével kezelnek. Most is így történt.

Látványosan meghátrált a kormány a társadalompolitikáját tömegtüntetéseken támadó konzervatív csoportok elől. Hová vezet a szocialista visszavonulás?

Augusztus óta tudjuk, hogy Fukusimánál újra bajok vannak: szivárogni kezdett a megsérült reaktor hűtésére szolgáló töméntelen, a folyamatban szennyezetté váló víz. A Franciaországban és az Európai Parlamentben is az atomipar ostoraként ismert képviselőt a japán baleset tanulságairól, az európai atomnyilvánosságról és a francia atomipar erejéről kérdeztük.

A francia elnökválasztás első fordulójának legnagyobb meglepetése a szélsőjobb 18 százalékos eredménye volt. Szerencse, hogy még így sem jutottak be a második fordulóba, amelynek kimenetelét az elemzők és közvélemény-kutatók elég magabiztosan merik megjósolni.

Az 1958 óta fennálló V. köztársaság ez idáig egyetlen baloldali elnökéhez hasonlóan újra egy Francois szállhat ringbe jövő tavasszal az újrázni óhajtó Nicolas Sarkozy ellen. Hollande csupán azt ígéri, hogy riválisával (akárcsak a meccsről lemaradt Strauss-Kahnnal) ellentétben "normális", és az is marad.

A leggazdagabb földlakók versenyében évek óta dobogós helyen végző amerikai Warren Buffett augusztus közepén szórakoztató írásban érvelt a "szupergazdagok" igazságtalan és szükségtelen kényeztetése ellen. A tehetősek adóinak megemelése azóta a válság újabb hullámai közt vergődő európai államokban is napirenden van.

Franciaországban a válság magyarázatainak vezérszólama jobbára az általános európai sémát követi: a lusta, pazarló, csaló déli államok a ludasok a közös valuta megrendülésében. Ám e közhelyet mind többen kérdőjelezik meg, s felmerül az is: vajon ez az interpretáció nem csak arra jó-e, hogy megágyazzon az antiszociális ellenforradalomnak.

"Mert éj lett, és a barbárok nem jöttek el. / S futárok érkeztek a limesek felől, / jelentve, hogy barbárok többé nincsenek. / S most - vajon barbárok nélkül mi lesz velünk? / Õk mégiscsak megoldás voltak valahogy..." (Konsztantinosz Kavafisz: A barbárokra várva; Somlyó György fordítása) Bár a tőke és az áruk eddig is szabadabban mozogtak az unión belül, mint az emberek, a tanács múlt heti döntése értelmében az utóbbiak részére további korlátozás bevezetése szükséges. De nincs okunk aggodalomra: az Európai Unió megvédi polgárait a maga festette rémképektől.

A világ számos országában másolt francia kultúratámogatási rendszer vitathatatlan eredményei mellett sem fenékig tejfel. Korrekciója olyan húzóágazatokban lenne kívánatos, mint a filmgyártás vagy az előadó-művészetek. Dobsi Viktória (Párizs)

Két hete a Loire menti Tours-ban tartotta 14. kongresszusát Európa egyik legrégibb és legsikeresebb szélsőjobboldali pártja. A Nemzeti Frontot (Front National, FN) 38 éven át elnöklő Jean-Marie Le Pent legkisebb lánya, Marine váltotta.