Greff András

  • Greff András

Greff András cikkei

"Mégsem születtem túl későn"

  • Greff András
Negyedik regénye, a magyarul most megjelent Az elszúrt idő nyomában bejuttatta az amerikai irodalom Pulitzer-díjas nagymenői közé. A zeneiparban és környékén bolyongó figurákra fókuszáló regény szerzőjével Marcel Proustról, Iggy Popról és az írónők megbecsültségéről beszélgettünk telefonon.

Avas krém

  • Greff András
Az évből még három hónap hátravan ugyan, de nem kockáztatunk sokat, ha kijelentjük, hogy ami a kitermelt filmek súlyát illeti, 2013 az amerikai mozi legsoványabb esztendeje a Bonnie és Clyde bemutatása óta eltelt évtizedekben.

Fel a mélybe – Véget ért a Totál szívás (Breaking Bad)

  • Greff András
Befejezni tudni kell, és most senki sem vitathatja, hogy a Breaking Bad magasan a talajszint felett, zajosan, forrón és számos szikrát vetve bucskázott át a nemlétezés kapuján. Vince Gilligan, a szürke középiskolai kémiatanárból cukorkakék csodadrogot főző bűnözőzsenivé emelkedő/aljasuló Walter White rémmeséjének legfőbb tervezője kivételes formát mutatott az utolsó mérföldeken.

Pezsgővel és petárdával

  • Greff András
A rockzene tarkabarka, javíthatatlanul kétdimenziós, de azért elég szórakoztató rajzfilmfiguráinak sorában a finn Michael Monroe-nak jutott a nehéz feladat, hogy a hús-vér valóságban magára öltse Donald kacsa háládatlan szerepét: a figuráét, aki újra és újra elbukik, de sohasem adja fel.

Angyalok, démonok - Nick Cave és a film

  • Greff András
Az igen jelentős tömegek fantáziáját most már több mint harminc éve töretlenül izgató sötét ausztrál trubadúr emlékezetes novellatöredékeket és sűrű, könnyen megtapadó képeket mozgató dalszövegeinek ismeretében felettébb logikusnak tűnik, hogy Nick Cave kipróbálta tehetségét az irodalom és a film világában is. A különleges inkább az, hogy számos zenészkollégájáéval ellentétben az ő kalandozásai váratlanul sikeresnek bizonyultak - olyannyira, hogy ha ma búcsút mondana a lemezkészítésnek, a film- és a könyvipar még hosszú-hosszú évekig nem hagyná őt feladatok nélkül.

"Jelzéseiknek nyelvtani struktúrája van" - a prérikutyák nyelvéről

  • Greff András
Con Slobodchikoff etológus, az Észak-arizonai Egyetem professzora számos kísérlettel bizonyította, hogy a korábban jelentéktelen rágcsálóknak tartott prérikutyák az állatvilág kifinomult nyelvhasználói. A felfedezés jelentősen megváltoztathatja az állatokhoz fűződő viszonyunkat - állítja az etológus, akit telefonon kérdeztünk a kutatásairól.

Asszonyok a fronton - A Fall első és a Killing harmadik évada

  • Greff András
Tekintetbe véve, hogy mélyen konzervatív műfajról van szó, különösen elbűvölő, hogy ma éppen a nyomozós bűnügyi tévésorozatok mutatnak fel egy olyan világot, melyet a női egyenjogúsítási törekvések sikere miatt (de csakis azok miatt) már-már utópisztikusnak lehet gondolni.

"Vajna kifejezetten jó választás"

  • Greff András
Az ELTE Filmtudomány Tanszékének vezetője 2011 augusztusa óta tagja a Magyar Nemzeti Filmalap ötfős bizottságának, amely a mozikba szánt, egész estés filmekre beadott pályázatok sorsáról dönt. A filmalap preferenciáiról, Andy Vajnáról, az utolsó vágás jogáról és a magyar film pozíciójáról kérdeztük.

"A sivatag kell hozzá"

  • Greff András
Az 1992-es Blues For The Red Sunnal a Kyuss tagjaként megteremtette a stoner rockot, a 90-es évek végén alapított második zenekara, a Queens Of The Stone Age pedig repetitíven lüktető, erőteljes sivatagi zenéjével az ezredforduló után Amerika egyik meghatározó rockzenekarává vált. A Volt fesztivál nyitónapján először léptek fel Magyarországon - a gitáros-énekessel (képünkön középen) ekkor tudtunk beszélgetni néhány percet.

Tízmaréknyi dollárért

  • Greff András
Kit érdekel a burzsoázia szomorkodása, amikor Nápolyban lopnia kell a zsömlét az aprónépnek - ha jól emlékszem, valami ilyesmit pendített meg egyszer Pasolini az általa egyébként igen nagyra tartott Antonioni munkásságával kapcsolatban. Belegondolni is szörnyű hát, hogy mit írt volna Pier Paolo, ha megéri Sofia Coppola filmjeit.

Kövess minket: