Horváth Györgyi

A természet és az emberi kapcsolatok is kiszámíthatatlanok Marilynne Robinson: Háztartás című regényében.

„Egész helyes az arca, hirtelen nem tudom, melyik pornósra emlékeztet” – így jellemez a Holtverseny névtelen főszereplője egy lányt, aki tetszik neki. 16-17 éves vidéki kamaszok világában mozgunk, akik életét a pornó, a drogok, na és az úszóversenyekre készülés tölti ki – ugyanis versenysportolókról van szó.

Furcsa, zavarba ejtő, sőt, talán bizarr nosztalgiákat is keltő élmény Eco eredetileg 1990-ben (angolul és olaszul) megjelent, de magyarra csak 23 év késéssel, tavaly lefordított szemiotikai kötetét kézbe venni. Hiszen ma már aligha van olyan komoly nyelvész vagy irodalmár, aki ne tudna különbséget tenni azon két állítás között, hogy egy szöveg értelmezési lehetőségei elvileg végtelenek, illetve hogy egy szöveg bármiképp értelmezhető.

Tizenhat "szelíd történetet" foglal magában Hidas Judit első kötete, a szelídség azonban csak látszólagos: a csillogó felszín mögött hétköznapi patológiánk húzódik meg. Hidas avatottan mesél a magyar középosztálybeli családok hétköznapjairól, figyelmének fókuszában a magánszféra történései, és azon belül is különösen a rokoni viszonyok állnak.

Hét éve nem jelentkezett új verseskötettel Térey János (már ha nem számítjuk, hogy az első kötetét tavalyelőtt újraírta és publikálta), így a Moll megjelenése mindenképpen eseményszámba megy - már-már függetlenül attól, mi is van benne.

Schein Gábor írt már irodalomtörténeti monográfiát, tanulmánykötetet, regényt, drámát, verset, gyerekkönyvet, publicisztikát, de a Megölni, akit szeretünk az első kisprózakötete - és a szerző ezt is jól csinálja.

A Kaliforniai fürj a szerző előző regényét, a 2007-es Ondrok gödrét folytatja, melyben a szajlai Árvai család három generációjának történetét kísérhettük figyelemmel az 1870-es évektől egészen a századvégig. Oravecz ott veszi fel a cselekmény fonalát, ahol annak idején elejtette: 1898-ban, amikor az apja földjén dolgozó Árvai István kivándorol a feleségével és két kisgyerekükkel Amerikába, abban a reményben, hogy pár év alatt elég pénzt gyűjtenek össze ahhoz, hogy otthon földet vehessenek, és önállóan gazdálkodhassanak. A pénz persze jóval lassabban gyűlik, mint tervezték, az ideiglenesnek tervezett amerikai tartózkodás ideje pedig egyre csak nyúlik.

Lassú, szaggatott ütemben indul Barnás Ferenc negyedik regénye, ami - a fül szerint - "egy regényciklus utolsó része". És csakugyan: ha akarjuk, olvashatjuk aMásik halált az előző regényekkel együtt.

Czapáry Veronika Anya kacag című első könyvének főhőse Viktória, aki az érezhetően önéletrajzi ihletettségű naplóregényt jó négy éven át vezeti, eleinte gyakrabban, az utolsó három évben egyre szakadozottabban.

Műhelytitkok, keletkezéstörténetek, meghatározó olvasmányélmények, anekdoták, önéletrajzi adalékok, szellemi állásfoglalások, kultúra- és művészetelméleti gondolatok, ars poeticák és a kortárs irodalmi, kulturális (és esetleg politikai) közegen belüli önelhelyezések - rendszerint valami ilyesmit vár az olvasó, ha egy híres íróval készített interjút vesz a kezébe. Hát még, ha interjúkötetet!