Könyv

Fagyott szívek, eltűnt férfiak

Gurubi Ágnes: Szív utca

  • Horváth Györgyi
  • 2020. november 19.

Könyv

Anna a negyvenes éveiben jár, kortársunk, aki a saját életét a családja 20. századi – részben elhallgatott – történetén keresztül próbálja megérteni, és jobbá tenni.

Mint ilyen, a regény valószínűleg sokak történetével rezonál, hiszen 1949 és 1989 között számtalan magyar család hallgatott a második világháború és az azt követő időszak történéseiről, traumái feldolgozásához nem kapott segítséget, így továbbörökítette azokat. Mindemellett a Szív utca (ahogy ezt a fülszöveg is kiemeli) hangsúlyosan „női” és „zsidó” családtörténet. A kilenc, nem számozott fejezetből álló könyv az 1905-ben Romániából Budapestre felköltöző, frissen megözvegyült zsidó ükanya, Hirsch Róza történetével indul, és a női leszármazottak jelenben kulmináló történetével zárul. A Szív utca így sokban megidézi az ún. másod- és harmadgenerációs holokausztirodalom hagyományát, ahol a túlélők történeteit – mivel ők maguk a fájdalom miatt képtelenek elmesélni azokat – a gyerekeik vagy unokáik írják meg helyettük. Ez a műfaj rendszerint a későbbi generációk saját küzdelmeiről is szól, amit a „traumába fagyott” túlélőnek a mélyebb emberi kapcsolatokba is átvitt sérültsége okoz a későbbi generációkban. Gurubinál ez leginkább Bella, a „jéggé fagyott szívű” nagymama alakjában jelentkezik, de Anna állítólagos „hidegségében” és „keménységében” is (ezt a terapeutája olvassa a fejére). Illetve abban, ahogy a regényben a szív a transzgenerációs trauma (és az attól való megszabadulás) metaforájává válik, és mint metafora, talán a lelki történések részletes bemutatásának a helyettesítőjévé is.

Anna nagy gonddal rekonstruálja a családja múltját. Távoli nőrokonokat látogat meg Floridában és Argentínában, meghallgatja a Buenos Airesben új hazára lelt Ilona túlélésének történetét, mesél a kiskunhalasi pogromról, internetes oldalakat böngész, születési dátumokat rögzít, sőt, a könyv utolsó oldalán családfát is közöl. A szereplők ezen minitörténetei rendszerint igen olvasmányosak, ugyanakkor az alapinformációk sokszor szétterítve vagy késleltetetten kerülnek közlésre (Anna nevét például csak a 61. oldalon tudjuk meg). Gyakoriak a váltások az idősíkok, elbeszélői perspektívák és vendégszövegek között (olvashatunk például gyerekverset, részletet történettudományi munkából, dalszöveget is), ami együttesen egy igen széttöredezett narrációt eredményez, ahol a koherenciát leginkább a szívnek a köteten következetesen végigvitt metaforája, illetve a jelen felé haladó cselekményvezetés biztosítja. Helyenként ez a technika a szétesés határára viszi a szöveget. Engem a könyv időnként patetikusba hajló nyelvezete is zavart.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.