Könyv

Lendületből, odafenn – Térey János: Moll. Újabb versek, 2006-2012

  • Horváth Györgyi
  • 2013. november 17.

Könyv

Hét éve nem jelentkezett új verseskötettel Térey János (már ha nem számítjuk, hogy az első kötetét tavalyelőtt újraírta és publikálta), így a Moll megjelenése mindenképpen eseményszámba megy - már-már függetlenül attól, mi is van benne.

És csakugyan: a Moll mintegy lendületből hozza azt a magas színvonalat és azt a jellegzetes megszólalásmódot, amit a szerzőtől megszokhattunk, ugyanakkor jól érezhető rajta az is, hogy a nagy megújító energiák már inkább az életmű egyéb műfajaiba tevődtek át, a versek háttérbe szorultak. Szemléletes ebből a szempontból, hogy csak versekből nem is futotta egy teljes kötetre: az öt ciklusból álló és mintegy hatvan művet magában foglaló Moll középső ciklusa (A vigasztalhatatlan) ugyanis nem versekből, hanem kisprózákból, abszurd és groteszk rövid történetekből áll, és nem igazán világos, mi lenne a viszonyuk a kötet többi darabjához.

Továbbra is jól tapintható az az arrogáns hangnem, amit hol "Térey-terrorként", hol "terminátor-költészetként" aposztrofált a kritika, és amelynek egyik visszatérő eljárása, hogy a lírai én mesterségesen kreált gyenge ellenfeleket gyűrt maga alá, legyenek azok nők, átlagpolgárok vagy olyan szimbolikus közösségek, melyekkel szemben a lírai én felértékelhette magát. A Moll számtalan hasonló értékszerkezetű verset foglal magában, mindenekelőtt sok-sok portrét (ilyen például a Búcsú a Poptól, A fehér ember, A sértettek, Szeretetlen Margit, Persona), de a Köztisztaság tér és a 2011-ben méltán elhíresült Magyar közöny kvázi-közéleti versei is erre, a vers tárgya és a lírai én közti értékhierarchiára épülnek, amikor kipécézik az öncsalást, a középszerűséget, a szervilizmust és egyebeket. Szintén megszokott eljárása a szimbolikus tájleíró vers, melyet ezúttal főleg a kötet ún. Bihar-versei reprezentálnak, ahogy a 2000-ben kiadott Drezda-kötet óta jellegzetes az is, hogy már nem egy nehezen tapintható magánuniverzum áll a versek mögött, hanem az olvasó számára is jól azonosítható történelmi események, helyszínek, mítoszok vagy éppen műalkotások. A Moll gazdag az ilyen utalásokban, melyek közül különösen a képzőművészet és a görög mitológia szerepe kiemelkedő (utóbbi egy teljes ciklust kapott).

Ami azonban mégis elmozdulásként (vagy egy korábbi vonulat felerősödéseként) érzékelhető, arra a cím is ráirányítja a figyelmet. Egyszerre enigmatikus és találó cím: lágy hangnemre utal, ugyanakkor, mint azt maga a szerző is elmondta egy interjúban ("Ezek az emberek elpusztíthatatlanok", Magyar Narancs, 2013. január 31.), sok köze van a melankolikus attitűdhöz is. A kötetben általában véve dominál a töredékekhez, romokhoz, a szétszereléshez és össze-nem-rakáshoz való vonzódás, azaz egy olyan tekintet, mely a látványt a felbomlás és az időbeli hanyatlás megfordíthatatlan folyamataiban érti meg, és egyben az értékek kiüresedéseként, maszkká válásaként is. Kemény és kíméletlen melankólia ez, amely azonnal felméri és egyetlen pillanatképben rögzíti a békésnek tűnő jelen mögött a múlt töredékekre szétesett romjait (Fürdőhely, futtában), a sikeresnek tűnő életek mögött a tragikus sorsot (Vénusz a passzívházban), vagy épp a színes eszmék színpadiasságát, kellékjellegét és a mögöttük ásító ürességet (lásd például a kötetkezdő vers kíméletlen kritikáját az európai értékekről). Térey nagyon jó ebben a maszktalanításban, demitizálásban és szétszerelésben - ugyanakkor melankóliájából teljességgel hiányzik a részvét. Dekomponál, de nem vigasztal, és nem érez együtt - csak rögzít, hidegen.

Ebből a szempontból némiképp mások a Gyöngédség-projektum ciklus egyes darabjai, amelyekben visszaszorul a máskülönben domináns részvéttelenség, és itt lesz lágy is a címben jelölt "moll". Több vers is valami eddig nem jellemző visszafogott rezignációval és elnézéssel szólal meg (Északi oldal, Pacific, Föladatok, és maga a Gyöngédség-projektum), ami kétségkívül jelentős ellépés a korai versek agresszív, militáns hangjától. És ha már a ciklus címadó versénél tartunk: bizonyos értelemben ez a kötet címadója is, hiszen itt szerepel egyedül a "moll" szó. Egyben ez a kötet egyik legszebb (szerelmes) verse, ahol a megszólított már nem valami gyűlölet-szeretet viszony ambivalenciájába íródik bele, hanem "hóátfúvás az életemen", "fogat ügetése" és "természetes torlasz". Ez az új, "lágyabb" Térey azonban csak nyomokban van jelen a kötetben.

Szintet tart tehát a Moll, és csak apró elmozdulásokban, kis nyitásokban hallat benne magáról az új. De lendületből is jót és magas színvonalút produkál, valahogy úgy, mint a sas, amikor lustán odafenn köröz: mivel már megvan az irány, a sebesség és a megfelelő léghullám, nehéz leesni. Persze a szárnyakat azért valamennyire mozgatni kell, de már elég csak egy kicsit - így is jól repül.

Libri, 2013, 140 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”