Legát Tibor

A legújabb kori Budapest építésében jelentékeny szerepet játszottak a zsidó származású polgárok, és a középkori Budáról is elmondható ugyanez. Az ELTE professor emeritusát a részletekről kérdeztük.

1949-ben Noel H. Field volt a legismertebb amerikai Magyarországon. Vele volt tele a sajtó, ő volt a Rajk-per koronatanúja, a „CIA-kémfőnök”, ám a fényképét nem közölték, amikor pedig a kirakatper zajlott, nem jelent meg a bíróság előtt. Sokan gondolhatták a titokzatos amerikairól azt is, hogy igazából nem is létezik, az Andrássy út 60.-ban alkotta meg valami ávéhás Frankenstein doktor.

A minap töltötte be 75. életévét, de február 18-i, telt házas Aréna-koncertjén nem ezért ünnepelték, még csak meg sem emlékeztek róla. A Kossuth-díjas előadóművésszel a koncert után beszélgettünk, szóba került Majka, Radics Béla és a Rajk-per is.

Néhány csoport-pszichoterápiában jártas szakember vadidegeneket hívott össze egy háromnapos rendezvényre. A Civil Csoport Hétvégén közösen, önmagukon keresztül próbálták megérteni, hogyan működik a demokrácia, működhet-e egyáltalán. Az első ilyet 2012-ben rendezték, most a hatodikra készülnek.

Rendhagyó és örvendetes, ha valaki 50 évesen ismerkedik meg 48 éves másod-unokatestvérével, de legfeljebb magánügy. Legát Istvánnal két évvel ezelőtt találkoztunk, azután, hogy felkereste az apámat, mert a komáromi Klapka György Múzeumnak oral historyra volt szüksége a legújabb kiállításához. (1932-es születésű apám 1950-ig élt a városban.) Az interjút elkészítették a múzeum munkatársai, Istvánról viszont kiderült, hogy neki is van otthon egy kis múzeuma.

Sokan csak gyerekjátéknak tartják, mások elsüllyedt hobbinak. Magyarországon az 1950-es évek végén volt a legnépszerűbb, de ma is vannak lelkes gyűjtők, több tízezres gyűjtemények.

Lapunk megjelenésével egy időben adja elő The Psy­che­delic Beatles Songs című műsorát az A38 hajón a legismertebb hazai Beatles tribute-zenekar, az immár 13 éves The BlackBirds. Az együttes dobosával beszélgettünk.

Budapest születését általában elragadtatással emlegetjük, de számos árnyoldala is volt, hogy „pillanatok alatt” vált milliós metropolisszá. Mind közül a legsúlyosabb talán a lakáshiány, melynek megoldására egy évszázad sem volt elég. A Kassák Múzeum új kiállítása ezt a témát járja körül úgy, hogy a 20. századi civil kezdeményezéseket veszi sorra a századfordulótól a rendszerváltásig.

A biztonsági gyufa, a porlasztó, a villanymozdony vagy a bűvös kocka mellé odatehetjük azt a szerkezetet is, amely a fotózást forradalmasította volna. A Duflex fényképezőgépet annyi technikai újdonsággal szerelték fel, hogy a kortársak fel sem tudták fogni, így nem is nagyon értékelték. De nem csak ezért lett kudarc a magyar technikatörténet egyik legnagyobb újítása.

Eredetileg freskók, szobrok és mozaikok díszítették volna a 2-es metró végállomását – ideológiai alapon. De a feledésbe merült projekt bizonyítékainak jelentős része ma is látható.

A Rákosi-korszak tárgykultúráját, gazdasági baklövéseit ismerhetjük meg a Műszaki Tanulmánytár kiállításán.

Talán ő az egyetlen a 90-es évek „médiasztár” üzletemberei közül, aki nem ment tönkre, nem vitte el a rendőr, és ma is aktív. Szerinte a siker titka pofonegyszerű: jó reklám és jó kedély, humorosan kell felfogni a dolgokat. A többi már megy magától. A 86 éves üzletembert nem lehet eltántorítani e meggyőződésétől – beszélgetésünk legfőbb tanulsága, hogy nem is érdemes.