Legát Tibor

Első alkalommal jöttek össze a hazai független lemezkiadók, hogy vásárra vigyék portékájukat, bár a reménybeli eladásoknál fontosabb volt, hogy megismerjék egymást.

Zenésznek születtek – 26 hangos történet a címe Babucs Kriszta könyvének, és nemcsak a cím, de az 1970-es évek Szép versek antológiáira emlékeztető fekete-fehér portrés borító is komoly vállalkozást sugall.

Majdnem ötvenéves volt, amikor 1993-ban az első Sziget Fesztivált rendezték, azóta egyetlen alkalmat sem hagyott ki. 25 év alatt készült Sziget-képeiből a Capa Központban nyílt kiállítás.

A cím kissé megtévesztő, elsőre azt gondolnánk, hogy a nálunk alig ismert német művész magyar kortársakra gyakorolt hatása kerül terítékre. De elég beleolvasni akár a Kassák Múzeumban, akár a Kiscelli Múzeum templomterében rendezett kiállítás életrajzi ismertetőjébe, hogy megbizonyosodjunk arról, ez teljes képtelenség. Karl-Heinz Adler nevű képzőművész ugyanis nem létezett hivatalosan a vizsgált korszak, a szocializmus éveiben.

Ha sorra vesszük a hatvanas évek azon magyar zenekarait, amelyeket megőrzött az emlékezet, meglepve tapasztaljuk, hogy mindegyik mellé odabiggyesztik azt, hogy „legendás”.

A Pink Floyd egykori főnöke huszonöt év után jelentkezett új albummal, de ez csak a negyedszázad miatt szenzáció, hiszen Roger Waters szólókarrierjének eddigi összes állomását bukásként őrzi az emlékezet.

Nyolcvan éve avatták fel a Budaörsi repülőteret. A nemzetközi légi forgalom hazai központjának, Budapest reprezentatív kapujának szánták.

Nyolcvan éve avatták fel a Budaörsi repülőteret. A nemzetközi légi forgalom hazai központjának, Budapest reprezentatív kapujának szánták.

Egy elhagyott férfi zenehallgatással próbálta feldolgozni szerelmi bánatát, bezárkózott a lakásá­ba, repeat üzemre állította a készülékét, és ugyanazt a dalt hallgatta folyamatosan. Miután egyre többen és egyre határozottabban próbálták jobb belátásra bírni, úgy elbarikádozta magát, mint egy túszejtő. Végül a rendőrség és a mentők vetettek véget a több mint 24 órán át tartó muzsikálásnak, s szállították a csalódott szerelmest a pszichiátriára.

A filmterv már akkor készen volt, amikor Bakondi György még a tűzoltók között próbálta megvalósítani önmagát, a rendező azt is nyilatkozta, hogy a Jupiter holdja eredetileg „valamikor a jövőben” játszódott volna.

Pályafutása legnagyobb kihívásának tartja A vágy villamosa balettváltozatát, de nem azért, mert a nagyszabású színpadi mű bizonyos értelemben visszatérés a jazzhez. Szerinte soha nem lett hűtlen a műfajhoz, csak éppen mindennek megvan a helye és a szerepe, John Coltrane igézetében is lehet popdalokat írni.

Kiszállt a Hiperkarmából, négy év szünet után új zenekart toborzott, de a szólóestjeit nem hagyta abba. Noha számai simán lehetnének országos slágerek, irtózik mindattól, amit a hazai típusú „rádióbarátság” megkövetel.