Legát Tibor

„Sokfelől azt hallom, hogy a művelődési házak vezetői nem akarják miattunk kockáztatni az állásukat.”

Az Európa Kiadó immár 36 éves történetében soha nem fordult elő olyan különös epizód, mint januárban.

Nem tekinthető tipikusnak, ha egy székelyudvarhelyi zenekar pszichedelikus rockot játszik angol szövegekkel. Ráadásul szó sincs nosztalgiáról, a Palma Hills tagjai huszonévesek, a januárban megjelent Beyond The Hills című első lemezüket sokan az év meglepetésének tartják. A zenekar szóló- és basszusgitárosával egy pesti lemezboltban beszélgettünk, mielőtt felléptek volna a hétvégi Record Store Day egyik rendezvényén.

A héten mutatják be a mozik új filmjét, az 1945-öt, ami közvetlenül a második világháború után játszódik egy kelet-magyar­országi faluban.

Az idei Budapest 100-at a rakpartok ünnepének mondják, de a rendezvénysorozat kiemelt helyszíne a Szabadság híd is, amely 1945-ig Ferenc József nevét viselte. A legszebbnek tartott fővárosi hídról kevesen tudják, hogy eredetileg teherforgalmat szolgáló műtárgynak épült, és csak másodsorban lakossági átkelőnek.

A konkurencia miatt messzi vidéknek tűnik, pedig egy óra alatt a legtávolabbi pontja is elérhető Budapestről.

A természetjárásnál sokkal kényelmesebb a közeli parkban elnyújtózni, a sporttelepen lazítani vagy felkeresni egy tiszta levegőjű üdülőhelyet. Vagyis kizárólag praktikus okokkal, az egészséges életmód kényszerével nem magyarázható a városi ember vonzódása a természethez. De akkor mi lehet az oka?

Talán 1978-ban, a Slow Train Is Coming megjelenésekor történt utoljára, hogy másnap Bob Dylannel lett tele a világsajtó. Noha akkor a bulvárszenzációt Robert Allen Zimmerman keresztényi megtérése szolgáltatta, a hangsúly mégis a zenén volt; Dylan az épp akkor berobbanó Mark Knopflerrel állt össze, s készítette el a pár évvel később már klasszikusként emlegetett albumot.

A forradalom 50. évfordulóján indította az OSA Archívum azt a digitális archívumot, amelynek fókuszában az Egyesült Államokba érkezett magyar menekültek állnak. Tavaly különleges fotósorozattal és páratlan dokumentumokkal bővült az anyag, ami azért is figyelemreméltó, mert talán ez az egyetlen olyan kezdeményezés, amely 1956 tengerentúli következményeit próbálja bemutatni. Az OSA munkatársát a részletekről kérdeztük.

A legújabb kori Budapest építésében jelentékeny szerepet játszottak a zsidó származású polgárok, és a középkori Budáról is elmondható ugyanez. Az ELTE professor emeritusát a részletekről kérdeztük.

1949-ben Noel H. Field volt a legismertebb amerikai Magyarországon. Vele volt tele a sajtó, ő volt a Rajk-per koronatanúja, a „CIA-kémfőnök”, ám a fényképét nem közölték, amikor pedig a kirakatper zajlott, nem jelent meg a bíróság előtt. Sokan gondolhatták a titokzatos amerikairól azt is, hogy igazából nem is létezik, az Andrássy út 60.-ban alkotta meg valami ávéhás Frankenstein doktor.

A minap töltötte be 75. életévét, de február 18-i, telt házas Aréna-koncertjén nem ezért ünnepelték, még csak meg sem emlékeztek róla. A Kossuth-díjas előadóművésszel a koncert után beszélgettünk, szóba került Majka, Radics Béla és a Rajk-per is.