Mészáros Bálint

A nyugdíjrendszer mindkét pillére (a magánnyugdíj-pénztári és az állami nyugdíjbiztosító) roskadozik, és a kettő viszonya is torz. A kormánytervek a legégetőbb problémákat orvosolják, de ez csak az első elemnek egy kis részét érinti.

A kormány törvényjavaslata szerint megszűnik az egészségügyben munkát vállalók - orvosok, gyógyszerészek, szakdolgozók - kötelező kamarai tagsága. Az érintett testületek vezetői a szakma szétverését vizionálják, holott lehet, hogy csak a székük inog.

Õ a magyar egészségügyi kormányzat titokzatos szlovákiai embere, a két éve elkezdett szlovák egészségügyi reform megalkotója (párban Rudolf Zajac exminiszterrel). Míg 2002-ben az ország államháztartási hiányát a GDP 0,9 százalékával növelte az egészségügy, mára alig termel deficitet, a gyógyszerkiadások pedig 36 helyett 33 százalékot visznek el a gyógyító-megelőző kasszából. A magyar egészségpolitikusokon kívül a Narancs is kíváncsi a mirákulumra, amit megingathatatlan magabiztossággal elénk is tárt a harmincesztendős közgazdász.

Mivel nem tört fel olaj a magyar anyaföldből, a kormány múlt heti javaslata megkísérli megfogni a nekilódult gyógyszerkiadásokat. Ehhez megértést és egy kis pénzt kér a betegektől, megrendszabályozza az orvosokat, és kérlelhetetlenül megmogyorózza a gyártókat.

Alapjaiban egyetért a hiánycsökkentés és a fejlesztéspolitika jelenlegi irányával, bár a képzési szerkezet átalakítását nem győzi hangsúlyozni. Az életszínvonal emelkedését lassan a szegények is érzékelik - véli a társadalmi rétegződésről és a szegénységről írt könyveivel, a roma népesség körében a 70-es évek óta folytatott kutatásaival elismerést szerző, egykor a párizsi emigrációt is megjárt szociológiaprofesszor.

Másodszor futnak neki a szabaddemokraták a gyógyszer-kiskereskedelem liberalizálásának; a kormányt már meggyőzték, a törvényhozás még hátravan. A cél ezúttal is a szolgáltatási és árverseny élénkítése.

Nyilvánosságra hozták a konvergenciaprogram teljes anyagát, amely a beadásáig hátralevő rövid időben valószínűleg nagyon már nem fog változni. Sok minden nem derül ki belőle, de azért mégis.

A kormány a hatékonyság növelését és az állami szolgáltatások javítását célozva kívánja átalakítani a közszolgálati dolgozók bérrendszerét. A köz- és a versenyszféra logikája közti különbség és a nemzetközi tapasztalatok kevés sikerrel kecsegtetnek.

Magyarország immár negyedszer fut neki az euróbevezetés menetrendjét rögzítő konvergenciaprogram megalkotásának. A korábbi változatokból a gazdaságpolitikai megalapozottság hiányzott, a mostaniból a végcél időpontját spóroljuk le.

Az államgépezet új szerkezetében végérvényesen átvette az irányítást a politika. A hatékonyság ezzel nő, ám a korrekciós lehetőségek igencsak szűkülnek. Gyurcsány meg is csinálja, amiről Orbán csak álmodozott?

Szombaton közösen tüntet valamennyi szakszervezeti szövetség a kormány megszorításai ellen. Az egységfront létrejöttéhez a drasztikus intézkedések bejelentésén túl a kormány hajthatatlansága is szükségeltetett, de az érdekképviseleteknek is jól jöhet a presztízskarbantartó akció.

Az elkövetkező években alapjaiban változik meg az uniós agrártámogatások rendszere, ám erről alig pár sorban vesz tudomást a kormányprogram idevágó fejezete. A vidékfejlesztés új lehetőségeiről, a bizonyos mértékig speciális magyar helyzetről és a szűk tagállami mozgástérről nyilatkozott lapunknak a szaktárca vezetője.