Parászka Boróka

Madártávlatból úgy tűnhet, Romániában a mindenre elszánt, sajátos tehetségű államelnök magánakciói határozzák meg a belpolitika alakulását. Szerencse és szeszély diktálja, hogy mi történik az országban - és ami történik, az most éppenséggel és véletlenül jó.

Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy között félúton, a Szent Anna-tavat magába foglaló vulkanikus kráter alatt működik tizennyolcadik éve a tusnádi nyári egyetem. Ez itt a Székelyföld "mélye", román ember ide csak látogatóba jön (ha mer): ameddig a szem ellát, magyar falvak, fenyőerdők, ásványvízforrások, szamócát és gombát áruló erdei emberek. Kürtőskalácsillat. A tökéletes idill.

Harmincegy évig állt a legnagyobb romániai nemzetiségi könyvkiadó élén. A Kriterion nem csupán egyike volt az ismertebb könyvműhelyeknek: 1969 és 1990 között kilenc nyelven jelentek meg itt kiadványok, korszerű és nagyívű kiadói tervek szerint. A mai napig nehéz eldönteni, hogy a Kriterion munkáját határozta meg a cenzúra, vagy a cenzúrát iskolázta a szerkesztőség.

Szokatlan üzenetváltás esett a minap Románia és Magyarország között. A magyar külügyminisztérium szakállamtitkára figyelmeztette Románia budapesti nagykövetét, hogy a magyar közvélemény "zavarba jött" a román belpolitika néhány eseményétől. A "magyar közvélemény" lányos zavarát az váltotta ki, hogy a román államfő (kémkedés vádjával) felfüggesztette a román kormány egyik miniszterét - Nagy Zsoltot, akit az RMDSZ delegált az informatikai tárca élére.

A végeredményre mindenki számított: 74,33 százalék Basescu felfüggesztése ellen. Ám az alacsony, csupán 43,98 százalékos részvétel mégis váratlan volt. Pedig a két nagy párt (a szociáldemokraták és a demokraták) emberek tízezreit vitte az utcára, a fővárosban és vidéki nagyvárosokban permanens utcabál jelezte a kampányt. Ám a statiszták végül nem mentek szavazni. Legkevésbé a magyarok: alig 20 százalékuk.

Pánikhangulat és mind erőszakosabb tüntetéshullám söpör végig Románián az államelnök felfüggesztéséről szóló május 19-i népszavazás előtt. Múlt vasárnap Traian Basescu hadüzenetet intézett a román parlament, a "politikai osztály", a gazdasági hatalmat birtokló "oligarchák" ellen.

A román politika, dacára a látványos gazdasági fejlődésnek, az év eleji, euforikus uniós csatlakozásnak, egyik percről a másikra instabillá vált. Az államelnököt felfüggesztette a parlament, a felfüggesztett államelnök pedig, úgy tűnik, egy-két jó kampányakcióval falhoz állítja a parlamentet, az ellenzéket és a rebellis koalíciós partnereket egyaránt. Vannak, akik szerint Romániában "narancsforradalom light" zajlik.

Románia a májusi európai parlamenti választásokra készül. Magyarországon előrehozott választásokat sürget a Fidesz. Kampány van mindkét országban - és nehéz eldönteni, hol ér véget a romániai és hol kezdődik a magyarországi mozgósítás.

A magyarhoz hasonlóan fortyog a román és a romániai magyar belpolitika is - az ilyen idők nem kedveznek a csendes, protokolláris államelnöki csúcstalálkozóknak. Most nem a mosolydiplomácia korát éljük. Szűk két héttel Sólyom László bukaresti látogatása előtt például a román belpolitika egyik legrafináltabb és legélesebb belpolitikai konfliktusa tört ki, és viharok dúlnak a magyar politikai közösségen belül is.

"Dübörög a román gazdaság" - ez az általános kép a friss uniós tagállamról. Lehet, hogy dorombol valami, talán maga a kelet-európai cirmos, de korántsem biztos, hogy az ír tigris és a pannon puma után még egy gazdasági macskaféle születik.

Az elmúlt évben sokat hallatott magáról az az erdélyi civil szervezet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely az önálló magyar állami egyetem újraindítását tűzte ki célul. A gondolatot sokan támogatták, mert - szólt az ultima ratio - az erdélyi magyar kisebbségnek ez alanyi jogon jár.

"Történelmi" találkozóra került sor Kolozsváron november 3-án: Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszélés után közelednek az álláspontok, s ez azt is jelenti: eldőlt, hogyan alakul az RMDSZ stratégiája.