A jelenlegi magyar kormány az összes eddiginél kevésbé van jelen Erdélyben. Orbán látogatásai rendszeresek voltak, Medgyessy Péter is ápolta a kapcsolatait - szemben Gyurcsány Ferenccel, aki láthatólag távol tartja magát Erdélytől. Nemcsak a miniszterelnök személyes üzenete más, mint elődeié, de változik a magyar-magyar intézményrendszer is. Az ígéret szerint szakmailag korrekt, politikai befolyásolástól mentes elosztási rendszer épül ki (lásd cikkünket a 10-12. oldalon). A támogatás csökkentése ellenére is megmaradt viszont az oktatási-nevelési, valamint tankönyvvásárlási támogatás, amit a magyar állam a romániai oktatási intézményekben tanuló magyar diákok számára nyújt. Ezt az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány juttatja el az igénylőkhöz.
Nem előre
A Tőkés László európai képviselőjelöltségét támogató szervezetek épp azzal vádolták meg az Iskola Alapítványt, hogy ezt a támogatást kampánycélokra használja. A vád szerint a Kelemen Hunor által vezetett alapítvány csak akkor adja ki a pályázati csomagot az igénylőnek, ha az aláírja valamelyik RMDSZ-képviselőjelölt támogatási ívét. Azaz az RMDSZ magyar kormányzati pénzből vásárol magának mandátumokat.
Csakhogy ez a csalás a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Valóban, a támogatás megpályázásához szükséges űrlapokat az RMDSZ által működtetett információs irodákban is lehet igényelni - de nemcsak ott, hanem az iskolákban, esetenként az egyházaknál és az Országos Magyar Diákszövetség tagszervezeteinél is. Sőt, az internetről is le lehet tölteni őket. Ha valaki attól tart, hogy az irodákban elvárásokat támasztanak vele szemben, mehet az űrlapokért máshova is. Formailag azonban lehet alapja a gyanakvásnak. Kelemen Hunor ugyanis az RMDSZ kampányfőnöke; ráadásul nem ez az első kínos egybeesés. A Medgyessy-kormány által életre hívott Janovics Jenő Alapítvány célja az erdélyi magyar televízió elindítása volt; kuratóriumi elnökévé azt a Nagy Zsoltot választották, aki akkor a szövetség kampányelnöki tisztségét is betöltötte. Õ rendelkezett ama 70 millió forint fölött is, amit az alapítvány a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól kapott.
Még ha igazak is lennének a vádak, és minden támogatásért pályázó aláírását valóban "megvásárolná" az RMDSZ (ami kivitelezhetetlen), akkor is csak az EP-jelöléshez szükséges aláírások alig több mint fele gyűlhetne össze (maximum 150 000 aláírás, ha mindkét szülő aláírását sikerülne kikényszeríteni). Ez az arány persze az oktatási-nevelési és taneszköz-vásárlási támogatás elosztásának hatékonyságáról is sokat elárul. Feltűnő, hogy a támogatásról nagyrészt lemaradnak a hátrányos helyzetű vidékeken lakó gyerekek, mint ahogy az állami gondozásban, illetve a nevelőszülőknél élőkhöz is szinte alig jut belőle - pedig ők a leginkább rászorulók. Az sem kidolgozott még, hogy ez az összeg hogyan illeszkedik a román állam által nyújtott segítséghez - az összehangolt szociális és oktatási támogatási rendszer kialakítása fel sem merült. Márpedig e nélkül nehezen indokolható, hogy miért nyújt az egyik uniós állam kormánya a másik uniós állam állampolgárainak bármiféle segélyt. Ebből a szemszögből a Gyurcsány-reform egy jottányit sem lépett még előre.
Ennél sokkal ötletesebb és aktívabb "Erdély-politikát" folytat a magyar ellenzék. Orbán Viktor személyesen, "teljes mellszélességgel" szállt síkra Tőkés László jelöléséért. Az RMDSZ és a Fidesz viszonya az Orbán-kormány működése óta hagyományosan rossz volt. Elsősorban azért, mert Markó Béla a Fidesszel szemben is tartotta a kilencvenes évek elején meghirdetett "egyenlő távolság" elvét. Másodsorban azért, mert Orbán a Tőkés-féle radikális irányvonalat támogatta, amely alkalmatlan arra, hogy a román belpolitikában bármiféle tárgyalási pozíciót elérjen. A román pártok, legyenek bal- vagy jobboldaliak, esetleg liberálisok, egyértelműen elutasítják Tőkés románellenes retorikáját.
Hátra
Ennek ellenére az utóbbi években többször találkozott Markó és Orbán, és úgy tűnt, a kölcsönös meg nem támadás állapotáig eljutott a két szervezet. Mintha valamiféle különbéke épült volna az elmúlt években. Ennek azonban a Tőkés melletti nyílt Fidesz-kiállással, úgy tűnik, vége. Soha nem tapasztalt konfliktus körvonalazó-dik az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ múlt hét végi kongresszusán Németh Zsoltot utasították rendre, Brüsszelben pedig Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő bonyolódott éles vitába Szájer Józseffel, néppárti frakciótársával.
De nem csak Orbán tette le a voksot a püspök mellett. Tőkés jelölése érdekében levelet írt (alá) Markónak Csoóri Sándor, Martonyi János, Szűrös Mátyás és Vizi E. Szilveszter is, Sólyom László pedig romániai látogatásán külön figyelmet szentelt a református püspöknek. Vizi és Sólyom támogatására kiemelten hivatkozik Tőkés - az pedig fel sem merül, hogy a pártok fölött álló magyar politikai és közéleti szereplők Erdélyben vajon milyen alapon helyezkednek nagyon is pártos álláspontra.
De kinek mi a haszna ebből a példátlan összefogásból és beavatkozásból az erdélyi magyar belpolitikai életbe? Elvben egyetlen EP-mandátumról van szó, amelynek tényleges politikai hasznát nehéz megítélni. Szervezeti szinten aligha hozza a magyar ellenzék feltámadását, hiszen az is kérdéses, hogy a Tőkés mögött álló szervezetek össze tudják-e gyűjteni a jelöléshez szükséges 100 000 aláírást. Ráadásul az RMDSZ kemény vetélytárs, mert soha nem működött jobban, mint most. A hétvégi tisztújító kongresszus - a Tőkés-kérdést leszámítva - feszültségmentesen, olajozottan zajlott.
A trójai fapüspök
Tőkés számára viszont ez a viszszatérés lehetősége - és a püspök azt reméli, hogy ha megint porondra léphet, új korszakot nyit az erdélyi magyar belpolitikában. Ha mandátumhoz jut, akkor egyrészt megerősödik a néppárti brüsszeli magyar-magyar lobbi, másrészt az erdélyi magyar belpolitika konfliktusai beszivárognak a magyar belpolitikába is. Bár a püspök nagyon vigyáz arra, hogy önmagát "független" jelöltként állítsa be, a Fidesz-támogatással a háta mögött mégis csak a Fidesz jelöltje marad, akire - paradox módon - az erdélyi magyarok szavaznak egy romániai választáson. Ha nyer, úgy a Fidesz győz vele Romániában - és minden olyan téma, amely Erdélyben vagy Erdélyből a magyar belpolitikát érintheti, a magyar jobboldal ellenőrzése alá kerül majd.
Az Iskola Alapítvány története ennek a fejleménynek lehet az előjátéka. A magyar kormány kapja az elmarasztalást (mandátumvásárlásra adja a pénzt), miközben a magyar kormány igyekszik segítséget nyújtani. Akkor is a nemzetellenesség vádja éri, ha megszünteti a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményeket, és akkor is, ha nem szünteti meg az eddigi támogatást. A Fidesz romániai fellépése ráadásul költségtakarékos, hiszen egyetlen embert kell megerősítenie, és egyetlen mandátumot megszereznie. És ha a püspök nem is jut el Brüsszelig, már maga a kampánya is tetemes hasznot hozhat - a magyar jobboldal számára. Amely, úgy tűnik, megint megnyer egy ütközetet Erdélyben.
