R. Andróczy Orsolya

Az egyetemi hallgatók többsége akár diplomát is szerezhet úgy, hogy egyszer sem fogott a kezébe külföldi szakfolyóiratot. Magyarul gõze sincs, mi történik a saját szakmájában kis hazáján kívül (ha egyáltalán a hazai helyzettel tisztában van). Sokan a szakirodalom nehézkes, úgyszólván lehetetlen elérését okolják, míg mások emberi tényezõket, az oktatói példamutatás teljes hiányát. Feltehetõleg mindkét álláspontban van némi igazság.

A legális "fílháj" sokakat érdekel. Elsősorban azokat, akik szeretnek nyugodtan utazni, viszont a szipuzás vagy az alkohol-gyógyszer kombinálása már sok a jóból. Márpedig léteznek szofisztikáltabb módszerek is a nitrohígítónál. Egyesek a növényi eredetű drogokra esküsznek, mások a minden háztartásban megtalálható dolgok alternatív felhasználhatóságával kísérleteznek.

"Pár év múlva majd számítógépen intéznek mindent" - sóhajtott fel annak idején a túlhajszolt tanulmányi előadó, amikor az indexleadás utolsó napján fáradtan végigtekintett az ajtaja előtt toporgó tömegen. Azóta szinte minden egyetemen kiépült az elektronikus adminisztráció, a hallgatók azonban még ma is kénytelenek fél napokat áldozni a szemeszterükből, hogy elfogadtassák máshol szerzett tudásukat. Pedig az internetes rendszerek segítségével a diákok otthonról vagy egy bangkoki internetkávézóból is elintézhetnék függő ügyeiket. Ezt amúgy több hazai és nemzetközi határozat is előírja.

Miközben a társadalmi berendezkedés az elmúlt tizennégy évben gyökeresen átalakult Magyarországon, a közoktatás a kilencvenes évek óta nem sokban változott. A tananyag, a szemlélet, a gyermeklélektan egy sereg elvárást állít a pedagógus elé, miközben a közvélemény még mindig nem hajlandó belátni, hogy az oktatás nem pusztán szakmai kérdés.

Idén Budapesten immáron harmadik alkalommal rendezték meg a Reklámzabálók Éjszakáját. A beígért filmösszeállítások hiánytalanul lefutottak ugyan az eseményen,

Életünk legszebb évei. Szabadság, szerelem, pár szemináriummal súlyosbítva. Nem csoda, hogy egyesek megpróbálják elnyújtani az élvezeteket, és hat, esetleg hét év alatt szerzik meg a diplomát.

Mint ismeretes, a HIK helyén korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár működött, melyet azonban még Pokorni Zoltán oktatási miniszter döntése nyomán - nagy szakmai viták és tiltakozások közepette - átköltöztettek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre.

Ma már Magyarországon sem csak olyan kollégiumok léteznek, melyek csupán a csótányok számára nyújtanak ideális szálláslehetőséget. Az állami egyetemeken megszokott színvonalhoz képest (3 gyerek, 1 szoba, 45 perc tömegközlekedés) másfajta alternatívák is fellelhetők. Persze ilyesmiről jelenleg elsősorban a fizetős magán- vagy alapítványi felsőoktatásban lehet csak szó.

Értelmiségi körökben meglehetősen sommás vélemény járja a popzenével, különösen a kortárs magyar popzenével kapcsolatban. A fiú- vagy lánycsapatokat csak egy fokkal illik jobban szeretni, mint a valóságshow-k zenésszé avanzsált sztárjait. A United bizonyos szempontból mégis kivétel. Bár sokan nem szeretik zenéjüket, elterjedt nézet, hogy "azok legalább tudnak valamit a zenéről", "az a srác legalább tud énekelni".

K. egy neves budapesti egyetem hallgatója volt. Egy szigorlat miatt hullott ki. Első alkalommal megbukott, a vizsgázók zömével együtt. K. szakján a szigorlati beosztás úgy történik, hogy a vizsga előtt egy-két órával beszedik az indexeket, majd a tanárok ennek alapján a szobájukban elosztják egymás között a delikvenseket. K. minden alkalommal ugyanahhoz a vizsgáztatóhoz került - harmadjára, negyedjére sem ment át. K.-nak az említett eseten kívül nem volt hármasnál rosszabb jegye (nem a bölcsészkarra járt). Itt azonban esélye sem volt. Vizsgáztatója közölte már a harmadik alkalommal, hogy akit ő kétszer nem engedett át, az nem való a szakra.

Magyar Narancs: Milyen hatalmi szimbólumok tükröződnek egy mai vezető irodájának berendezésében?

Pedellus: Nemrégiben egy szakmai folyóirat arról írt, hogy aggódik az orvostársadalom, mert évről évre kevesebb a felvételiző. Ön szerint mi áll ennek a hátterében?