Régi szabályai vannak a hatalmi helyzet kifejezésre juttatásának tárgyi környezetünkben, viselkedésünkben és nyelvi megnyilvánulásainkban. Természetesen a hatalom számára is mindig fontos volt, hogy rangja jól érzékelhető legyen, hiszen e nélkül nehezebb érvényesítenie akaratát. Noha a modern vezetésszervezési felfogás szerint ez a gondolkodásmód helytelen, kétségtelenül létezik.
n "Jockey Ewing óriási, zárt, tömörfa íróasztal mögött, hátat fordítva az ajtónak ül hatalmas, forgatható, bőr karosszékében. Tágas, emeleti irodájának ablakán nézelődik kifelé, >>gyönyörködika 80-as évek elején vagyunk!), a titkárnő csengetésére kiszól, hogy beengedheti a delikvenst. Csak akkor fordul meg, amikor az eleddig várakozó látogató már belépett a párnázott ajtón, és majdnem az asztala elé ért. Ahol is egy kisebb, kevésbé komfortos szék várja. A falakon képek, műtárgyak szerteszét."
Talán a dallasi lakberendező sem gondolta, mennyi mindent kifejezett ezzel a hatásvadásznak tűnő enteriőrrel.
Kicsinek látszol innen
A méret szinte minden kultúrában lényeges kifejezőeszköze a hatalomnak. A törzsfőnök emelvényen ülve fogadja látogatóit, háza dombra épül, vagy a falu közepén van, övé a legnagyobb szék, tányér, ékszer, fegyver. A presztízskifejezés ilyen egyszerű eszközei máig fennmaradtak: lépjünk be a "vezér" irodájába, már a látványtól elfogy az önbizalmunk.
A nagyfőnök asztalán a 80-as években 5-6 telefon hevert egymás mellett, hangsúlyozva a "fontosság"-ot. Ma is sokan úgy vélik, a vezetői szoba legyen egyfajta szuper adatközpont, noha a túlpakolt, túlszekrényezett iroda nem a felszabadult, dolgozóiban bízó, hanem egy, mindent kézben tartó, mindent tudó vezetőt sejtet. Egy zsarnokot.
Akihez persze nem könnyű bejutni. Akinél a főnöki titkárság egyfajta zsilipkamraként szolgál, sőt ez az izoláltság akár többszintű is lehet: portaszolgálat, titkárnő, várakozószoba - hiszen az idővel való gazdálkodás is jellegzetes hatalmi eszköz, a lúzernek pedig várakoznia kell -, végül a "szentély". Létezik olyan irodaház, ahol nincs például 4. emelet a liftszabályozó gombok között. Itt ugyanis a vezérigazgatói iroda található, ahová csak úgy lehet bejutni, ha a titkárnő külső vezérlő segítségével megállítja a felvonót.
A dobogóra helyezett testes asztal már önmagában frusztrálja a "vendéget", ráadásul az igazi "cápák" a zárt, előlappal takart darabot preferálják, hogy semmi se derüljön ki róluk, de ők mindent lássanak. Kapitány Gábor a témáról szóló előadásában a következőt mondta: "a hatalmasok már Egyiptomban takarták lábukat, a porral érintkező, alantas testrészt." Valóban. A kilógó láb egyrészt nevetséges, másrészt könnyen elárulhatja tulajdonosa idegességét.
Feszengj csak!
A testi kényelem szintén ősidők óta a vezetők kiváltsága, ezért a második legfontosabb bútordarab a szék, a fotel. Ha az ülőhely csúcstechnológiát felvonultató csoda, azt jelzi, hogy a cégnél mekkora figyelmet fordítanak az ergonómiára, a korszerű berendezésre. Persze nem mindig ez a jellemző. Feuertag Ottó, az Európa Design ügyvezető igazgatója elmondta (lásd "Itt tiszta dolgok történnek" című interjúnkat), hogy egy vásárlója például a legdrágább és legkorszerűbb német székre kattant rá, ami a legmodernebb, lélegző anyagból készült. Csak erre az egyébként 4000 márkás bútorra még extra burkolatot és bőrbevonatot is kért az ügyfél, amitől nemcsak csúnyább, de rosszabb ergonómiájú is lett. De mindez nem számított.
A hatalmi helyzet kifejezésére persze jóval firnyákosabb trükkök is léteznek. Ilyen például a vezetői asztalhoz kapcsolható tárgyalófeltét. Ide ülhet a beosztott, miközben a főnök ki sem mozdul a saját asztala mögül. Ebben a szituációban természetesen nem alakulhat ki olyan kommunikációs viszony, hogy a felek közelebb kerülnének egymáshoz, de nem is ez a cél. Sokkal inkább a beosztott megfélemlítése.
Ha a tárgyalófeltét mellett van egy kényelmes asztal, trükközni is lehet, melyik ügyféllel hol tárgyaljon az iroda ura. Az asztalhoz azt ülteti, akitől valamit akar, a feltéthez viszont azt, akit meg akar szorítani, hiszen ebben a helyzetben az illető még az iratait sem tudja rendesen kipakolni.
Van egy módszer, hogy mikor dől és mikor hajlik hátra az ember. Felelősségre vonáskor például előrehajol, bele a delikvens arcába: "Barátocskám, akkor hogy is van ez?" És amikor a szegény dolgozó elkezd válaszolni, akkor szépen hátradől, hogy minél nagyobb legyen a távolság.
A pompa értelme
A külföldi cégek sokszor törekszenek arra, hogy vezetőik irodái, ahol gyakran megfordulnak az üzleti partnerek, közvetítsék a vállalati imázst, de egy igazán hatásos iroda olyan, mint a gondos színpadkép: kell legalább egy hangsúlyosan kiemelt tér, ahol valami elképesztően drága műtárgy ragyog - például egy Ming-korabeli váza -, természetesen külön dobogóval, világítással. Egy ilyen fétistárgy ugyanis nagyban növelheti a hatékonyságot, befolyásolhatja az üzeletet. Hiszen a látvány önmagáért beszél: ez a főnök nagyon igényes, kifinomult ízlésű személy, a cég pedig igen tőkeerős, ha megengedheti magának az efféle csillogást.
Magyarországon a "klasszicizálás" az elterjedtebb, a vezetők szeretnek inkább "múltat vásárolni", úgy vélik: az "ősök" szelleme hitelesíti a jelent. Kárpitok a falon, süppedő szőnyegek - akár egy kastélyban. Egy ilyen iroda berendezése akár több tízmillió forintba is kerülhet.
A lényeg azonban, hogy ami pazarlásnak tűnik, annak valójában funkciója van, hiszen a pompa a hitelesség megteremtésében elsődleges szempont. A bútorzat, a berendezés rendkívül nagy mértékben fokozhatja a cég vonzerejét, hatékonyságát, az üzletkötés sikerét. De legyünk azért óvatosak! Már Budapesten is lehet - akár egy napra - olyan irodát bérelni, amit egyébként csak a legnagyobbak engedhetnek meg maguknak.
R. Andróczy Orsolya
"Itt tiszta dolgok történnek"
Feuertag Ottó irodabútor-kereskedő
Feuertag Ottó: Véleményem szerint e kérdést ketté kell választani: tükröződtek és ne tükröződjenek. Az okos főnök már egyre kevésbé kívánja berendezésével szemléltetni hatalmát, sokkal inkább a megértés, kommunikációs készség, bevonás kerül előtérbe. A főnököt ugyanis az tartja pozícióban, hogy gyorsan, jól tud kommunikálni, embereivel pillanatok alatt megértésre tud jutni. A cégek az információtechnológia fejlődésével és egyáltalán a változó gazdasági helyzetben akkor tudnak igazán hatékonyak lenni, ha minél gyorsabban képesek kommunikálni a cégen belül is.
MN: És ezt elő lehet segíteni az irodabútorok helyes megválasztásával?
FO: Igen, ennek vannak adekvát tárgyi eszközei. Nem jó, ha túlzottan elüt a főnök territóriuma az operatív munkatársakétól. Inkább az "egyenlők között kicsit egyenlőbb" elvet kell követni. A vezető munkaterületén alkalmazott bútorok, kiegészítők készüljenek egy kicsit, de ne kirívóan előkelőbb anyagból, mint amit mondjuk az egyszerű dolgozókén használtak. A mérettel is lehet variálni, de csak óvatosan. Ha a cégen belüli jó kommunikációt kívánjuk elősegíteni, nem célszerű a vezető szobájába berakni egy hatalmas, zárt íróasztalt egy apró tárgyalófeltéttel a szembeülő alkalmazott számára.
MN: Akkor mégis milyen asztalnál célszerű munkáját végeznie?
FO: A főnök saját asztalán kevés dolog legyen: teljesen tisztának, áttekinthetőnek, üvegzsebűnek kell hogy tűnjön. Fontos, hogy mindenkiben az az érzés maradjon meg, hogy igen, itt tiszta dolgok történnek, a főnökség őszintén beszél. Ha a vezetőnek a saját szobájában van a leülési, vagyis tárgyalási lehetőség, az jobb, ha kicsit könnyedebb, hogy oldottabbá tegye az esetlegesen kellemetlennek tűnő beszélgetéseket. Célszerűbb egy kávézóasztal kis fotellel, mint egy nagy és nehéz tárgyalóasztal.
