A társadalomtudományok kutatására vágyó hallgató többféle könyvtár szekciói között is válogathat. Az ELTE Társadalomtudományi Kara Doktori Iskolájának vezetõje úgy véli, hogy Budapesten van ugyan néhány nagy könyvtár, de a hagyományos bölcsésztudományoktól megkülönböztetett társadalomtudományok számára igazán jó nincs. Némedi Dénes szerint az egyetlen, amelynek pesti viszonylatban jó szociológiai állománya van, s ahol a könyvtárosgárda is tájékozott a diszciplínában, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), amelyet azonban teljesen agyonnyom a rázúduló hallgatói áradat: õk persze nem a tudományosan értékes állományt olvassák, hanem a kötelezõ irodalmat.
A professzor nagy problémának tartja, hogy a társadalomtudományok szét vannak szórva a városban: "Politikatudományi irodalmat gyûjt a Parlament, közgazdaságit a Közgáz könyvtára, szociológiát a FSZEK, holott ezeknek valahogy együtt kellene lenniük. De hát ez utópia." Némedi meglátása szerint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nagy problémája, hogy csak hungaricákat gyûjt, az MTA könyvtára pedig "barátságos", de ott is eléggé esetleges a társadalomtudományi gyûjtemény.
A professzor által említetteken kívül a speciális érdeklõdésû szociológushallgatók a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárát is kiválóan hasznosíthatják, amely jó történeti és modern statisztikai és demográfiai gyûjteményével, nemzetközi állományával fontos információs forrás lehet számukra. Olvasói családias hangulata, valamint a rendkívül segítõkész személyzet miatt kedvelik. Az ELTE Társadalomtudományi Kara könyvtárának kisebb a rajongótábora, a hallgatók a nyitva tartás szûkkeblûségét, a katalogizálási problémákat, valamint a mord kiszolgálást panaszolják fel.
A Central European University Nádor utcai könyvtára a társadalomtudományok nyelveken szóló szerelmeseinek ideális búvóhely, kétezer négyzetméteren speciális, többségében angol nyelvû Social Science and Humanities témakörbe esõ gyûjteménnyel várja olvasóit. A könyvtárhasználók 120 ezer kurrens könyvet, valamit 16 ezer periodikát vehetnek kézbe, illetve ha kedvük úgy tartja, szörfölhetnek a számtalan elektronikus adatbázis valamelyikén.
Pénz olvasva
A szakirodalom-ellátottság fõ nehézségei természetesen financiális természetûek: a BKÁE Egyetemi Központi Könyvtár Fõigazgatói Titkárságának adatai szerint egy külföldi folyóirat beszerzése átlagosan 129 ezer forintba kerül évente, de a magyar sem olcsó, nagyjából 14 ezer forintot kóstál.
Ugyanakkor Szlatky Mária, a CEU könyvtárának igazgatója szerint az "egyik oldalon pazarlás, a másik oldalon koldusszegénység" megszokott helyzete forog fenn e téren is, sok a felesleges párhuzamos megrendelés, elõnytelen szerzõdés. A helyzeten javít némileg a Nemzeti Periodika Adatbázis létrejötte, ezen azonban nincsenek rajta a magyar folyóiratok, ezek lelõhelyét így nehéz felderíteni. Szlatky Mária egy másik pozitív kezdeményezésként az Országos Dokumentumellátó Rendszer kialakítását említette, amely a könyvtárközi kölcsönzést segíti elõ.
A lapunk által faggatott könyvtárosok mindegyike büszkén emlegette az intézményükbõl elérhetõ internetes szakirodalmi adatbázisokat. Ezek által az egyébként alapvetõen nem társadalomtudományi gyûjtõkörû OSZK olvasói is számos idegen nyelvû szakfolyóiratot elérhetnek. A 8000 angol nyelvû szakfolyóirathoz hozzáférést biztosító EBSCO-ra országos felhasználási szerzõdést kötött a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a rengeteg cikket, szótárat, nyelvi oktatóprogramot és MTI-adatbázist is tartalmazó Elektronikus Információszolgáltatás az oktatási hálózatokból, valamint a szolgáltatás egy része hamarosan az OSZK-ból, a FSZEK-bõl, valamint az Országos Idegennyelvû Könyvtárból érhetõ el.
Szlatky Mária úgy véli: fantasztikus dolog az efféle full-text adatbázisok elérhetõsége, de némiképp felemás eredmény az Elektronikus Információszolgáltatás elindítása: kár, hogy egyes nagy országos, megyei, városi könyvtárakból nem lehet használni. "Egy megyei intézményben - ahol sok diák és oktató kutakodik, sokkal gyakrabban szükség lenne egy ilyen típusú tartalomszolgáltatásra, mint egy sokadrangú fõiskolán, ahol elérhetõ, de nem használják. Ráadásul az elektronika az az út, ami eléri azokat a helyeket is, ahol nincs nagy könyvtár." Téglási Ágnes, az Oktatási Minisztérium Felsõoktatási Tudományos Ügyek és Pályázatok Fõosztályának munkatársa pénzügyi szempontokkal magyarázta ezt: most ennyire futotta, késõbb lehet bõvíteni a felhasználók körét.
Némedi Dénes szerint "ostobaság az a vélekedés, hogy a könyv fölösleges, az interneten ott van a korszerû tudás. Az internet pillanatnyilag arra jó, hogy eljussak oda, hogy hol van az irodalom, amire mint kutatónak szükségem lenne. Az más kérdés, hogy a kollégák a meglevõ lehetõségeket sem használják ki. Ha a FSZEK-ben most a 2003 eleji folyóiratszám fogásán látszik, hogy még senki sem vette a kezébe, akkor meg lehet kérdezni, hogy érdemes-e elõfizetni rá. Nyilván meg is kérdezik."
R. Andróczy Orsolya
Hely a nap alatt
A különbözõ nemzetközi szervezetek 2 és 10 százalék között határozzák meg az összes hallgatóra jutó olvasóhelyek ideális számát - mondta Téglási Ágnes. Mi "alulról súroljuk" a kettõt, 380 ezer diákra körülbelül 7600 olvasóhely jut. Némedi Dénes úgy véli, a hallgatók számának drasztikus növekedésével a könyvtárfejlesztés képtelen lépést tartani. "Igazán komoly fejlesztés csak a FSZEK-ben volt, ott is inkább az épületben, nem az állományban. Ez a meglevõ infrastruktúra lassú felélése." A zsúfoltság a hallgatók szerint is gyakorta elviselhetetlen: a Szabó Ervinben vizsgaidõszakban már a helyért is meg kell küzdeni. Az eddigi csúcs 2004. január 5-én volt, ekkor 7800 látogató rohamozta meg az intézményt.
A szûkebb kör számára ideális gyûjteménnyel rendelkezõ BKÁE könyvtárában Balog Gabriella, a Fõigazgatói Titkárság munkatársának tájékoztatása szerint az 500 olvasóhelyet átlagosan napi 721 fõ veszi igénybe. A kevésbé frekventált hely is a zsúfoltság ellen hat: az Országos Széchényi Könyvtárban Tóth Ferenc Tibor, az Olvasó- és Tájékoztató Szolgálat osztályvezetõjének adatai alapján még vizsgaidõszakban is elviselhetõ a tömeg, az 543 olvasói hellyel rendelkezõ intézményben az ez évi látogatói csúcs január 20-ikán volt, ekkor 957 olvasó vette igénybe szolgáltatásaikat.
Egyetemi könyvtárak
Bár a törvény szerint az egyetemi könyvtáraknak évenként minimálisan az éves normatíva alapján számított elõirányzat öt százalékát kell többletforrásként elõirányozni, és ennek 30 százalékát egy 1997-es minisztériumi rendelet alapján pályázati úton elosztani, ezt a jogszabályi rendelkezést a költségvetési törvény rendre felülírja. Borbély Gábor, az Oktatási Minisztérium Felsõoktatási Tudományos Ügyek és Pályázatok Fõosztályának vezetõje kérdésünkre elmondta, hogy idén 48,3 millió forint lesz a megpályázható összkeret, ez azonban a pályázók nagy száma és a költségek természete miatt "szinte semmire sem elég".
Az egyetemi könyvtárak költségvetése jelenleg nincs központilag meghatározva, annak mértéke az egyes karok alkupozícióitól, illetve a könyvtár vezetõjének érdekérvényesítõ képességétõl függ. Ebben a finanszírozási struktúrában idõrõl idõre elõfordul, hogy egy-egy kar bemondja az unalmast, és nem hajlandó a közös célra áldozni.
A fõosztályvezetõ és munkatársa, Téglási Ágnes szerint a megoldást az ún. "top-slice" rendszer jelentené, vagyis a felsõoktatási intézmények könyvtárrendszerének költségvetését központi szolgáltató szerepénél fogva a teljes intézményi költségvetés adott százalékában jogszabályi szinten kellene meghatározni. A nemzetközi trend - véli Téglási - a teljes intézményi költségvetés egyetemek esetében 2-4, fõiskolák esetében pedig 4-5 százalékát indokolná.
Az ELTE Központi Egyetemi Könyvtára már most csõd szélén áll. Mint a Népszabadság írja, a külföldi folyóiratok megrendelése mellett leállt a külföldi könyvek beszerzése is. A szerzeményezési osztályt elbocsátották, a nagyolvasót bálteremmé alakítják át. Bár dr. Szögi László, a könyvtár fõigazgatója ismételt megkeresésünkre sem reagált, meg nem erõsített információink arról szólnak, hogy a természettudományi kar szûkmarkúsága okozta a katasztrófát. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy - noha a pénz valóban kevés - az ELTE könyvtári rendszere bármennyit el tudna nyelni, hiszen az egyetemi mellett kari, intézeti, valamint tanszéki könyvtárak tucatjai mûködnek. A gazdasági hatékonyság így, mint azt egy könyvvizsgáló cég megállapította, hagy némi kívánnivalót maga után. A könyvtárak fizikai összevonására hiányzik az akarat, de a hatékonyságot a minden egység állományára kiterjedõ központi katalógus és így a könyvrendelések racionalizálása, a párhuzamosságok kiküszöbölése is nagyban elõsegítené. Példaértékû a Szegedi Tudományegyetemen most folyamatban levõ beruházás, amely keretében az összes könyvtár két óriási, szabadpolcos teremmé egyesül.
