Rácz Judit

Sir Patrick „Paddy” Leigh Fermor brit író, utazó és katona 1933–1934-ben elgyalogolt Rotterdamból Isztambulba. Az utat megörökítő Erdők s vizek közt c. könyve 2000-ben magyarul is megjelent. Nyolc évtizeddel később, 2012-ben Nick Hunt író végigment ugyanezen az úton. A minap nálam szállt meg couchsurferként Budapesten – jó alkalom volt, hogy felidézzük a hét évvel ezelőtti gyalogutat.

Korosztályának egyik legtehetségesebbje, a Kelemen Kvartett, a Keller és a legújabb Magyar Vonósnégyes alapító tagja, a Concerto Armonico koncertmestere, és még számos kamarazenei formációban játszik. Klasszikus zenészként ismerjük, aki olykor Elvis-számokat énekel, de azt szeretné, ha ez fordítva lenne.

Mi a különbség a kortárs és a klasszikus szerző zenéjének előadása között? Mi a helyzet az improvizációval? Ilyesmikről és persze a Purcell Kórus műhelytitkairól beszélgettünk. Meg arról, hogy az MMA elnökeként milyen befolyása lehet a művészeti oktatásra.

Egy gyerek lelkesedésével üti-veri hangszereit és a keze ügyébe eső tárgyakat. A gyorsan világhírűvé vált művész fiatalon akarja abbahagyni a koncertezést – negyvenéves koráig már csak pár évünk van, hogy hallhassuk. Különleges hangszerekről, különleges zenészekről és Európa jövőjéről beszélgettünk.

Először játszik Budapesten – a Nemzetközi Gitárfesztiválon – a lantjáték és a régi zene nagy öregje. Az amerikai művész útja a rocktól vezetett a lantig, melynek a jelen aranykora után még fényesebb jövőt vizionál.

Nehezen besorolható, de hangját és művészetét komoly fórumokon dicsérik, kortárs zeneszerzők komponálnak neki. Nem először énekelt édesapja hazájában, ezúttal Berio Népdalok c. művét adta elő. Az énekessel saját megnevezhetetlen műfajáról, eddigi útjáról, szüleiről és kedvenceiről beszélgettünk.

Tizenkét évesen debütált az Oslói Filharmonikusokkal, most, harminchárom évesen a világ egyik legkeresettebb hegedűművésze, lemezeivel sorra nyeri a rangos díjakat. Budapesti koncertje előtt Bartókról, vibratóról, régi zenéről, inspirációról, mesterekről beszélgettünk vele.

Egy operaénekes számára nem igazán előnyös, ha gyerekkora óta asztmában szenved. Hogyan lehet ezzel a betegséggel mégis karriert csinálni? A Budapesti Wagner-napok állandó szereplőjével erről és a Wagner-éneklés kulisszatitkairól beszélgettünk.

Jordi Savall a régizene-játszás katalán nagy öregje. Együtteseivel a mediterrán térség zenéjén kívül a zene globális kapcsolódásait is kutatja, játssza és közreadja. A spanyol–katalán helyzetről is beszélgettünk.

Januárban múlt 75 éves, és ez az éve különösen mozgalmas – 29 városban vezényel 42 koncertet, ifjú zeneszerzőket és karmestereket mentorál a saját alapítványa szervezte programban a BMC-ben, és két új operán is gondolkodik.

Az Eötvös Péter Alapítvány meghívására, művét betanítani és előadni érkezett Budapestre a világszerte egyik legtöbbet játszott zeneszerző, a Párizsban élő finn Kaija Saariaho. Kompozíciós módszerekről, Japánról, nőkről, elektronikáról, pszichoakusztikáról beszélgettünk.

Isabelle Faust hegedűművészt fontos zenei szálak fűzik nemcsak Bartókhoz, Kurtághoz vagy Eötvös Péterhez, de a magyar zenei élethez általában is.