Rácz Judit

A legendás hajdani Új Zenei Stúdió egyik alapítója, a kísérletező alkatú Vidovszky László igyekszik lépést tartani az elektro­akusztikus zene úgyszólván végtelenné tágult lehetőségeivel is, de alapvetően a hangszerek – ezek a „szép tárgyak” – vonzzák.

Nem szereti, hogy sokan még ma, 75 évesen is avantgárdnak tartják, s valóban, művei egyre inkább klasszikussá válnak.

A legautentikusabb előadásban hallhatjuk a világszerte legtöbbet játszott kortárs zeneszerző, az észt Arvo Pärt négy művét, melyeket Tõnu Kaljuste karmester hoz el a két általa alapított együttessel.

Itthon első ízben Julija Lezsnyeva zenekari kísérőjeként lepett meg, mikor az énekesnővel együtt dalra fakadt és megmutatta szép kontratenorját. Ebből a hangból egy erős megfázás miatt most csak egy ráadásra futotta, de előzőleg beszélgettünk barokkról, hegedűkről, díszítésekről és egy zenészpálya sokoldalúságáról.

Az öt évvel ezelőtt új épületbe költözött, most húszéves Budapest Music Center (BMC) a koncertekkel, előadásokkal, könyvtárral, információs központtal, kurzusokkal és lemezkiadással nagyon hamar az egyik legjelentősebb zenei helyszínné vált Budapesten. Otthont ad az Eötvös Péter Alapítványnak, és itt fejezte be egyetlen operáját Kurtág György. A történet folytatódik.

Hol történtek nagy előrelépések, illetve hol topog még mindig egy helyben a szakma? Hol tart a Parkinson-kór és az epilepszia kezelése, és hol a sztrók elleni harc? A neurológia hazai szaktekintélyét kérdeztük.

A 41 éves, lelkes igazgatóval a magyarországi projektekről, kis és nagy mesterekről, stílushűségről és sokféleségről beszélgettünk.

Húsz év sikeres énekesi pályafutás után és mellett René Jacobs a régizene-játék második nemzedékének egyik legjelentősebb karmesterévé vált, és 72 évesen is lankadatlan szenvedéllyel, jól felismerhető hangon zenél. Erről július 13–14-én Kismartonban is meggyőződhetünk.

Fulbright-ösztöndíjjal egy évet tanított a New York állambeli Bard College-on. Tapasztalatairól, az amerikai és a magyar oktatás lényeges különbségeiről beszélgettünk, meg arról, hogyan látta Magyarországot kívülről.

Az idei, igazi csillagokkal tűzdelt koncertszezonból is kiemelkedett Monteverdi Orfeója, a L’Arpeggiata együttes előadásában. Vezetőjükkel, a grazi születésű, de évtizedek óta Párizsban élő teorbás Christina Pluharral az előadói szabadságról, improvizációról, Orfeo mágikus személyiségéről és zenéjéről beszélgettünk.

Paganini meghatározó figurája volt a zenetörténetnek, emberileg és muzsikusként is a határokat feszegette. Mit tudunk virtuóz hegedűjátékáról, amit ma akár könnyűzeneként is hallgathatunk? Egyik legértőbb tolmácsolója, Baráti Kristóf rajzolja meg Paganini portréját.

Finnország az utóbbi évtizedekben látványosan meghódította a világ koncerttermeit. Jukka-Pekka Saraste szerint ebben nekünk, a rokon népnek is szerepünk volt. Brucknerről és né­peink közös vonásairól is beszélgettünk.