Majd legközelebb
Úgy jön majd áram Magyarországra Azerbajdzsánból, ahogy gáz Türkmenisztánból. Pedig ez is elhangzott a Kossuth rádióban a minap.
Szabó M. István
Szabó M. István cikkei
Forralják a Dunát
Július közepén olyan meleg volt a Duna vize, hogy vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű áramtermelését. Az utóbbi évek forró nyarain ez többször is megtörtént – de a klímaváltozás nem csak Magyarországon veszélyezteti az atomerőművek hűtését, s így egy-egy ország áramellátását is.
Vállalkozások tömegét teheti tönkre a drága áram, és a kormány ötlete sem ad segítséget
Az áramtőzsdei áresés hatását sok vállalkozó szeretné már a villanyszámláján is érezni – ám a rossz éves szerződésekbe ragadt cégeknek nemigen van mozgásterük.
Mekkora a veszély a zaporizzsjai atomerőműben a gátrobbantás után?
A Nova Kahovka-i vízi erőmű felrobbantása után felmerült, hogy a tározó megfelelő vízszintje nélkül veszélybe került a mellé telepített atomerőmű reaktorainak hűtése. Ez így éppenséggel nem igaz – az viszont igen, hogy a nukleáris katasztrófához közelebb vagyunk, mint korábban.
Ürül már az áramkincstár
Bár az illetékes főhivatalnokok nem győzik arról biztosítani a szakmát és a nyilvánosságot, hogy a hazai energiahelyzet egyre rendezettebb, valójában csak a kétségek és a kérdőjelek szaporodnak.
Megépül-e valaha Paks II. és mi lesz, ha nem?
Az új magyar atomerőmű megvalósulásáról beszélt Moszkvából hazatérve a magyar külügyminiszter, pedig az oroszok talán már nem is akarnak itt új blokkokat építeni, és helyettük más sem fog. Mindez nagyon sok pénzünkbe kerülhet, és még áram sem lesz belőle.
A földgáztüzelésű erőműveket erőlteti a kormány, de mért tesznek ezzel rossz lóra?
Az energiaszektorban a kormányzat most éppen a földgáztüzelésű villamos erőművek építésére esküszik. Ám sem az nem világos, hogy mi végre, sem az, hogy miből, kinek a pénzén épülne a három új, méregdrága „áramgyár”.
Miért mondott le az Orbán-kormány a szélenergiáról, és miért rossz ez nekünk?
A magyar energiapolitikából 2010 után gyakorlatilag száműzték a szélenergia-hasznosítást. A Brüsszelből a szélenergiára szánt eurómilliárdok talán észhez térítik a magyar kormányt – és ez volna mindannyiunk érdeke.
Meddig csúszik, és megépül-e egyáltalán Paks II.?
Az új miniszter új határidőt jelentett be, lettek újabb ígéretek és vannak újabb megnevezett ellenségek is, de az új magyar atomerőmű építése csak nem bír megkezdődni. Holtponton a paksi projekt.
Jókora adósságba verte magát a 4iG a Vodafone felvásárlásával, de messze nem ez az egyetlen gond
Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. De miért kellett a cég a 4iG-nek és mihez kezdhet vele?
Bővül-e a paksi erőmű? - Nem tudják, de akarják
Vajon miért van szükség egy olyan óriásberuházásra, amelynek sem az építési határidejét, sem a bekerülési költségeit nem lehet pontosan előre kalkulálni, s amely már most is egyre kevésbé tudja biztosítani azt, amire kitalálták: az olcsó áramot? Kinek épülne az új paksi atomerőmű?
"Épülhetett volna Győr közelében is" - Johannes Trauttmansdorff szélerőmű-tulajdonos a szeles energiáról
Hóbortos félbolondnak tartották, amikor az első szélturbinák építési engedélyéért kilincselt, a mostani projektje viszont nagyobb teljesítményt visz majd be gond nélkül az osztrák áramhálózatba, mint amennyi ma Magyarországon működik. Ennek ellenére úgy tűnik, Magyarország nem kér belőle.