A klímaváltozás hatása a Paksi Atomerőműre

Forralják a Dunát

Belpol

Július közepén olyan meleg volt a Duna vize, hogy vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű áramtermelését. Az utóbbi évek forró nyarain ez többször is megtörtént – de a klímaváltozás nem csak Magyarországon veszélyezteti az atomerőművek hűtését, s így egy-egy ország áramellátását is.

Az idén a vízhőfok miatti első teljesítménycsökkentést július 13-án jelentette be a Paksi Atomerőmű. A cég közlése annyi volt, hogy a Duna vízhőmérséklete a meghatározott „mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért 16 óra 30 perctől a 2., 3. és 4. blokkokon összesen 240 megawatt leterhelést hajtanak végre”. Másnap kora délután visszaálltak a blokkok a „rendes” termelési szintre, de a 2000 megawattos névleges teljesítményről két nappal később megint ugyanennyivel letekerték az erőművet – az indok ezúttal a „villamosenergia-piaci partner általi igény” volt. Július 18-án – megismételve ugyanezeket a lépéseket – ismét a Duna vízhőmérsékletét jelölték meg a csökkentés okaként. Ekkor az erőmű mérése szerint a folyóvíz hőfoka elérte a 29,82 Celsius-fokot. Délután 4 órától már 320 megawatt termelőerőt vettek ki a reaktorokból, majd másnap (amikor a mérés szerint 29,79 Celsius-fokos volt a Duna) délután 3-tól további 240 megawatttal csökkentették az erőmű termelését. Mivel a négy blokk közül egy ekkor már jó ideje nem termelt, mindez azt jelentette, hogy a Paksi Atomerőmű kevesebb, mint félgőzzel dolgozott.

Az atomerőmű és a környezete viszonyát egy több mint két évtizede hatályos környezetvédelmi minisztériumi rendelet [15/2001. (VI.6.) KöM-rendelet] szabályozza. Az előírások betartását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is felügyeli. Ennek értelmében az ún. melegvíz-csatorna (ez vezeti vissza az atomerőmű elhasznált hűtővizét a Dunába) folyót elérő pontjától mért, 500 méterre lévő szelvényben a folyó vize nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Ennek betartására az erőmű üzemeltetőjének attól a pillanattól kezdve készülni kell, hogy a Duna hőmérséklete az erőmű feletti szelvényben eléri a 25 Celsius-fokot.

Az erőmű a folyóból másodpercenként mintegy 100 köbméter vizet emel ki, amely a hivatalos paksi közlés szerint „átlagosan 8 fokkal felmelegedve tér vissza a folyóba”. (Hogy erre miért van szükség, arról lásd keretes anyagunkat – a szerk.) Vagyis, ha az erőműbe 25 fokos Duna-víz érkezik, akkor az onnan kifolyó hűtővíz gyorsan a vörös zónába emelheti a folyó hőmérsékletét. Ezért a rendelet alapján minden egyes várható 0,1 Celsius-fokos túllépést 20 megawatt teljesítmény-visszafogással kell kompenzálni, s ezt addig és úgy kell folytatni, hogy a folyó vize a 30 fok alatti tartományban maradhasson. (Az említett 240 megawattos teljesítménycsökkentés, szakszóval visszaterhelés tehát elvileg 1,2 foknak megfelelő „kompenzáció” volt a Dunának: e nélkül a folyó Paks alatt elvben akár 31,2 fokra is melegedett volna.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.