Az idén a vízhőfok miatti első teljesítménycsökkentést július 13-án jelentette be a Paksi Atomerőmű. A cég közlése annyi volt, hogy a Duna vízhőmérséklete a meghatározott „mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért 16 óra 30 perctől a 2., 3. és 4. blokkokon összesen 240 megawatt leterhelést hajtanak végre”. Másnap kora délután visszaálltak a blokkok a „rendes” termelési szintre, de a 2000 megawattos névleges teljesítményről két nappal később megint ugyanennyivel letekerték az erőművet – az indok ezúttal a „villamosenergia-piaci partner általi igény” volt. Július 18-án – megismételve ugyanezeket a lépéseket – ismét a Duna vízhőmérsékletét jelölték meg a csökkentés okaként. Ekkor az erőmű mérése szerint a folyóvíz hőfoka elérte a 29,82 Celsius-fokot. Délután 4 órától már 320 megawatt termelőerőt vettek ki a reaktorokból, majd másnap (amikor a mérés szerint 29,79 Celsius-fokos volt a Duna) délután 3-tól további 240 megawatttal csökkentették az erőmű termelését. Mivel a négy blokk közül egy ekkor már jó ideje nem termelt, mindez azt jelentette, hogy a Paksi Atomerőmű kevesebb, mint félgőzzel dolgozott.
Az atomerőmű és a környezete viszonyát egy több mint két évtizede hatályos környezetvédelmi minisztériumi rendelet [15/2001. (VI.6.) KöM-rendelet] szabályozza. Az előírások betartását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is felügyeli. Ennek értelmében az ún. melegvíz-csatorna (ez vezeti vissza az atomerőmű elhasznált hűtővizét a Dunába) folyót elérő pontjától mért, 500 méterre lévő szelvényben a folyó vize nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Ennek betartására az erőmű üzemeltetőjének attól a pillanattól kezdve készülni kell, hogy a Duna hőmérséklete az erőmű feletti szelvényben eléri a 25 Celsius-fokot.
Az erőmű a folyóból másodpercenként mintegy 100 köbméter vizet emel ki, amely a hivatalos paksi közlés szerint „átlagosan 8 fokkal felmelegedve tér vissza a folyóba”. (Hogy erre miért van szükség, arról lásd keretes anyagunkat – a szerk.) Vagyis, ha az erőműbe 25 fokos Duna-víz érkezik, akkor az onnan kifolyó hűtővíz gyorsan a vörös zónába emelheti a folyó hőmérsékletét. Ezért a rendelet alapján minden egyes várható 0,1 Celsius-fokos túllépést 20 megawatt teljesítmény-visszafogással kell kompenzálni, s ezt addig és úgy kell folytatni, hogy a folyó vize a 30 fok alatti tartományban maradhasson. (Az említett 240 megawattos teljesítménycsökkentés, szakszóval visszaterhelés tehát elvileg 1,2 foknak megfelelő „kompenzáció” volt a Dunának: e nélkül a folyó Paks alatt elvben akár 31,2 fokra is melegedett volna.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
