A klímaváltozás hatása a Paksi Atomerőműre

Forralják a Dunát

Belpol

Július közepén olyan meleg volt a Duna vize, hogy vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű áramtermelését. Az utóbbi évek forró nyarain ez többször is megtörtént – de a klímaváltozás nem csak Magyarországon veszélyezteti az atomerőművek hűtését, s így egy-egy ország áramellátását is.

Az idén a vízhőfok miatti első teljesítménycsökkentést július 13-án jelentette be a Paksi Atomerőmű. A cég közlése annyi volt, hogy a Duna vízhőmérséklete a meghatározott „mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért 16 óra 30 perctől a 2., 3. és 4. blokkokon összesen 240 megawatt leterhelést hajtanak végre”. Másnap kora délután visszaálltak a blokkok a „rendes” termelési szintre, de a 2000 megawattos névleges teljesítményről két nappal később megint ugyanennyivel letekerték az erőművet – az indok ezúttal a „villamosenergia-piaci partner általi igény” volt. Július 18-án – megismételve ugyanezeket a lépéseket – ismét a Duna vízhőmérsékletét jelölték meg a csökkentés okaként. Ekkor az erőmű mérése szerint a folyóvíz hőfoka elérte a 29,82 Celsius-fokot. Délután 4 órától már 320 megawatt termelőerőt vettek ki a reaktorokból, majd másnap (amikor a mérés szerint 29,79 Celsius-fokos volt a Duna) délután 3-tól további 240 megawatttal csökkentették az erőmű termelését. Mivel a négy blokk közül egy ekkor már jó ideje nem termelt, mindez azt jelentette, hogy a Paksi Atomerőmű kevesebb, mint félgőzzel dolgozott.

Az atomerőmű és a környezete viszonyát egy több mint két évtizede hatályos környezetvédelmi minisztériumi rendelet [15/2001. (VI.6.) KöM-rendelet] szabályozza. Az előírások betartását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is felügyeli. Ennek értelmében az ún. melegvíz-csatorna (ez vezeti vissza az atomerőmű elhasznált hűtővizét a Dunába) folyót elérő pontjától mért, 500 méterre lévő szelvényben a folyó vize nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Ennek betartására az erőmű üzemeltetőjének attól a pillanattól kezdve készülni kell, hogy a Duna hőmérséklete az erőmű feletti szelvényben eléri a 25 Celsius-fokot.

Az erőmű a folyóból másodpercenként mintegy 100 köbméter vizet emel ki, amely a hivatalos paksi közlés szerint „átlagosan 8 fokkal felmelegedve tér vissza a folyóba”. (Hogy erre miért van szükség, arról lásd keretes anyagunkat – a szerk.) Vagyis, ha az erőműbe 25 fokos Duna-víz érkezik, akkor az onnan kifolyó hűtővíz gyorsan a vörös zónába emelheti a folyó hőmérsékletét. Ezért a rendelet alapján minden egyes várható 0,1 Celsius-fokos túllépést 20 megawatt teljesítmény-visszafogással kell kompenzálni, s ezt addig és úgy kell folytatni, hogy a folyó vize a 30 fok alatti tartományban maradhasson. (Az említett 240 megawattos teljesítménycsökkentés, szakszóval visszaterhelés tehát elvileg 1,2 foknak megfelelő „kompenzáció” volt a Dunának: e nélkül a folyó Paks alatt elvben akár 31,2 fokra is melegedett volna.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.