A BYD-sztori

Kocsival jönnek

Belpol

A cég, amely mára a kínai és a globális elektromos­autó-ipar óriásává nőtte ki magát, kisvállalkozásként, húsz alkalmazottal indult az 1990-es évek közepén. A kínai állam szerepe a felpumpálásában máig nem tisztázott, miként az sem, hogy hogyan tud globális riválisainak árai alá kínálni – de ez a vásárlókat nem is igen érdekli. A cég felfutása mindenesetre álmatlan éjszakákat okoz a nagy amerikai és európai autó­gyártók vezetőinek.

Amikor Elon Musk 2014 júniusában bejelentette, hogy Észak-Nevadában ötmilliárd dollárból felépíti a lítiumionos akkumulátorokat gyártó Gigafactory–1-et, sokan megmosolyogták az indoklását. Musk azt mondta, a villanyautók közötti lassan éledő versenynél jóval fontosabb, hogy kinek van több és jobb akkumulátora. S az amerikai üzletember fején találta a szöget. Ám a legutóbbi időkig arra még ő sem számított, hogy 2024-re komoly versenytársa akad. Pedig éppen ez történik: immár a kínai BYD a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártó vállalata, miután a múlt év utolsó negyedévében átvette a vezetést a Teslától. Még nem biztos, hogy az irányítás kicsúszik Musk kezéből, de az igen, hogy a sokáig nem túl komolyan vett kínai vállalat leginkább az akkumulátortechnológiájának köszönheti a sikerét.

Makacs és vegyész királyfi

A BYD igazi kínai sikertörténet. A 80-as évek végétől a piacnyitási kísérletre kijelölt új gazdasági övezetben, Sencsenben hozták létre a BYD Battery Companyt. Az 1995-ben, a „keleti Hawaii” néven ismert dapengi területen bejegyzett cég csupán egyike volt annak a sok ezer kínai vállalati próbálkozásnak, amelyek az állami tervgazdaságot az üzleti élet liberális-kapitalista piacgazdaságával próbálták ötvözni. A cég élére egy mesebeli figura került: a hamar árvaságra jutott Vang Csuan-fu (Wang Chuanfu) az ország legszegényebb régiójából küzdötte fel magát a kínai milliárdosok toplistájára. A tanulásban is makacs és kérlelhetetlen fiatalember a kohászati, illetve vegyipari nehézfémekre specializálódott, és a biztonságot jelentő majdani professzori katedra helyett 29 évesen vállalkozónak állt: 2,5 millió jüannyi tőkével és 20 alkalmazottal fogott a világ meghódításába.

Vang egy régi interjújában elárulta, hogy a BYD név – amelyből manapság a Build Your Dreams szlogent is eredeztetik az amerikai sajtóban – valójában semmit nem jelent, ő csupán egy furcsa, feltűnő nevet akart adni a cégének. Más források viszont a cégalapító előrelátását emelik ki, és szerintük a névválasztás igencsak tudatos volt: a kisvállalkozás az első boltját a Yadi utcában nyitotta meg, ám a vásárokon és kiállításokon a betűrend alapján – Yadi Electronics – csak a standsorok végén kapott volna helyet. Ezért a Yadit megtoldotta, így lett Biyadi, s ennek a pinyin leírása adja ki a BYD-t.

Bármelyik verziót is tekintjük igaznak, az tény, hogy a BYD eredetileg semmi újjal nem rukkolt elő. Az elektronikai cég alapítása is abból a felismerésből eredt, hogy a japán akkucellagyártók az 1990-es évek második felében az addig használt nikkel-kadmium (Ni-Cd) alapú gyártási technológiáról más, drágább, automatizáltan gyártható és jobb tulajdonságúnak tekintett fémhibrides, majd lítium­ionos (Li-ion) megoldásra álltak át. A BYD azonban maradt az olcsó kézi munkánál, és a már kiforrott gyártási technológiát az alacsony költségigényű Ni-Cd technológiával párosítva, valamint egyre inkább a saját cégen belüli beszerzési és gyártási megoldásokat preferálva, és ennek köszönhetően optimális költségszerkezetet kialakítva hódította meg a piacot. A Sencsenbe áramló, kifogyhatatlannak tűnő olcsó munkaerő és az alig körvonalazható állami rásegítések eredőjeként a BYD két évvel az indulása után az apró műhelyből közepes méretű, százmillió jüan éves értékesítésre képes akkumulátorgyártóvá nőtt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!