Interjú

„A kínai tudás”

Varjas Ádám, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi igazgatója az európai autóipar válságáról és a kínai térnyeréséről

Belpol

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.

Magyar Narancs: Megmenti-e az európai autóipart legalább egy kis időre Elon Musk politikai és közéleti ámokfutása?

Varjas Ádám: Saját tapasztalatom is, de az európai és a magyarországi eladási adatok alapján is az biztos, hogy a Tesla-vásárlók száma csökken. Ebben kétségtelenül benne van Musk politikai ténykedése is. Az még nyitott kérdés, hogy ezt a Teslák iránti keresletben keletkezett űrt ki fogja betölteni: az európai autógyártók, a kínaiak, esetleg a japánok vagy a koreaiak? Egyelőre az a valószínűbb, hogy ebből a menetből nem feltétlenül az európai autógyártók fognak győztesen kijönni.

MN: Donald Trump vámintézkedései, az amerikai autóipari pozíciókat is megrengető, összevissza döntései nem csak Kanadát vagy Mexikót, de az EU-t is bevadították. Visszaerősíthet-e emiatt az európai autóipar az európai vevői felé?

VÁ: Az európai gyártókat is sújtó amerikai védővámok egyik következménye lehet az, hogy az európai vevő felértékelődik. De ebből a korábban nem látott mértékű vagdalkozásból Európa is kiveszi a részét, ami akkor is igaz, ha a vámok mértéke eltérő hatású. A kínai gyártók tavaly kapott 100 százalékos amerikai vámját semmilyen furfanggal nem lehet kimozogni, míg az EU sarcai, amelyeket gyártótól függően, differenciáltan vetettek ki a kínaiakra – ez a BYD esetében például 17 százalékos –, kezelhető szintű vámot jelent. Az ilyen mértékű vámtételeket részben beépítve az árazásba, a kínai gyártóknak megéri az európai piacon maradni, és folytatni a nagyon aktív terjeszkedési politikát. Az sem mellékes, hogy megkezdődött a bejelenté­sek politikai szintű lágyítása is, és elképzelhető, hogy nem vámtételekkel, hanem szabályozott minimumárakkal igyekszik az EU megvédeni a belső piacát a kínai autógyártókkal szemben.

MN: A politikai kavarás csak súlyosbítja az évek óta szenvedő európai autóipar bajait. A The Economist egy Ciao rendszámos Fiat 500-as naplementébe tűnésével illusztrálta az európai formavilágú autók halálát, a behemót SUV-okat okolva. De kié az ősbűn, és mi a legfőbb probléma?

VÁ: Az európai autóipar hagyományosan a belsőégésű motorok fejlesztésében volt érdekelt. Ez azt is jelentette, hogy a fosszilis üzemanyagot fogyasztó motorokba fektették be a K+F pénzüket. A megszigorított károsanyag-kibocsátási szabályzókkal ebbe nyúlt bele durván az uniós politika, amikor a világ többi részéhez képest szigorúbb emissziós és biztonságtechnikai szabványokat ír elő. Amikor 2023-ban az Európai Parlament megszavazta, hogy 2035-től az új személyautók és kisteherautók már nem bocsáthatnak ki szén-dioxidot, akkor ennek az elsődleges célja nem autóipari volt, hanem az, hogy a közlekedési ágazat 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon. Mégis az autógyártókra helyeztek ezzel nagy nyomást. Ebből pedig olyan gyorsított fejlesztési kényszer alakult ki, amire az iparágban egyik gyártó sem volt felkészülve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.