Megépül-e valaha Paks II.?

És utána a sötétség

Külpol

Az új magyar atomerőmű megvalósulásáról és az orosz részvétel melletti kitartásról biztosította közönségét a húsvétkor Moszkvából visszatért magyar külügyminiszter. Pedig az oroszok talán már nem is akarnak itt új blokkokat építeni, és helyettük más sem fog. Mindez nagyon sok pénzünkbe kerülhet, és még áram sem lesz belőle.

„Ez megvan!” – írta ki újabb moszkvai látogatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalára, a húsvéti hosszú hétvégén. Azt, hogy mi van meg, nem tudni pontosan. A kőolaj- és földgáz-megállapodásoknál nincs szó a mennyiségről és az árról, ahogyan az sem tudható, hogy Szijjártó pontosan mit írt alá Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával. A propagandagépezet etetésén túl másra aligha volt elegendő a miniszter semmitmondó közlése, miszerint sikerült megállapodni a kivitelezési és a finanszírozási szerződések módosításáról „a beruházás végrehajtása érdekében, hogy az új paksi blokkok minél hamarabb működhessenek”.

Szijjártó a tavaly nyári kormányalakítás után vette át az új magyar atomerőmű ügyét Süli Jánostól, s azóta nem először nyúlt efféle sikerkommunikációhoz.

Siker siker hátán

Augusztusban például a helyzetet félreértelmezve (vagy félremagyarázva) győzelmi jelentésként posztolta ki, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadott egy elvi, feltételekhez kötött engedélyt, így „az atomerőmű építésének előkészítési fázisából a valós építési fázisába tudunk átlépni” – miközben ez a dokumentum az atomerőmű építésére valójában nem jogosította fel a beruházót. Sőt olyannyira nem léptek át sehová, hogy idén februárban Lihacsov a paksi projektről azt ígérte, hogy a szükséges engedély megszerzését követően az építkezés 2024-ben kezdődhet meg.

A projekt haladásáról októberben is biztosította a külügyminiszter a nyilvánosságot, amikor a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) washingtoni konferenciájára tartva megüzente, hogy a Paks II. építésére szerződött beszállítók közül a francia Framatome-ot már meggyőzte, a GE-vel meg éppen tárgyalni készül arról, hogy a projektet nem kell félteni az esetleges szankcióktól. Novemberben Szocsiból, a XII. Atomexpóról jelentkezett be élőben a Híradóba, hogy kifejtse, a kormány miért fogja megnyerni az energiaszuverenitásért vívott harcát Paks II.-re alapozva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.