Hogyan lett Kína a világ villanyautós nagyhatalma, és meddig maradhat az?

Az akkusárkány

Gazdaság

Bajban van az európai és az észak-amerikai autóipar, amiért nem vette komolyan a villanyautós kihívást. A szektor radikális átalakítására régóta gyúró Kína a globális versenyfutás abszolút győztese is lehet.

 

A dél-koreai SNE Research adatai szerint a világban tavaly több mint 10 millió tisztán elektromos (BEV) autót adtak el. Ez a további 4,2 millió plug in hibriddel (PHEV) együtt bő 300 ezerrel több a fél évvel ezelőtti prognózisnál. Az aktuális – az energiaárak ingadozása, a túlfűtött verseny és a kormányzati támogatási politikák miatti problémák, illetve a töltési infrastruktúra hiányosságai okán meglehetősen visszafogott – modellezés 16,75 millió „konnektoros autó” eladását valószínűsíti 2024-ben. Ebből a kínai autógyárak majdnem 10 millióval részesedhetnek – egymillióval többel, mint tavaly. Pusztán e várható bővülés lefedi az európai elektromosautó-piac tavalyi forgalmának harmadát. A hivatalos adatok szerint az EU 27 tagországában összesen 1 538 621 darab új BEV eladását regisztrálták 2023-ban – ez 37 százalékos bővülés 2022-höz képest. Az EU-ban ezzel mintegy 4,7 millióra nőtt a tisztán elektromos üzemű autók száma. A kínai villanyautók még épp csak felbukkannak az uniós statisztikában. A januári eladások top 10-es listájára egyetlen kínai típus kapaszkodott föl: a valaha brit büszkeségnek számító MG márka villanyautója, a 12 millió forintért Magyarországon is kapható MG4 EV.

Az új autóipari forradalom hajtóereje az akkumulátorgyártás; az akku az új járműkonstrukciók szíve, amely megszabja a járművek tempóját és szívósságát – és ez viszi el a gyártási költség 40 százalékát. Visszatekintve nyilvánvaló: a legnagyobb hibát azzal követte el az európai és az észak-amerikai autóipar, hogy a 2010-es évek elején nem vette komolyan a villanyautók piacra érkezését és azt, hogy az akkumulátorgyártási képesség határozza meg majd a szektor jövőjét. Kevesen gondolták, hogy az akkumulátorgyártás valaha is eljut arra a költségszintre, amellyel az olajipar kihívójává válhat – emlékeztet Akshat Rathi a közelmúltban megjelent könyvében (Climate Capitalism, Greystone Books, 2023). A Bloomberg riportere a zöldgazdaság aktuális példabeszédeihez az akkumulátorgyártás japán, dél-koreai és kínai összefüggéseit is megvizsgálva arra jut, hogy Kína időben kidolgozta és meg is valósította a terveit – és ezért van előnyben a versenytársaihoz képest. Aki nagy biztonsággal tud sok, gyorsan tölthető, erős és könnyű akkucellákat szállítani az autógyáraknak, azé a fele királyság. De talán az egész is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.