Hogyan lett Kína a világ villanyautós nagyhatalma, és meddig maradhat az?

Az akkusárkány

Gazdaság

Bajban van az európai és az észak-amerikai autóipar, amiért nem vette komolyan a villanyautós kihívást. A szektor radikális átalakítására régóta gyúró Kína a globális versenyfutás abszolút győztese is lehet.

 

A dél-koreai SNE Research adatai szerint a világban tavaly több mint 10 millió tisztán elektromos (BEV) autót adtak el. Ez a további 4,2 millió plug in hibriddel (PHEV) együtt bő 300 ezerrel több a fél évvel ezelőtti prognózisnál. Az aktuális – az energiaárak ingadozása, a túlfűtött verseny és a kormányzati támogatási politikák miatti problémák, illetve a töltési infrastruktúra hiányosságai okán meglehetősen visszafogott – modellezés 16,75 millió „konnektoros autó” eladását valószínűsíti 2024-ben. Ebből a kínai autógyárak majdnem 10 millióval részesedhetnek – egymillióval többel, mint tavaly. Pusztán e várható bővülés lefedi az európai elektromosautó-piac tavalyi forgalmának harmadát. A hivatalos adatok szerint az EU 27 tagországában összesen 1 538 621 darab új BEV eladását regisztrálták 2023-ban – ez 37 százalékos bővülés 2022-höz képest. Az EU-ban ezzel mintegy 4,7 millióra nőtt a tisztán elektromos üzemű autók száma. A kínai villanyautók még épp csak felbukkannak az uniós statisztikában. A januári eladások top 10-es listájára egyetlen kínai típus kapaszkodott föl: a valaha brit büszkeségnek számító MG márka villanyautója, a 12 millió forintért Magyarországon is kapható MG4 EV.

Az új autóipari forradalom hajtóereje az akkumulátorgyártás; az akku az új járműkonstrukciók szíve, amely megszabja a járművek tempóját és szívósságát – és ez viszi el a gyártási költség 40 százalékát. Visszatekintve nyilvánvaló: a legnagyobb hibát azzal követte el az európai és az észak-amerikai autóipar, hogy a 2010-es évek elején nem vette komolyan a villanyautók piacra érkezését és azt, hogy az akkumulátorgyártási képesség határozza meg majd a szektor jövőjét. Kevesen gondolták, hogy az akkumulátorgyártás valaha is eljut arra a költségszintre, amellyel az olajipar kihívójává válhat – emlékeztet Akshat Rathi a közelmúltban megjelent könyvében (Climate Capitalism, Greystone Books, 2023). A Bloomberg riportere a zöldgazdaság aktuális példabeszédeihez az akkumulátorgyártás japán, dél-koreai és kínai összefüggéseit is megvizsgálva arra jut, hogy Kína időben kidolgozta és meg is valósította a terveit – és ezért van előnyben a versenytársaihoz képest. Aki nagy biztonsággal tud sok, gyorsan tölthető, erős és könnyű akkucellákat szállítani az autógyáraknak, azé a fele királyság. De talán az egész is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.