Vállalkozások tömegét teheti tönkre a drága áram

Kényszer alatt

Belpol

Nem tér vissza a múlt évtized végi olcsó áram a piacra, de olyan észvesztően drága sem lesz, mint tavaly volt. Az áramtőzsdei áresés hatását sok vállalkozó szeretné már a villanyszámláján is érezni – ám a rossz éves szerződésekbe ragadt cégeknek nemigen van mozgásterük.

Bea egy budapesti kis kávézó tulajdonosa. Nemcsak értékesít, maga is süt, édes péksüteményei több felkapott helyen is biztos pontjai a kínálatnak. A kávézó és a sütimanufaktúra eszközei hónapról hónapra nagyjából ugyanannyi áramot fogyasztanak, tavaly januárban 11 045 kilowattórát, idén januárban 10 989-et. A tavaly januári villanyszámla 30,62 forint/kilowattóra ár mellett nagyjából 62 ezer forint volt, az idei első havi viszont 231,16 forintos egységárnál majd’ 300 ezer forint.

Bea vállalkozása azon kkv-k közé tartozik, amelyeket tavaly arról győzött meg az áramkereskedőjük, hogy egy évre fix áron szerződjenek vele az áramszolgáltatásra. Igaz, Beának más lehetőséget nem is kínált föl a szolgáltató, más kereskedők pedig akkor, októberben vagy nem is válaszoltak a megkeresésre, vagy ha mégis, gyorsan kiderült, hogy mivel túl kicsi a fogyasztás, nincs is ajánlatuk e vállalkozás számára. Bea azon véleményével sincs egyedül, hogy „minimum gyanús”, hogy hónapok óta nyugodtabb az árampiac, az árak jelentősen csökkentek – a szolgáltató viszont „ez ügyben már nem jelentkezik”. Nem látja be, miért kellene neki értenie és átlátnia az árampiac működését, hiszen ő sem várja el a vevőitől, hogy fejből tudják a csokis-banános sütemény receptjét.

Mivel nem voltak rákényszerítve, a magyarországi vállalkozók zöme korábban semmit nem tudott arról a bonyolult rendszerről, amelyben a cégük áramhoz jutott; áram-, gáz- és vízfogyasztásuk kordában tartására jobbára a nagyobb fogyasztók figyeltek oda. Ők kezdtek foglalkoztatni energetikust is (ez 2016-tól vált kötelezővé minden olyan vállalkozásnál, amelynek éves áramfogyasztása három éven át meghaladja a 400 ezer kilowattórát), és a költségeiket gyakran a fogyasztás optimalizálását célzó energetikai beruházással csökkentették. A kkv-knál azonban erre sem ember nem volt, sem kényszerítő helyzet nem állt elő – így e cégek a tavaly több irányból is alaposan megrángatott árampiacon hirtelen kiszolgáltatott helyzetben találták magukat.

Jött az ár

Az árampiac fő szereplői a termelő, a kereskedő és a fogyasztó; illetve az áram továbbításához szükséges infrastruktúrát, berendezéseket, vezetékeket birtokló hálózati cégek. (A magyarországi kereskedőkről és a hálózati cégekről lásd Ez a piac című keretes anyagunkat.) Az áramár elmúlt évekbeli változásairól a magyar áramtőzsde (HUPX) adataiból kaphatunk képet. A piacon elérhető átlagár 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben 50 euró/megawattóra körüli volt, 2020-ban pedig 39-re esett. Már a következő esztendő brutális változást hozott: 2021-ben 114 euró lett az átlagár, hogy aztán 2022-ben 272 euróra emelkedjen. Az idei első félévben 117-nél tartunk. Ezek a tőzsdei árak azt mutatják, hogy mennyit fizetett a kereskedő a termelőnek (az erőműveknek) – a kiskereskedelmi ár, vagyis amennyit a fogyasztó fizet a kereskedőnek, ennél értelemszerűen és hosszú távon magasabb kell, hogy legyen. Hogy mennyivel, arról nehéz teljes képet alkotni, mivel ezek magánszerződések – a tendencia azonban jól kivehető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.