Vállalkozások tömegét teheti tönkre a drága áram

Kényszer alatt

Belpol

Nem tér vissza a múlt évtized végi olcsó áram a piacra, de olyan észvesztően drága sem lesz, mint tavaly volt. Az áramtőzsdei áresés hatását sok vállalkozó szeretné már a villanyszámláján is érezni – ám a rossz éves szerződésekbe ragadt cégeknek nemigen van mozgásterük.

Bea egy budapesti kis kávézó tulajdonosa. Nemcsak értékesít, maga is süt, édes péksüteményei több felkapott helyen is biztos pontjai a kínálatnak. A kávézó és a sütimanufaktúra eszközei hónapról hónapra nagyjából ugyanannyi áramot fogyasztanak, tavaly januárban 11 045 kilowattórát, idén januárban 10 989-et. A tavaly januári villanyszámla 30,62 forint/kilowattóra ár mellett nagyjából 62 ezer forint volt, az idei első havi viszont 231,16 forintos egységárnál majd’ 300 ezer forint.

Bea vállalkozása azon kkv-k közé tartozik, amelyeket tavaly arról győzött meg az áramkereskedőjük, hogy egy évre fix áron szerződjenek vele az áramszolgáltatásra. Igaz, Beának más lehetőséget nem is kínált föl a szolgáltató, más kereskedők pedig akkor, októberben vagy nem is válaszoltak a megkeresésre, vagy ha mégis, gyorsan kiderült, hogy mivel túl kicsi a fogyasztás, nincs is ajánlatuk e vállalkozás számára. Bea azon véleményével sincs egyedül, hogy „minimum gyanús”, hogy hónapok óta nyugodtabb az árampiac, az árak jelentősen csökkentek – a szolgáltató viszont „ez ügyben már nem jelentkezik”. Nem látja be, miért kellene neki értenie és átlátnia az árampiac működését, hiszen ő sem várja el a vevőitől, hogy fejből tudják a csokis-banános sütemény receptjét.

Mivel nem voltak rákényszerítve, a magyarországi vállalkozók zöme korábban semmit nem tudott arról a bonyolult rendszerről, amelyben a cégük áramhoz jutott; áram-, gáz- és vízfogyasztásuk kordában tartására jobbára a nagyobb fogyasztók figyeltek oda. Ők kezdtek foglalkoztatni energetikust is (ez 2016-tól vált kötelezővé minden olyan vállalkozásnál, amelynek éves áramfogyasztása három éven át meghaladja a 400 ezer kilowattórát), és a költségeiket gyakran a fogyasztás optimalizálását célzó energetikai beruházással csökkentették. A kkv-knál azonban erre sem ember nem volt, sem kényszerítő helyzet nem állt elő – így e cégek a tavaly több irányból is alaposan megrángatott árampiacon hirtelen kiszolgáltatott helyzetben találták magukat.

Jött az ár

Az árampiac fő szereplői a termelő, a kereskedő és a fogyasztó; illetve az áram továbbításához szükséges infrastruktúrát, berendezéseket, vezetékeket birtokló hálózati cégek. (A magyarországi kereskedőkről és a hálózati cégekről lásd Ez a piac című keretes anyagunkat.) Az áramár elmúlt évekbeli változásairól a magyar áramtőzsde (HUPX) adataiból kaphatunk képet. A piacon elérhető átlagár 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben 50 euró/megawattóra körüli volt, 2020-ban pedig 39-re esett. Már a következő esztendő brutális változást hozott: 2021-ben 114 euró lett az átlagár, hogy aztán 2022-ben 272 euróra emelkedjen. Az idei első félévben 117-nél tartunk. Ezek a tőzsdei árak azt mutatják, hogy mennyit fizetett a kereskedő a termelőnek (az erőműveknek) – a kiskereskedelmi ár, vagyis amennyit a fogyasztó fizet a kereskedőnek, ennél értelemszerűen és hosszú távon magasabb kell, hogy legyen. Hogy mennyivel, arról nehéz teljes képet alkotni, mivel ezek magánszerződések – a tendencia azonban jól kivehető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.