Vállalkozások tömegét teheti tönkre a drága áram

Kényszer alatt

Belpol

Nem tér vissza a múlt évtized végi olcsó áram a piacra, de olyan észvesztően drága sem lesz, mint tavaly volt. Az áramtőzsdei áresés hatását sok vállalkozó szeretné már a villanyszámláján is érezni – ám a rossz éves szerződésekbe ragadt cégeknek nemigen van mozgásterük.

Bea egy budapesti kis kávézó tulajdonosa. Nemcsak értékesít, maga is süt, édes péksüteményei több felkapott helyen is biztos pontjai a kínálatnak. A kávézó és a sütimanufaktúra eszközei hónapról hónapra nagyjából ugyanannyi áramot fogyasztanak, tavaly januárban 11 045 kilowattórát, idén januárban 10 989-et. A tavaly januári villanyszámla 30,62 forint/kilowattóra ár mellett nagyjából 62 ezer forint volt, az idei első havi viszont 231,16 forintos egységárnál majd’ 300 ezer forint.

Bea vállalkozása azon kkv-k közé tartozik, amelyeket tavaly arról győzött meg az áramkereskedőjük, hogy egy évre fix áron szerződjenek vele az áramszolgáltatásra. Igaz, Beának más lehetőséget nem is kínált föl a szolgáltató, más kereskedők pedig akkor, októberben vagy nem is válaszoltak a megkeresésre, vagy ha mégis, gyorsan kiderült, hogy mivel túl kicsi a fogyasztás, nincs is ajánlatuk e vállalkozás számára. Bea azon véleményével sincs egyedül, hogy „minimum gyanús”, hogy hónapok óta nyugodtabb az árampiac, az árak jelentősen csökkentek – a szolgáltató viszont „ez ügyben már nem jelentkezik”. Nem látja be, miért kellene neki értenie és átlátnia az árampiac működését, hiszen ő sem várja el a vevőitől, hogy fejből tudják a csokis-banános sütemény receptjét.

Mivel nem voltak rákényszerítve, a magyarországi vállalkozók zöme korábban semmit nem tudott arról a bonyolult rendszerről, amelyben a cégük áramhoz jutott; áram-, gáz- és vízfogyasztásuk kordában tartására jobbára a nagyobb fogyasztók figyeltek oda. Ők kezdtek foglalkoztatni energetikust is (ez 2016-tól vált kötelezővé minden olyan vállalkozásnál, amelynek éves áramfogyasztása három éven át meghaladja a 400 ezer kilowattórát), és a költségeiket gyakran a fogyasztás optimalizálását célzó energetikai beruházással csökkentették. A kkv-knál azonban erre sem ember nem volt, sem kényszerítő helyzet nem állt elő – így e cégek a tavaly több irányból is alaposan megrángatott árampiacon hirtelen kiszolgáltatott helyzetben találták magukat.

Jött az ár

Az árampiac fő szereplői a termelő, a kereskedő és a fogyasztó; illetve az áram továbbításához szükséges infrastruktúrát, berendezéseket, vezetékeket birtokló hálózati cégek. (A magyarországi kereskedőkről és a hálózati cégekről lásd Ez a piac című keretes anyagunkat.) Az áramár elmúlt évekbeli változásairól a magyar áramtőzsde (HUPX) adataiból kaphatunk képet. A piacon elérhető átlagár 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben 50 euró/megawattóra körüli volt, 2020-ban pedig 39-re esett. Már a következő esztendő brutális változást hozott: 2021-ben 114 euró lett az átlagár, hogy aztán 2022-ben 272 euróra emelkedjen. Az idei első félévben 117-nél tartunk. Ezek a tőzsdei árak azt mutatják, hogy mennyit fizetett a kereskedő a termelőnek (az erőműveknek) – a kiskereskedelmi ár, vagyis amennyit a fogyasztó fizet a kereskedőnek, ennél értelemszerűen és hosszú távon magasabb kell, hogy legyen. Hogy mennyivel, arról nehéz teljes képet alkotni, mivel ezek magánszerződések – a tendencia azonban jól kivehető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.