Vállalkozások tömegét teheti tönkre a drága áram

Kényszer alatt

Belpol

Nem tér vissza a múlt évtized végi olcsó áram a piacra, de olyan észvesztően drága sem lesz, mint tavaly volt. Az áramtőzsdei áresés hatását sok vállalkozó szeretné már a villanyszámláján is érezni – ám a rossz éves szerződésekbe ragadt cégeknek nemigen van mozgásterük.

Bea egy budapesti kis kávézó tulajdonosa. Nemcsak értékesít, maga is süt, édes péksüteményei több felkapott helyen is biztos pontjai a kínálatnak. A kávézó és a sütimanufaktúra eszközei hónapról hónapra nagyjából ugyanannyi áramot fogyasztanak, tavaly januárban 11 045 kilowattórát, idén januárban 10 989-et. A tavaly januári villanyszámla 30,62 forint/kilowattóra ár mellett nagyjából 62 ezer forint volt, az idei első havi viszont 231,16 forintos egységárnál majd’ 300 ezer forint.

Bea vállalkozása azon kkv-k közé tartozik, amelyeket tavaly arról győzött meg az áramkereskedőjük, hogy egy évre fix áron szerződjenek vele az áramszolgáltatásra. Igaz, Beának más lehetőséget nem is kínált föl a szolgáltató, más kereskedők pedig akkor, októberben vagy nem is válaszoltak a megkeresésre, vagy ha mégis, gyorsan kiderült, hogy mivel túl kicsi a fogyasztás, nincs is ajánlatuk e vállalkozás számára. Bea azon véleményével sincs egyedül, hogy „minimum gyanús”, hogy hónapok óta nyugodtabb az árampiac, az árak jelentősen csökkentek – a szolgáltató viszont „ez ügyben már nem jelentkezik”. Nem látja be, miért kellene neki értenie és átlátnia az árampiac működését, hiszen ő sem várja el a vevőitől, hogy fejből tudják a csokis-banános sütemény receptjét.

Mivel nem voltak rákényszerítve, a magyarországi vállalkozók zöme korábban semmit nem tudott arról a bonyolult rendszerről, amelyben a cégük áramhoz jutott; áram-, gáz- és vízfogyasztásuk kordában tartására jobbára a nagyobb fogyasztók figyeltek oda. Ők kezdtek foglalkoztatni energetikust is (ez 2016-tól vált kötelezővé minden olyan vállalkozásnál, amelynek éves áramfogyasztása három éven át meghaladja a 400 ezer kilowattórát), és a költségeiket gyakran a fogyasztás optimalizálását célzó energetikai beruházással csökkentették. A kkv-knál azonban erre sem ember nem volt, sem kényszerítő helyzet nem állt elő – így e cégek a tavaly több irányból is alaposan megrángatott árampiacon hirtelen kiszolgáltatott helyzetben találták magukat.

Jött az ár

Az árampiac fő szereplői a termelő, a kereskedő és a fogyasztó; illetve az áram továbbításához szükséges infrastruktúrát, berendezéseket, vezetékeket birtokló hálózati cégek. (A magyarországi kereskedőkről és a hálózati cégekről lásd Ez a piac című keretes anyagunkat.) Az áramár elmúlt évekbeli változásairól a magyar áramtőzsde (HUPX) adataiból kaphatunk képet. A piacon elérhető átlagár 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben 50 euró/megawattóra körüli volt, 2020-ban pedig 39-re esett. Már a következő esztendő brutális változást hozott: 2021-ben 114 euró lett az átlagár, hogy aztán 2022-ben 272 euróra emelkedjen. Az idei első félévben 117-nél tartunk. Ezek a tőzsdei árak azt mutatják, hogy mennyit fizetett a kereskedő a termelőnek (az erőműveknek) – a kiskereskedelmi ár, vagyis amennyit a fogyasztó fizet a kereskedőnek, ennél értelemszerűen és hosszú távon magasabb kell, hogy legyen. Hogy mennyivel, arról nehéz teljes képet alkotni, mivel ezek magánszerződések – a tendencia azonban jól kivehető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.