Lesz-e áram Azerbajdzsánból?

Majd legközelebb

Külpol

Úgy jön majd áram Magyarországra Azerbaj­dzsánból, ahogy gáz Türkmenisztánból. Pedig ez is elhangzott a Kossuth rádióban a minap.

„Azerbajdzsánban termelnénk óriási mennyiségben áramot, azt tenger alatt hoznánk Európába, Románián keresztül érne Magyarországra” – mondta szokásos monológjában az augusztus 20-i diktátortalálkozó utáni pénteken Orbán Viktor. E mondatnak egyetlen igaz eleme sincs: ha egyszer valóban megépülne egy ilyen transzkontinentális infra­struktúra, Azerbajdzsánban az áramot nem a magyarok termelnék, a tenger alatti távvezetékhez sem lenne érdemi közünk, és nem Magyarország lenne a valódi célpontja e lehetséges tranzitnak sem. És bár az azeri zöldáram-projektről már többször beszélt Orbán megnyilatkozásaiban, az egyelőre a tervezőasztalig sem jutott el.

A tavaly decemberben, Bukarestben aláírt előszerződésben (memorandum of understanding) llham Alijev azerbajdzsáni elnök, Irakli Garibasvili georgiai (grúz), Nicolae Ciuca akkori román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt rögzítette, hogy elképzelhetőnek tartanak egy olyan, majdan kidolgozandó szerződést, amelynek alapján Azerbajdzsánból Európába nagy mennyiségű villamos energia lesz exportálható. A projekt ugyan elvi támogatást kapott Ursula von Leyentől, bekerült az azeriek 10 éves hálózatfejlesztési tervébe, s a kaukázusi régió legnagyobb országa világbanki támogatással tavaly májusban nekilátott egy megvalósíthatósági tanulmánynak – de egyelőre ennyi történt. Mindez egyébként az Azerbajdzsán és Georgia közötti, majd onnét a Fekete-tengerben Romániáig lefektetendő nagyfeszültségű kábel projektjére vonatkozik; ennek célja, hogy fokozza a georgiai áramrendszer ellátásbiztonságát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.