Zsákutcában a magyar energiapolitika

Ürül már az áramkincstár

Belpol

Bár az illetékes főhivatalnokok nem győzik arról biztosítani a szakmát és a nyilvánosságot, hogy a hazai energiahelyzet egyre rendezettebb, valójában csak a kétségek és a kérdőjelek szaporodnak.

Április 27-én éjfélkor leállt Pakson a 3-as blokk, május 5-én kora este lekapcsolták a hálózatról a 4-es reaktoregységet is. Magyarország legnagyobb áramtermelő erőművére tervezett javítás vár: a 3-as blokkon főjavítást végeznek, az előzetes tervek szerint több mint két hónapig nem termel a magyar hálózatra; azt azonban, hogy a 4-es mi okból áll legalább egy hétig, nem tudni. A két blokk lekapcsolásával 1000 megawatt villamosenergia-termelési kapacitás esik ki a magyar hálózatból, ami a napi csúcstermelési érték ötöde. A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásához pedig a két paksi reaktor leállása után ennek az 1000 megawattnak több mint a háromszorosát kell importálni.

A „bizonyos” szint

Az import mértéke a rendszer működésére nézve kockázatot jelent. Jellemző, hogy a 30 százalék körüli áramimport arányát a kormányok a legutóbbi időkig veszélyes szintnek tartották, és – ha csak szóban is –, ennek mérséklésére újra meg újra ígéretet tettek. Palkovics László tavaly félbeszakadt második miniszteri ciklusának egyik célja az volt, hogy a hazai villamosenergia-termelő szektor átalakításával (a visontai gázerőművel, Paks II.-vel, a további naperőművekre, illetve először a szélre, majd a lemondása előtti időszakban már a geotermiára és a biomasszára beígért fejlesztési elképzelésekre támaszkodva) 20 százalék közelébe vigye le az importáram arányát. A magas importarány energiaszuverenitási kérdéseket is felvet, ráadásul az EU legfontosabb törekvése is az, hogy a tagállamok házon belül termeljenek meg annyit, amennyit képesek. Az importáram jelenléte a termelői mixben természetesen azt is jelentheti, hogy az összenyitott európai árampiacon olcsóbban lehet a termékhez jutni, mint a hazai termelésből, ám ez bizonyos szint fölött – és eddig a 30 százalék tűnt e bizonyos szintnek – már átviteli és ellátásbiztonsági kockázattal jár. 2021 januárjában Szerbia, Horvátország és Románia is órákra áram nélkül maradt, mert az európai termelés-fogyasztás egyensúly pillanatnyi megborulása miatt a rendszervédelem egyszerűen leválasztotta őket az uniós hálózatról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.