Ürül már az áramkincstár

Bár az illetékes főhivatalnokok nem győzik arról biztosítani a szakmát és a nyilvánosságot, hogy a hazai energiahelyzet egyre rendezettebb, valójában csak a kétségek és a kérdőjelek szaporodnak.

Április 27-én éjfélkor leállt Pakson a 3-as blokk, május 5-én kora este lekapcsolták a hálózatról a 4-es reaktoregységet is. Magyarország legnagyobb áramtermelő erőművére tervezett javítás vár: a 3-as blokkon főjavítást végeznek, az előzetes tervek szerint több mint két hónapig nem termel a magyar hálózatra; azt azonban, hogy a 4-es mi okból áll legalább egy hétig, nem tudni. A két blokk lekapcsolásával 1000 megawatt villamosenergia-termelési kapacitás esik ki a magyar hálózatból, ami a napi csúcstermelési érték ötöde. A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásához pedig a két paksi reaktor leállása után ennek az 1000 megawattnak több mint a háromszorosát kell importálni.

A „bizonyos” szint

Az import mértéke a rendszer működésére nézve kockázatot jelent. Jellemző, hogy a 30 százalék körüli áramimport arányát a kormányok a legutóbbi időkig veszélyes szintnek tartották, és – ha csak szóban is –, ennek mérséklésére újra meg újra ígéretet tettek. Palkovics László tavaly félbeszakadt második miniszteri ciklusának egyik célja az volt, hogy a hazai villamosenergia-termelő szektor átalakításával (a visontai gázerőművel, Paks II.-vel, a további naperőművekre, illetve először a szélre, majd a lemondása előtti időszakban már a geotermiára és a biomasszára beígért fejlesztési elképzelésekre támaszkodva) 20 százalék közelébe vigye le az importáram arányát. A magas importarány energiaszuverenitási kérdéseket is felvet, ráadásul az EU legfontosabb törekvése is az, hogy a tagállamok házon belül termeljenek meg annyit, amennyit képesek. Az importáram jelenléte a termelői mixben természetesen azt is jelentheti, hogy az összenyitott európai árampiacon olcsóbban lehet a termékhez jutni, mint a hazai termelésből, ám ez bizonyos szint fölött – és eddig a 30 százalék tűnt e bizonyos szintnek – már átviteli és ellátásbiztonsági kockázattal jár. 2021 januárjában Szerbia, Horvátország és Románia is órákra áram nélkül maradt, mert az európai termelés-fogyasztás egyensúly pillanatnyi megborulása miatt a rendszervédelem egyszerűen leválasztotta őket az uniós hálózatról.