Zsákutcában a magyar energiapolitika

Ürül már az áramkincstár

Belpol

Bár az illetékes főhivatalnokok nem győzik arról biztosítani a szakmát és a nyilvánosságot, hogy a hazai energiahelyzet egyre rendezettebb, valójában csak a kétségek és a kérdőjelek szaporodnak.

Április 27-én éjfélkor leállt Pakson a 3-as blokk, május 5-én kora este lekapcsolták a hálózatról a 4-es reaktoregységet is. Magyarország legnagyobb áramtermelő erőművére tervezett javítás vár: a 3-as blokkon főjavítást végeznek, az előzetes tervek szerint több mint két hónapig nem termel a magyar hálózatra; azt azonban, hogy a 4-es mi okból áll legalább egy hétig, nem tudni. A két blokk lekapcsolásával 1000 megawatt villamosenergia-termelési kapacitás esik ki a magyar hálózatból, ami a napi csúcstermelési érték ötöde. A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásához pedig a két paksi reaktor leállása után ennek az 1000 megawattnak több mint a háromszorosát kell importálni.

A „bizonyos” szint

Az import mértéke a rendszer működésére nézve kockázatot jelent. Jellemző, hogy a 30 százalék körüli áramimport arányát a kormányok a legutóbbi időkig veszélyes szintnek tartották, és – ha csak szóban is –, ennek mérséklésére újra meg újra ígéretet tettek. Palkovics László tavaly félbeszakadt második miniszteri ciklusának egyik célja az volt, hogy a hazai villamosenergia-termelő szektor átalakításával (a visontai gázerőművel, Paks II.-vel, a további naperőművekre, illetve először a szélre, majd a lemondása előtti időszakban már a geotermiára és a biomasszára beígért fejlesztési elképzelésekre támaszkodva) 20 százalék közelébe vigye le az importáram arányát. A magas importarány energiaszuverenitási kérdéseket is felvet, ráadásul az EU legfontosabb törekvése is az, hogy a tagállamok házon belül termeljenek meg annyit, amennyit képesek. Az importáram jelenléte a termelői mixben természetesen azt is jelentheti, hogy az összenyitott európai árampiacon olcsóbban lehet a termékhez jutni, mint a hazai termelésből, ám ez bizonyos szint fölött – és eddig a 30 százalék tűnt e bizonyos szintnek – már átviteli és ellátásbiztonsági kockázattal jár. 2021 januárjában Szerbia, Horvátország és Románia is órákra áram nélkül maradt, mert az európai termelés-fogyasztás egyensúly pillanatnyi megborulása miatt a rendszervédelem egyszerűen leválasztotta őket az uniós hálózatról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.