Zsákutcában a magyar energiapolitika

Ürül már az áramkincstár

Belpol

Bár az illetékes főhivatalnokok nem győzik arról biztosítani a szakmát és a nyilvánosságot, hogy a hazai energiahelyzet egyre rendezettebb, valójában csak a kétségek és a kérdőjelek szaporodnak.

Április 27-én éjfélkor leállt Pakson a 3-as blokk, május 5-én kora este lekapcsolták a hálózatról a 4-es reaktoregységet is. Magyarország legnagyobb áramtermelő erőművére tervezett javítás vár: a 3-as blokkon főjavítást végeznek, az előzetes tervek szerint több mint két hónapig nem termel a magyar hálózatra; azt azonban, hogy a 4-es mi okból áll legalább egy hétig, nem tudni. A két blokk lekapcsolásával 1000 megawatt villamosenergia-termelési kapacitás esik ki a magyar hálózatból, ami a napi csúcstermelési érték ötöde. A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásához pedig a két paksi reaktor leállása után ennek az 1000 megawattnak több mint a háromszorosát kell importálni.

A „bizonyos” szint

Az import mértéke a rendszer működésére nézve kockázatot jelent. Jellemző, hogy a 30 százalék körüli áramimport arányát a kormányok a legutóbbi időkig veszélyes szintnek tartották, és – ha csak szóban is –, ennek mérséklésére újra meg újra ígéretet tettek. Palkovics László tavaly félbeszakadt második miniszteri ciklusának egyik célja az volt, hogy a hazai villamosenergia-termelő szektor átalakításával (a visontai gázerőművel, Paks II.-vel, a további naperőművekre, illetve először a szélre, majd a lemondása előtti időszakban már a geotermiára és a biomasszára beígért fejlesztési elképzelésekre támaszkodva) 20 százalék közelébe vigye le az importáram arányát. A magas importarány energiaszuverenitási kérdéseket is felvet, ráadásul az EU legfontosabb törekvése is az, hogy a tagállamok házon belül termeljenek meg annyit, amennyit képesek. Az importáram jelenléte a termelői mixben természetesen azt is jelentheti, hogy az összenyitott európai árampiacon olcsóbban lehet a termékhez jutni, mint a hazai termelésből, ám ez bizonyos szint fölött – és eddig a 30 százalék tűnt e bizonyos szintnek – már átviteli és ellátásbiztonsági kockázattal jár. 2021 januárjában Szerbia, Horvátország és Románia is órákra áram nélkül maradt, mert az európai termelés-fogyasztás egyensúly pillanatnyi megborulása miatt a rendszervédelem egyszerűen leválasztotta őket az uniós hálózatról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.