„Szerencsések vagyunk, hogy még nem történt nukleáris baleset, de igyekezni kellene, mert egy nap elfogyhat a szerencsénk” – jellemezte május végén a zaporizzsjai atomerőmű körüli háborús helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A diplomata, aki korábban nukleáris fegyverek leszerelési tárgyalójaként dolgozott, a hatblokkos nukleáris áramtermelő infrastruktúra megmentését és biztonságba helyezésének kikényszerítését sürgette. Ezt teszi amúgy tavaly március 4-e óta – vagyis azóta, hogy az oroszok először megtámadták az erőművet.
Áramot már nem termel
Az erőmű a Dnipro folyásirány szerinti bal partján, egy picike félszigeten épült, Zaporizzsja városától délnyugatra, légvonalban bő 50, közúton vagy 120 kilométerre. A hat, egyenként 1000 megawatt teljesítményre képes, orosz VVER-típusú blokkból álló atomerőművet a szárazföldön csak Enerhodar városán át lehet megközelíteni; az üzemeltető személyzet kiszolgálására épült, 50 ezres város másik nevezetessége a víztározó partjánál lévő Győzelem park. Ha a háború nem teszi tönkre, a zaporizzsjai éppen a legszebb korban lévő atomerőművek közé tartozna a kontinensen: az építés beruházási költségeit nullára írva az olcsó termelés éveit élné. A három legidősebb blokk az üzemidő hosszabbított ciklusát tölti, az utolsó blokk pedig eleve 50 éves üzemidőre épült. A hat reaktor évente akár 42 terawattóra áramot is képes lenne megtermelni, ami békeidőben az ukrán áramigény ötöde. (Összehasonlításképpen: Magyarország éves villamosenergia-fogyasztása 47 terawattóra.) A háború kirobbanása előtt, 2022 februárjában a biztonsági, illetve javítási, karbantartási intézkedések miatt csak két reaktor üzemelt. Tavaly augusztus óta az erőmű nem termel áramot.
Ukrán és ENSZ-szakértők egyetértenek abban, hogy a Nova Kahovka-i gát június 6-i felrobbantása nem jelent közvetlen veszélyt a zaporizzsjai atomerőműre, ezt jelentették a NAÜ helyszínen dolgozó illetékesei is. Az ügynökség szerint a hűtéshez szükséges vízmennyiségpuffert az ukránok hónapokra előre biztosítani tudják. Segíti a helyzet kezelését, hogy az erőmű öt reaktora hideg leállításban van, sőt a legutolsó hírek szerint a hatodik blokkot is leállították. Ez utóbbit eddig a majdani könnyebb újraindítás érdekében 200–250 Celsius-fokon tartották, ami egyrészt meleg vizet biztosított Enerhodarnak, másrészt ezzel helyben előállítható volt az a technológiai gőz, amely a folyékony radioaktív hulladék kezeléséhez szükséges. Azonban a leállított reaktorokat továbbra is hűteni kell – immár hatot –, hogy ezzel megakadályozzák az üzemanyag-olvadást. Ha ennél kevesebbet, de hűtővizet igényel a kiégett fűtőelemekkel teli hűtőmedence működtetése is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
