Orbán és az új földgázerőművek

Áramgyárak és álomgyárak  

Belpol

Az energiaszektorban a kormányzat most éppen a földgáztüzelésű villamos erőművek építésére esküszik. Ám sem az nem világos, hogy mi végre, sem az, hogy miből, kinek a pénzén épülne a három új, méregdrága „áramgyár”.

A magyar energiapolitika zavarodottságát Orbán Viktor megnyilatkozásai jelzik a legvilágosabban. A miniszterelnök tavaly júliusban, Tusnádfürdőn még arról értekezett, hogy a magyar gazdaság gázfüggőségét csökkenteni kell, idén március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján viszont már azzal indított, hogy a magyar gazdaságnak leginkább három új gázturbinás egység megépítésére van szüksége. Mégpedig azért, „hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már”.

A két megnyilatkozás közt eltelt nyolc hónapban az Európai Unió rajtunk kívül eső része erőltetett menetben szabadult az orosz gáztól, az ebből fakadó átmeneti problémákat folyamatosan próbálja áthidalni, s mindehhez immár támogatási forrásokat is elkülönített. Magyarországon eközben a kormány egyszerre szektor-, lakosság- és gazdaságmentőnek kikiáltott csomagja lényegében megbukott; s ráadásul a kormány új, energiaintenzív fogyasztókat hív be az országba. Ezzel nem csak a gázfogyasztás növekedését idézi elő, de a villamosenergia-rendszer eddig is meglévő problémái mellé újabb gondokat generál.

Orbán március 9-i MKIK-s bejelentése után a hatalmi gépezet mindenesetre működésbe lépett. Március 13-án az Energiaügyi Minisztérium közleményben erősítette meg, hogy „a tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül”. Egy héttel később a Közbeszerzési Értesítőben két tételben is megjelent, hogy az „uniós, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítése” felhívásra április 25-ig lehet jelentkezni. Mindez egyelőre feltételes módban értendő, mivel jelenleg nincs erre pénze sem a gázbeszerzési kötelmek miatt jelentősen eladósodott állami energiaholdingnak, sem a mögötte ügyeskedő kormánynak. De merre vezetne az az új út, amelyet a kormányfő a magyar energiapolitika számára kijelölt, s járható lenne-e egyáltalán? Megépülhet-e az új 1650 MW gázerőművi kapacitás, és ha igen, mi végre? Óriási összegekről beszélünk: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb körképe (Energy Outlook 2022) szerint a piacon jelenleg 1 megawatt modern gázerőművi kapacitás megépítése 1–1,2 millió dollárba kerül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.