Orbán és az új földgázerőművek

Áramgyárak és álomgyárak  

Belpol

Az energiaszektorban a kormányzat most éppen a földgáztüzelésű villamos erőművek építésére esküszik. Ám sem az nem világos, hogy mi végre, sem az, hogy miből, kinek a pénzén épülne a három új, méregdrága „áramgyár”.

A magyar energiapolitika zavarodottságát Orbán Viktor megnyilatkozásai jelzik a legvilágosabban. A miniszterelnök tavaly júliusban, Tusnádfürdőn még arról értekezett, hogy a magyar gazdaság gázfüggőségét csökkenteni kell, idén március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján viszont már azzal indított, hogy a magyar gazdaságnak leginkább három új gázturbinás egység megépítésére van szüksége. Mégpedig azért, „hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már”.

A két megnyilatkozás közt eltelt nyolc hónapban az Európai Unió rajtunk kívül eső része erőltetett menetben szabadult az orosz gáztól, az ebből fakadó átmeneti problémákat folyamatosan próbálja áthidalni, s mindehhez immár támogatási forrásokat is elkülönített. Magyarországon eközben a kormány egyszerre szektor-, lakosság- és gazdaságmentőnek kikiáltott csomagja lényegében megbukott; s ráadásul a kormány új, energiaintenzív fogyasztókat hív be az országba. Ezzel nem csak a gázfogyasztás növekedését idézi elő, de a villamosenergia-rendszer eddig is meglévő problémái mellé újabb gondokat generál.

Orbán március 9-i MKIK-s bejelentése után a hatalmi gépezet mindenesetre működésbe lépett. Március 13-án az Energiaügyi Minisztérium közleményben erősítette meg, hogy „a tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül”. Egy héttel később a Közbeszerzési Értesítőben két tételben is megjelent, hogy az „uniós, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítése” felhívásra április 25-ig lehet jelentkezni. Mindez egyelőre feltételes módban értendő, mivel jelenleg nincs erre pénze sem a gázbeszerzési kötelmek miatt jelentősen eladósodott állami energiaholdingnak, sem a mögötte ügyeskedő kormánynak. De merre vezetne az az új út, amelyet a kormányfő a magyar energiapolitika számára kijelölt, s járható lenne-e egyáltalán? Megépülhet-e az új 1650 MW gázerőművi kapacitás, és ha igen, mi végre? Óriási összegekről beszélünk: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb körképe (Energy Outlook 2022) szerint a piacon jelenleg 1 megawatt modern gázerőművi kapacitás megépítése 1–1,2 millió dollárba kerül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.