Orbán és az új földgázerőművek

Áramgyárak és álomgyárak  

Belpol

Az energiaszektorban a kormányzat most éppen a földgáztüzelésű villamos erőművek építésére esküszik. Ám sem az nem világos, hogy mi végre, sem az, hogy miből, kinek a pénzén épülne a három új, méregdrága „áramgyár”.

A magyar energiapolitika zavarodottságát Orbán Viktor megnyilatkozásai jelzik a legvilágosabban. A miniszterelnök tavaly júliusban, Tusnádfürdőn még arról értekezett, hogy a magyar gazdaság gázfüggőségét csökkenteni kell, idén március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján viszont már azzal indított, hogy a magyar gazdaságnak leginkább három új gázturbinás egység megépítésére van szüksége. Mégpedig azért, „hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már”.

A két megnyilatkozás közt eltelt nyolc hónapban az Európai Unió rajtunk kívül eső része erőltetett menetben szabadult az orosz gáztól, az ebből fakadó átmeneti problémákat folyamatosan próbálja áthidalni, s mindehhez immár támogatási forrásokat is elkülönített. Magyarországon eközben a kormány egyszerre szektor-, lakosság- és gazdaságmentőnek kikiáltott csomagja lényegében megbukott; s ráadásul a kormány új, energiaintenzív fogyasztókat hív be az országba. Ezzel nem csak a gázfogyasztás növekedését idézi elő, de a villamosenergia-rendszer eddig is meglévő problémái mellé újabb gondokat generál.

Orbán március 9-i MKIK-s bejelentése után a hatalmi gépezet mindenesetre működésbe lépett. Március 13-án az Energiaügyi Minisztérium közleményben erősítette meg, hogy „a tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül”. Egy héttel később a Közbeszerzési Értesítőben két tételben is megjelent, hogy az „uniós, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítése” felhívásra április 25-ig lehet jelentkezni. Mindez egyelőre feltételes módban értendő, mivel jelenleg nincs erre pénze sem a gázbeszerzési kötelmek miatt jelentősen eladósodott állami energiaholdingnak, sem a mögötte ügyeskedő kormánynak. De merre vezetne az az új út, amelyet a kormányfő a magyar energiapolitika számára kijelölt, s járható lenne-e egyáltalán? Megépülhet-e az új 1650 MW gázerőművi kapacitás, és ha igen, mi végre? Óriási összegekről beszélünk: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb körképe (Energy Outlook 2022) szerint a piacon jelenleg 1 megawatt modern gázerőművi kapacitás megépítése 1–1,2 millió dollárba kerül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.