Áramgyárak és álomgyárak

Az energiaszektorban a kormányzat most éppen a földgáztüzelésű villamos erőművek építésére esküszik. Ám sem az nem világos, hogy mi végre, sem az, hogy miből, kinek a pénzén épülne a három új, méregdrága „áramgyár”.

A magyar energiapolitika zavarodottságát Orbán Viktor megnyilatkozásai jelzik a legvilágosabban. A miniszterelnök tavaly júliusban, Tusnádfürdőn még arról értekezett, hogy a magyar gazdaság gázfüggőségét csökkenteni kell, idén március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján viszont már azzal indított, hogy a magyar gazdaságnak leginkább három új gázturbinás egység megépítésére van szüksége. Mégpedig azért, „hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már”.

A két megnyilatkozás közt eltelt nyolc hónapban az Európai Unió rajtunk kívül eső része erőltetett menetben szabadult az orosz gáztól, az ebből fakadó átmeneti problémákat folyamatosan próbálja áthidalni, s mindehhez immár támogatási forrásokat is elkülönített. Magyarországon eközben a kormány egyszerre szektor-, lakosság- és gazdaságmentőnek kikiáltott csomagja lényegében megbukott; s ráadásul a kormány új, energiaintenzív fogyasztókat hív be az országba. Ezzel nem csak a gázfogyasztás növekedését idézi elő, de a villamosenergia-rendszer eddig is meglévő problémái mellé újabb gondokat generál.

Orbán március 9-i MKIK-s bejelentése után a hatalmi gépezet mindenesetre működésbe lépett. Március 13-án az Energiaügyi Minisztérium közleményben erősítette meg, hogy „a tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül”. Egy héttel később a Közbeszerzési Értesítőben két tételben is megjelent, hogy az „uniós, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítése” felhívásra április 25-ig lehet jelentkezni. Mindez egyelőre feltételes módban értendő, mivel jelenleg nincs erre pénze sem a gázbeszerzési kötelmek miatt jelentősen eladósodott állami energiaholdingnak, sem a mögötte ügyeskedő kormánynak. De merre vezetne az az új út, amelyet a kormányfő a magyar energiapolitika számára kijelölt, s járható lenne-e egyáltalán? Megépülhet-e az új 1650 MW gázerőművi kapacitás, és ha igen, mi végre? Óriási összegekről beszélünk: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb körképe (Energy Outlook 2022) szerint a piacon jelenleg 1 megawatt modern gázerőművi kapacitás megépítése 1–1,2 millió dollárba kerül.