Elefánt a médiában
A pénz megvan az üzletre, de a részvényesek még húzódoznak. A világ legöntörvényűbb milliárdosa a hasonlóan öntörvényű Twitterre akarja rátenni a kezét, és azt is nehéz megfejteni, hogy mit akar vele tenni.
A pénz megvan az üzletre, de a részvényesek még húzódoznak. A világ legöntörvényűbb milliárdosa a hasonlóan öntörvényű Twitterre akarja rátenni a kezét, és azt is nehéz megfejteni, hogy mit akar vele tenni.
A videójátékokkal a műfaj megjelenésekor, a múlt évszázad második felében legfeljebb a fejlesztők és a forgalmazók kerestek pénzt – úgy volt ezzel a világ, mint bármilyen más jószággal. Aztán az internet, mint annyi minden mást, ezt is megkavarta. Hogyan szivárgott be a játékokba az igazi pénz, és miért baj ez?
Lehet-e élni Netflix és HBO nélkül? Mi történik, ha nem frissíthető a Windows? Felszállhatnak-e biztonsággal a repülők, ha nincs pótalkatrész és elmaradnak szervizszolgáltatások? Utánanéztünk, hogy mennyire áll meg az élet Oroszországban a Nyugat technológiai szankcióinak hatására.
A hálózatra kötött, távvezérelhető berendezéseink magukban rejtik a veszélyt, hogy valaki távolról átveszi felettük az uralmat. Minél komolyabb rendszerek távszabályozásáért felelősek az eszközök, annál nagyobb kárt tudnak okozni a támadók. Egy-egy kritikus rendszer hirtelen kiesése emberhalálhoz vezethet.
Szeptember elején az Apple úgy döntött, mégsem indítja el a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyagokat felismerő rendszerét. Az iPhone-okon futó, mesterséges intelligencia alapúnak mondott funkció automatikusan szűrte volna a fotókat, amelyeket a tulajdonos a felhőbe feltölt.
A koronavírus okozta csiphiány következtében szinte teljesen kész autók sorakoznak a gyárak udvarán. De nem csak az autógyártók, más iparágak is bajba kerültek.
Elveszettnek hitt festmények, fiókok mélyén lappangó kéziratok, filmklasszikusok fellelhetetlen, eredeti kópiái – az effajta felsorolásokból a videójátékok rendre kimaradnak, pedig e művészeti ág hatásait kár lenne lebecsülni. És elveszett kincsek bőven akadnak itt is.
A dark web azokat a helyeket jelöli az interneten, ahová nem látnak be a keresők, nem tévednek be véletlenül a hétköznapi felhasználók. A net sikátorairól, feketepiacairól van szó, az olyan, állam elől elzárt területekről, amelyek a kiberdisszidenseknek nyújtanak menedéket.
A Google nemrég két, a mesterséges intelligencia etikával foglalkozó szakembert is kirúgott. De hogyan dönti el egy nagy techcég, hogy milyen az etikus MI? Mit tehet ez ügyben az állam és milyen lehetőséget jelent ez Európának?
A politikai szereplőket a pénzügyi platformok eddig kesztyűs kézzel kezelték, de a helyzet változni látszik, a Capitolium ostroma után az Amazon és a Shopify is lépett. A szélsőséges politikai aktorok mellett azonban bárkinek megnehezíthetik az életét a nagy internetes szolgáltatók. Aki ma platformokra költözteti az üzletét, azonmód kiszolgáltatottá is válik nekik.