Miért akarja Elon Musk megszerezni a Twittert?

Elefánt a médiában

Tudomány

A pénz megvan az üzletre, de a részvényesek még húzódoznak. A világ legöntörvényűbb milliárdosa a hasonlóan öntörvényű Twitterre akarja rátenni a kezét, és azt is nehéz megfejteni, hogy mit akar vele tenni.

Egyszerű lenne azt mondani, hogy Elon Musk, az ismert amerikai vállalkozó a napokban megvásárolta a Twitter nevű közösségi szolgáltatást. Az állítás azonban ebben a formájában annyira elnagyolt, hogy jelen cikkünkben mást sem teszünk majd, mint finomítjuk.

Magyarországon nem terjedt el széles körben a Twitter; itthon először a Facebook és a Tumblr közösségi oldalak váltak népszerűvé, majd felzárkózott melléjük a YouTube, az Instagram, a Reddit és a TikTok is. Éppen ezért kezdjük azzal, hogy mi is ez a tizenhat éve alapított oldal. A Twitteren az ember a saját hírfolyamát írhatja, illetve gazdagíthatja megosztott tartalmakkal. A Facebookhoz képest lecsupaszított a felület, rövid üzenetekben lehet kommunikálni, kinyilatkoztatni vagy vitatkozni másokkal. Az oldal trükkje az, hogy könnyen lehet hírességeket, politikusokat, szakértőket követni, és ugyanilyen könnyen lehet hasonló érdeklődésű embere­ket magunk köré gyűjteni.

Magyarországon a Twitter nem politikai tényező, ezt a kormányzati és állami médiaköltésekből is meg lehet becsülni. Míg a választás alatt számolatlanul locsolták a pénzt a Facebookon felépítendő Fidesz-közeli véleményvezérekre, addig a Twitterre csupán néhány troll jutott. Az Egyesült Államokban azonban más a helyzet, Donald Trump ezen a platformon tette négy elnöki évének legnagyobb visszhangot keltő bejelentéseit. És bár a közösségi oldal szabályzatát többszörösen megsértette, csak akkor tiltották ki onnan, amikor a híveit a törvényes hatalom megdöntésére biztatta 2020. január 6-án. Az angol nyelvű világban a Twitter lényeges hírforrás, véleményközlő eszköz és felület.

 

Hordószónok hordót keres

Nem ez lenne az első eset, hogy rendkívül gazdag emberek a sajtóba fektetik a pénzüket. Jeff Bezos, az Amazon alapítója a The Wall Street Journal tulajdonosa, Pierre Omidyar, az eBay alapítója megcsinálta magának a First Look Media nevű céget Glenn Greenwalddal, a Time magazin pedig 2018 óta a salesforce-os Marc Benioffé. Peter Thiel, a Szilícium-völgy leghangosabb Trump-támogatója, más utat választott, és a halálba perelte a Gawker médiabirodalmat. De bizonyos szempontból a Facebook is médiavállalkozás – igaz, ezt csak akkor hangoztatja, ha úgy kényelmes a cégnek. Minden más esetben, amikor a médiára vonatkozó szabályokat – például a gyűlöletbeszéd tiltását – kérik rajta számon, a Facebook előveszi a másik érvkészletét, és tárhelyszolgáltatóvá válik, amely nem tehet arról, mit raknak ki az általa biztosított felületre. A Facebook egyszerre állítja, hogy újság, illetve hogy újságos­stand, amely nem felelős a tartalomért. Ennek a cégnek az élén leválthatatlanul ül Mark Zuckerberg.

A Twitter-üzlet is ebbe a sorba illeszkedik: a világ egyik, ha nem éppen a leggazdagabb embere jelentős politikai hatalmat adó médiacéget szerezne meg magának. A helyzetet továbbárnyalja, hogy Musk azzal a „visszafogottsággal” használja a Twittert, amivel Donald Trump tette. Egyes, véletlenül vagy szándékosan eleresztett bejegyzései nyomán megmozdult a Tesla-részvények ára. Emiatt a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet büntetéssel is sújtotta, mert a cégvezetők csak szigorúan szabályozott körülmények között közölhetnek ilyen jellegű információkat. De a Twitteren kötött bele Musk a thaiföldi barlangban rekedt gyerekeket mentő csapatot vezető brit búvárba is; igaz, emiatt nem marasztalták el. Azaz Musk egy olyan szolgáltatást igyekszik megvásárolni, amelyet korábban már használt kisebb-nagyobb törvényszegésekre és csínyekre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.