Egy hónapja sincs Elon Musk a Twitter élén, ám ez is elég volt ahhoz, hogy teljessé tegye a káoszt. A cég felső vezetőinek jelentős része vagy magától távozott, vagy leépítették, és Musk a cég egyéb alkalmazottainak majd’ a felét is kirúgta egy aláírás nélküli levélben. A maradéknak felajánlotta, hogy vagy lemondanak az otthoni munkavégzésről, vagy három hónap végkielégítéssel távozhatnak. Nagy csinnadrattával elbocsátott pár megbecsült mérnököt is, akiknek a fő bűnük az volt, hogy szakmai kérdésekben nekik volt igazuk. A legfrissebb netes vicc szerint már nemcsak egy-egy tweet, hanem maga a cég is csak 280 karakterből áll.
A szervezeti „átalakítás” mellett Musk már a szolgáltatást is átfazonírozta – ám a változtatásokról ezek szédítő tempója és esetlegessége miatt felelősséggel beszámolni egy hetilapban sajnos csak módjával lehet. Volt olyan funkció, amely 24 óra alatt háromszor változott meg, jelenleg épp a negyedikkel élnek vissza a trollok, így nyilván napokon belül tovább szerelik majd azt is. Már ha be nem omlik az egész oldal, merthogy a fejlesztőkkel együtt az üzemeltetési szakemberek is távoztak.
Miért (volt) fontos a Twitter?
A 2006-ban indított mikroblog-szolgáltató és közösségi oldal nem a legnépszerűbb, nem a legsikeresebb, nem a legjövedelmezőbb és még csak nem is a legnagyobb a hasonló profilú cégek közül. Ám sikerült olyan köztérré válnia, ahol különböző érdeklődésű csoportok tagjai könnyen beszélgethetnek a fontosnak tartott témákról, és viszonylag egyszerűen rálátnak más csoportok beszélgetéseire is. Az információ remekül terjed a Twitteren; politikailag pedig épp az teszi értékessé, hogy ez igaz a hamis információkra is. A platform egyszerre volt fontos kihangosítója a Black Lives Matter tüntetéseknek és Donald Trumpnak. Van középkori történész meg számítógépes nyelvész csoport, és jobboldali konzervatív építészeti mémeket megosztó csoport is. (A konzervatív építész mém szerint régen minden jobb volt, és a régen alatt a gótikát kell érteni.)
A szolgáltatásnak hagyománya az is, hogy mindig is rosszul menedzselték. Utólag jónak ítélt vezetői nem tölthettek sokat a kormányrúdnál, az alapító, Jack Dorsey pedig azért hanyagolta el a Twittert, amikor épp ő volt a vezér, mert több céget is igazgatott, és guru szeretett volna lenni. A moderálási gyakorlat esetleges volt, de végül még Donald Trump – akkor már bukott – amerikai elnököt is sikerült kitiltani gyűlöletbeszéd miatt. És a Twitter legalább elmondhatta magáról, hogy a Facebookkal szemben őket legalább az ENSZ szakértői nem hívták tetemre azért, mert népirtáshoz szolgáltattak platformot.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
