Létezhet-e a világ Twitter és Facebook nélkül?

Az internet újrafeltalálása

Tudomány

Elon Musk a Twitter vezetőjeként két hét leforgása alatt dollármilliárdokban kifejezhető kárt okozott saját cégének. Mark Zuckerberget a piac azért bünteti, mert milliárdokat ver el futurisztikus álmára. Senki nem tudja azonban, hogy mi jön a közösségi média után.

Egy hónapja sincs Elon Musk a Twitter élén, ám ez is elég volt ahhoz, hogy teljessé tegye a káoszt. A cég felső vezetőinek jelentős része vagy magától távozott, vagy leépítették, és Musk a cég egyéb alkalmazottainak majd’ a felét is kirúgta egy aláírás nélküli levélben. A maradéknak felajánlotta, hogy vagy lemondanak az otthoni munkavégzésről, vagy három hónap végkielégítéssel távozhatnak. Nagy csinnadrattával elbocsátott pár megbecsült mérnököt is, akiknek a fő bűnük az volt, hogy szakmai kérdésekben nekik volt igazuk. A legfrissebb netes vicc szerint már nemcsak egy-egy tweet, hanem maga a cég is csak 280 karakterből áll.

A szervezeti „átalakítás” mellett Musk már a szolgáltatást is átfazonírozta – ám a változtatásokról ezek szédítő tempója és esetlegessége miatt felelősséggel beszámolni egy hetilapban sajnos csak módjával lehet. Volt olyan funkció, amely 24 óra alatt háromszor változott meg, jelenleg épp a negyedikkel élnek vissza a trollok, így nyilván napokon belül tovább szerelik majd azt is. Már ha be nem omlik az egész oldal, merthogy a fejlesztőkkel együtt az üzemeltetési szakemberek is távoztak.

Miért (volt) fontos a Twitter?

A 2006-ban indított mikroblog-szolgáltató és közösségi oldal nem a legnépszerűbb, nem a legsikeresebb, nem a legjövedelmezőbb és még csak nem is a legnagyobb a hasonló profilú cégek közül. Ám sikerült olyan köztérré válnia, ahol különböző érdeklődésű csoportok tagjai könnyen beszélgethetnek a fontosnak tartott témákról, és viszonylag egyszerűen rálátnak más csoportok beszélgetéseire is. Az információ remekül terjed a Twitteren; politikai­lag pedig épp az teszi értékessé, hogy ez igaz a hamis információkra is. A platform egyszerre volt fontos kihangosítója a Black Lives Matter tüntetéseknek és Donald Trumpnak. Van középkori történész meg számítógépes nyelvész csoport, és jobboldali konzervatív építészeti mémeket megosztó csoport is. (A konzervatív építész mém szerint régen minden jobb volt, és a régen alatt a gótikát kell érteni.)

A szolgáltatásnak hagyománya az is, hogy mindig is rosszul menedzselték. Utólag jónak ítélt vezetői nem tölthettek sokat a kormányrúdnál, az alapító, Jack Dorsey pedig azért hanyagolta el a Twittert, amikor épp ő volt a vezér, mert több céget is igazgatott, és guru szeretett volna lenni. A moderálási gyakorlat esetleges volt, de végül még Donald Trump – akkor már bukott – amerikai elnököt is sikerült kitiltani gyűlöletbeszéd miatt. És a Twitter legalább elmondhatta magáról, hogy a Facebookkal szemben őket legalább az ENSZ szakértői nem hívták tetemre azért, mert népirtáshoz szolgáltattak platformot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.